MENÜ

Viszontagságok után siker

Oldalszám: 60-61
2014.04.28.

FRA-450 új nedvességszabályozó automatika a STELA gabonaszárítóknál

Az eddig eltelt évek során immár közel 100 STELA gabonaszárító alapgéppel mûködõ gabonaszárító telepet építettek fel a Pannonagri Kft. szakemberei Magyarországon és Szlovákiában.
Az eltelt idõszak alatt a társaságot mindig az innovatív hozzáállás jellemezte. Olyan vezetõ szakemberekbõl alakult, akik korábban több évtizedes tapasztalatot szereztek a hazai B1-15 típusú gabonaszárítók gyártásában, felépítésében és üzemeltetésében. Mivel azonban ennek a szárítótípusnak megvoltak a fejlesztési korlátjai, a Pannonagri Kft. alapítói célul tûzték ki, hogy felkutatják a világon fellelhetõ legkorszerûbb gabonaszárítási-tisztítási és -tárolási technológiákat, és ezek megvalósításával alapozzák meg a társaság egzisztenciáját.
A szárítók fejlesztése során mindig is kiemelten fontos kérdés volt a kijövõ termény nedvességének szabályozása. Már 1-2% túlszárítás jelentõs veszteséget okoz, a nem eléggé leszárított termény pedig óriási tárolási kockázatot jelent.
A kézi nedvességszabályozás után megjelentek a különbözõ automatikus rendszerek, amelyek hõmérsékletmérés alapján szabályozták – és általában szabályozzák ma is – a gabonaszárítóknál a termény kijövõ nedvességtartalmát. A rendszer a maghõmérséklet vagy a távozó levegõ hõmérsékletének mérésén alapul, ebbõl az értékbõl próbálja átszámítani a termény nedvességtartalmát. Amennyiben a szárító egy bizonyos pontján – ugyanannyi hõközlés mellett – a termény melegedését észleli, feltételezi, hogy a bejövõ termény nedvessége csökkent, ezért nõtt a hõmérséklete. Ilyenkor gyorsítja a szárító mûködését, csökkenti a termény szárítóban történõ tartózkodásának idejét. Amikor a rendszer lehûlést érzékel, pontosan ennek az ellenkezõje történik: magasabb bejövõ nedvességtartalmat feltételez, és hosszabbítja a szárítás idejét.
Mindezek az automatikák megbízhatóan, jól mûködtek és mûködnek ma is, mûködésük alapja azonban nem a nedvességmérés, hanem a hõmérsékletbõl történõ nedvességátszámítás, amely nyilvánvalóan pontatlansági lehetõségeket rejt magában.
2000-ben a STELA cég egy – abban az idõben – forradalmian új rendszerrel jelent meg, a radarhullám-terjedés elvén mûködõ nedvességméréssel és nedvességszabályozással.
Maga a rendszer érzékelõje a számítógépiparból, a szilíciumlapkák gyártásának technológiájából származik. Tekintettel arra, hogy ehhez a folyamathoz abszolút szabályozott környezetre van szükség, a levegõ és a környezet nedvességtartalmát nagyon pontosan kell mérni. Mivel a radarhullámok terjedésének sebessége egyenes arányban változik a közeg nedvességtartalmának változásával, ezt az elvet volt legcélszerûbb alkalmazni a feladat megoldására.
A STELA cég mérnökei is egy ilyen – a számítógépiparból átvett – érzékelõ alapján dolgozták ki rendszerüket. Maga az érzékelõ henger foglalatba helyezett két hosszú ceruzához hasonlatos, amelyet oldalról a terményáramba szúrunk úgy, hogy a két ceruza egy függõleges vonalban helyezkedik el, egymástól néhány centiméter távolságra (lásd a képeket!).
A kibocsátott radarhullámok terjedési sebességét a szerkezet pikomásodpercekben méri. Mint jeleztük, a hullám terjedési sebessége közvetlen összefüggésben van a termény nedvességével. A szerkezet így valós értéket mér. További elõny, hogy a szerkezet nem egy pontban mér, hanem egy bizonyos térfogat – mintegy 2 dm3 – átlagos nedvességtartalmát határozza meg.
A berendezés fél másodpercenként végez egy mérést, amelynek eredményét a szárítógép vezérlõszekrényének kijelzõjén nedvességszázalék-értékben, folyamatosan jelenít meg. A kijelzõn csak egy számot látunk: ez például 13%, majd esetleg 13,5%. Azaz, a gép a kijövõ termény valós nedvességtartalmát jeleníti meg, amely vagy egybeesik az elõzetesen beállított, kívánt értékkel (pl. 13%), vagy attól kismértékben eltér, a valóságnak megfelelõen.
Külön érdekesség, hogy ha a mûszert egy laptoppal kötjük össze, a fél másodpercenkénti mérési eredmények betöltik a képernyõt, és így egyszerre láthatjuk, hogyan változott a kijövõ nedvességtartalom egy hosszabb idõszak alatt.
Kívánságra ezek az adatok természetesen rögzíthetõek is, így numerikus vagy grafikus formában akár egy teljes szárítási szezon adatai hozzáférhetõk lehetnek.
A rendszer rendkívüli elõnye az egyszerûség: mindössze két szondára van szükség, amelyek közül az egyik kb. a függõlegesen értelmezett szárítótorony közepén kerül elhelyezésre, azaz ott mér, ahol a mag a szárítási útnak mintegy a felét már megtette, és nedvességtartalma bizonyos mértékig már egalizálódott. A második érzékelõ az ürítõ kúpban kerül elhelyezésre.
A szabályozásban tulajdonképpen mind a két érzékelõ részt vesz, ezek oda-vissza jelzik egymásnak a termény nedvességtartalom-változását, és ennek megfelelõen szabályozzák az állásidõt. A kijövõ termény nedvességtartalmának mérését és kijelzését csak az alsó szonda végzi, hiszen az üzemeltetõ erre az értékre, a kijövõ termény valós nedvességtartalmára kíváncsi.
Eddig a következõ szárítóknál alkalmaztuk a berendezést Magyarországon:
2001. Paks
2002. Nagyberény, Székesfehérvár, Kazsok
2003. Földes, Kisgyalán, Zichyújfalu, Medgyesegyháza, Tamási
2004. Hidas, Bakonszeg, Hajdúdorog

Voltak kezdeti nehézségek. A berendezés elsõ bemutatására a Pannonagri Kft. szárítókezelõi továbbképzõ tanfolyamán került sor, 2000-ben. A német elõadók olyan meggyõzõek voltak, hogy egy automatika azonnal vevõre talált. A 2001-es beszerelés idõpontjában az automatika azonban még nem volt szériaérett.
2002-ben már nagyobb sikerrel alkalmaztuk, 2003-ban viszont a rendkívül száraz évjárat miatt az újonnan eladott automatikákat, sõt, a régebben üzemelõket sem tudtuk igazán kipróbálni. 2004 döntõ év volt az FRA-450 szempontjából, hiszen addigra már 12 automatikát értékesítettünk, és igazi nagyüzemi kipróbálásuk tulajdonképpen – elsõsorban a 2003-as száraz szezon miatt – még nem történt meg.
A Pannonagri Kft. – közösen a német gyártóval – szakmai körutat szervezett, amelynek során minden automatikát beállítottunk, újrakalibráltunk.
Az eredmény rendkívül kedvezõ lett.
Néhány adat a termelésbõl: SGS vizsgálat eredménye Zichyújfaluban: több mint tízezer tonna betárolt kukorica nedvességtartalmának szélsõ értékei 12,8% és 13,5%. Ugyanezen adat SGS-mérés alapján Hidason hétezer tonna kukorica átlagában 13,5% és 14% között.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a piacon jelenleg több nedvességszabályzó automatika is kapható. Ezek közül azonban messze a legegyszerûbb felépítésû az FRA-450. Az egyszerûséghez rendkívüli pontosság, megbízhatóság és kedvezõ ár párosul.
Az érdeklõdõknek az itt közölteknél részletesebb szakmai információt is nagyon szívesen rendelkezésükre bocsátunk.
Próbálják ki Önök is a STELA szárítókat, az FRA-450 nedvességszabályzókat! Felkérésre szívesen szervezünk látogatást valamelyik, Önhöz közel esõ STELA szárítótelepen, ahol a tulajdonos, az üzemeltetõ mondhatja el objektív véleményét. Reményeink szerint ugyanúgy nem fogunk Önöknek csalódást okozni, mint annak a 100 gazdálkodónak, akik eddig a STELA márkát választották.
(x)