MENÜ

Lombfertõtlenítés gombabetegségek ellen

Oldalszám: 71
Dr. Véghelyi Klára 2014.04.28.

A kórokozók életmódja
A levélbetegségeket okozó, de a hajtásokat, vesszõket és a termést is károsító, veszélyes járványokat okozó mikrogombák egy része, a fertõzötten lehullott levelekben telel át, és tavasszal a földön fekvõ levelekben fejleszti fertõzõ spóráit.

Az alma venturiás varasodása (Venturia inaequalis), a körte venturiás varasodása (Venturia pirina), a kajszi apiognomóniás levélfoltossága (Apiognomonia erythrostoma), a dió gnomoniás levélfoltossága (Gnomonia leptostyla), a szilva polisztigmás vörösfoltossága (Polystigma rubrum), cseresznye, meggy blumeriellás levélfoltossága (Blumeriella jaapii) és a szõlõ orbánc (Pseudopeziza tracheiphila) kórokozója tavasztól õszig, az élõ zöld növényi részeken élõsködõ (parazita) életmódot folytat. Nyár folyamán ivartalanul, konídiumok képzésével szaporodik és folyamatosan, késõ õszig fertõzi termesztett fás növényeinket. A fertõzés következtében a leveleken foltok keletkeznek. A legfertõzöttebb levelek már nyár közepén lehullnak, de õsszel a kisebb mértékben fertõzött levelek is a földre esnek. Ekkor a levél epidermisze alatt élõ kórokozó áttér a korhadéklakó (szaprofita) életmódra és termõtestet (peritéciumot, vagy apotéciumot) fejleszt. A termõtestben aszkuszoknak nevezett tömlõkben ivaros folyamat eredményeképpen nyolcasával aszkospórák képzõdnek. Az aszkopóraképzés kezdetén a kórokozó gomba aszkuszképzõ fonalai rendkívül érzékenyek a külsõ körülményekre és a növényvédõ szerekre. A termõtest fejlõdése során egyre ellenállóbb fallal veszi körül magát. A peritécium fala tél folyamán megvédi a spórákat nemcsak a téli fagyoktól, hanem a növényvédõ szerektõl is. Tavasszal a kedvezõ idõjárás hatására a beérett aszkospórák, a csapadéktól megduzzadt termõtest nyílásán kilökõdve távoznak a szabadba, és a széllel, vagy a magasra felcsapódó esõcseppel jutnak a zöld növényi részekre. A fertõzési veszély mértékét jellemzi, hogy például a fertõzött kajszilevél egy négyzetcentiméterén 30–50 termõtest is fejlõdhet. Az alma levelén még ennél is több, mert a varasodás kórokozójának a termõteste jóval kisebb. Egy-egy termõtestben több száz aszkospóra is képzõdhet. Tavasszal a folyamatosan kiszóródó spórák 2–3 hónapon keresztül fertõzési veszélyt jelentenek. Csak gyakori, rügyfakadástól június közepéig-végéig, 7–10 naponkénti permetezéssel lehet megvédeni növényeinket a fertõzéstõl. Ez a nagyszámú permetezés a kórokozók elõrejelzésével és meteorológiai megfigyelések felhasználásával ugyan csökkenthetõ, de még így is 4–5 alkalommal kell permetezni az aszkospóra-szóródás idõszakában. Hatékonyabb a védekezés õsszel, mikor a fertõzési góc egy helyen, a lehullott lombban, az avarban található és elpusztítható! A fertõzött levelek fertõtlenítésének, a bennük áttelelõ kórokozók megsemmisítésének több lehetõsége ismert.

Lombfertõtlenítés égetéssel
A fertõzött leveleknek, mint jelentõs fertõzési forrásnak a megsemmisítése igen régi gyakorlat. A kiskertekben hagyományosan õsszel összegyûjtik a leveleket és elégetik, ezzel megsemmisítik a bennük áttelelõ kórokozókat. A fertõzött levelek elégetését neves kórtanosunk, Husz Béla már 1941-ben javasolta, de napjainkban a környezetvédõk erõteljesen tiltakoznak ellene. Budapest zöldövezeti kerületeiben és nagyobb városainkban korlátozzák a kerti hulladék égetésének idejét. Az égetési rend szabályozza a tûzgyújtást, vidékenként meghatározza azt, hogy az avar és a kerti hulladék elégetése nyáron, vagy éppen hétvégeken tilos. Nagyobb területû árutermelõ gyümölcsösben a levelek összegyûjtése nehezen megoldható. Történtek kísérletek a magasnyomású permetezõgépek levegõfúvó berendezéseinek a levelek kifúvatására alkalmas átalakítására. A sorokból kifujt leveleket azután a metszés során levágott nyesedékkel együtt égetik el.

Lombfertõtlenítés komposztálással
A környezetet kímélõ és az értékes szerves anyag hasznosulását elõsegítõ módszer az összegyûjtött levelek komposztálása. A levegõ nélküli anaerob bomlás során elpusztulnak a kórokozók. Ez a folyamat azonban csak akkor valósul meg, ha megkülönböztetjük a zárt komposztálót a dróthálóval, vagy laza lécekkel körbevett szeméttárolótól. A zárt komposzttárolóban az anaerob baktériumok végzik a szerves anyag lebontását. Fontos, hogy a levegõ minél tökéletesebb kizárásával tömörödjön a nedves szerves anyag. Ez megoldható zárt komposzttárolóban történõ rétegezéssel, vagy a kert végében ásott megfelelõ méretû gödör, vagy árok készítésével. Mindkét esetben a felhalmozott leveleket mindig földréteggel kell lezárni. A komposzt, talajjavítási céllal, csak akkor kerülhet vissza a kertünkbe, ha földszerûen morzsalékos, és annyira lebomlott, hogy már nem különböztethetõek meg az alkotórészek. A természetes módon lebomló szerves anyag, a keletkezett komposzt magas humusztartalmú, de nem kellemetlen szagú. Kijuttatásával legalább részben visszaadjuk a termõföldnek azt, amit a terméssel elvettünk. Városi környezetben úgy teremtenek lehetõséget az õsszel összegyûlt avar hasznosulására, hogy az önkományzatok, vagy a városi kertészetek zsákokat juttatnak a zöldterülettel rendelkezõ lakóközösségeknek, és az összegyûjtött avart és kerti hulladékot központi komposzttelepre szállítják.

Lombfertõtlenítés õszi talajmunkával
A csapadék megõrzése érdekében õsszel gyakran végeznek talajmunkát a kertekben, és az ültetvényekben. Amennyiben a talajlazító munkagépet úgy választják meg, hogy az a sorokban aláforgatja a leveleket, úgy ez a munka elõsegíti az avar lebomlását. Kisebb ültetvényben a földön fekvõ levelek aláforgatása ásóval is történhet. Nagyon fontos azonban, hogy tavasszal egy újabb talajmunka során ne kerüljenek ismét a felszínre az õsszel talajjal takart levelek.

Lombfertõtlenítés N mûtrágyával
Enyhébb telû országokban eredményes kísérleteket végeztek nitrogén mûtrágyákkal. A karbamiddal végzett permetezés hatására felgyorsul a levelek lebomlása és tavaszra csak a levélnyelek, fõ erek maradnak meg, és a kórokozók nem tudnak spórát képezni. Angliában az 5%-os karbamiddal végzett kezelés után öt héttel a permetezett levelek lemeze részben vagy egészen eltûnt, csak erekbõl álló váz maradt meg. Ez azzal magyarázható, hogy 170-szer annyi hasznos, a levelek lebontását végzõ baktérium volt a kezelt leveleken a kezeletlenekhez képest. A tavaszi értékelés azt mutatta, hogy 97%-kal csökkent az aszkospórák képzõdése a vízzel kezelt kontrollhoz képest. Hazánkban ez a védekezés csak enyhe teleken hatásos, mert a fagyos, és száraz téli idõjárás hosszú hónapokra megállítja a hasznos mikroorganizmusok lebontó tevékenységét. A N mûtrágyával végzett lombfertõtlenítés áttelelésgátló hatására akkor számíthatunk, ha a kezelést követõen legalább 5 hétig nem jönnek a késõ õszi fagyok, és enyhe, nedves lesz a tél.

Lombfertõtlenítés növényvédõ szerekkel
Az 1960-as évek végének, 1970-es évek elejének jelentõs kísérleti eredménye volt a veszélyes gombabetegségek áttelelését megakadályozó õszi lombfertõtlenítés kidolgozása. A legelsõ kísérletekben a legjobb eredményt biztosító, abban az idõben csávázásra is használt, higanytartalmú készítményeket, a humán toxikológiai veszély miatt hamarosan betiltották. A lomb fertõtlenítésére kipróbált növényvédõ szerek közül a DNOC hatóanyag a földön fekvõ lombot megperzselve akadályozta meg a termõtest képzõdését. A benomil hatóanyag pedig lombhulláskor a még fán lévõ és a már lehullott, de még zöld levelekre permetezve megállította a termõtest további fejlõdését.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után azonban számos, korábban engedélyezett növényvédõ szer hatóanyag visszavonásra került, ezért a gyümölcsösök növényvédelmében alapvetõ szemléletváltozásra van szükség. Az EU irányelvei alapján, 2000 és 2004 között olyan lemosó permetezésre, lombfertõtlenítésre eredményesen használt gombaölõ szer hatóanyag, mint például a benomil és a DNOC, és ezek mellett még közel 100 hatóanyag és kombináció betiltásra került. A DNOC hatóanyag már nem árusítható, nem használható, a benomil hatóanyagú készítmények meglévõ készletei még ebben az évben felhasználhatók, például lombfertõtlenítésre.

A lombfertõtlenítési kísérletek elvégzése óta, nagyon sok új mélyhatású és szisztemikus gombaölõ szer hatóanyag és készítmény került forgalomba. Ebben a helyzetben a növényvédõ szer gyártó- és forgalmazó cégeknek érdeke kísérleteket beállítani, hogy az EU-ban betiltott két hatóanyag helyett újabb, a kórokozók áttelelésének-gátlására, lombfertõtlenítésre hatásos készítményt találjanak. Ezeket a kísérleteket 30–40 évvel ezelõtt is kutatóintézetek végezték, de a kutatómunkát minden esetben a növényvédõ szereket gyártó, vagy forgalmazó cégek támogatták. A lombfertõtlenítõ permetezés tenyészidõszakon kívül történik, tehát a legkevesebb veszélyt jelenti a környezetre. A szüret után célzottan végzett permetezéssel, megelõzzük a kórokozók áttelelését, és következõ évben kevesebb permetezésre lesz szükség, és mégis eredményesebb lesz a védekezés.

1. Kajszi apiognomoniás levélfoltosság tünete

2. Apiognomoniaerythrostoma fejlõdésmenete. A cikkben felsorolt levélbetegséget okozó gombák fejlõdésmenete is hasonló

3. Télen képzõdõ termõtest, az aszkospórákat magukba foglaló aszkuszokkal

4. Az aszkospórák

5. Eredményes lombfertõtlenítés. A pontoknak látszó termõtestek csak a kezeletlen levéltöredéken fejlõdtek