MENÜ

Újdonságok a mezõgépészetben - gabona-direktvetõ gépek

Oldalszám: 40-41
Dr. Kelemen Zsolt 2014.04.28.

A kalászos gabonák termesztésének jelenlegi gyakorlatában, bármely elõvetemény utáni õszi búza vetésekor, a vetést megelõzõen több menetben is szükséges talajelõkészítési munkálatok végzése. Ezen munkamûveletek (tárcsázás, szántás és annak elmunkálása, vetõágykészítés) nemcsak jelentõs költséget, hanem tetemes idõráfordítást is igényelnek, így egyaránt növelik a termelési költségeket, illetve a többmenetes talajelõkészítési mûveletek végrehajtása késlelteti a vetést, amihez még a sokszor csapadékos õszi idõjárás miatt elõálló idõhiány is hozzájárul.

Az elõzõekben jelzett problémák kiküszöbölésére – az élõmunka -, energia-, idõ- és költségráfordítások csökkentésére, az eszköztakarékosság, valamint a talajvédelem jegyében – kerültek kialakításra a teljes felületû talajmûvelést mellõzõ, közvetlen vetést (egymenetben) megvalósító gabona-direktvetõ gépek. A direktvetés technológiailag és eszközeiben is eltér a hagyományostól, és ugyancsak elkülönül a kombinált magágykészítõ-vetõ gépektõl, eljárásoktól. Direktvetésnek az nevezhetõ, amikor a talaj az elõvetemény betakarításától a vetésig megmunkálatlan, és ezen idõ alatt a területen – a mechanikai gyomirtás elmaradása miatt nem nélkülözhetõ – totális hatású vegyszeres védekezést (herbicid kijuttatást) végeznek. A direktvetés fontos ismérve még, hogy a gépek talajban dolgozó részegységei, a vetés során, a talaj felszínének csak mintegy 10–15 százalékát „bolygatják” meg, így a felszín nagy része megmûveletlen marad.
A gabona-direktvetõ gépek többségének munkaszélessége 3–6 m közötti, és a gépek üzemeltetéséhez – munkaszélességük és tömegük függvényében – 70–200 kW motorteljesítményû erõgépek szükségesek. A következõkben néhány új fejlesztésû, és nálunk kevéssé ismert gabona-direktvetõ gép bemutatására kerül sor.
A német AMAZONE cég DMC Primera 602 típusú direktvetõ gépe a direkt – (D), a mulcs- (M) és a hagyományos/conventionelle (C) vetéshez egyaránt alkalmazható. A nagy teljesítményû direktvetõ-gépet elsõsorban a szárazabb területeken, kötött talajokon történõ direkt- és mulcsbavetésre fejlesztették ki. A géppel a vetõmagvak, az elõvetemény betakarítása után visszamaradt növényi maradványok alá, a beállított mélységben, jó mag-talaj kapcsolattal, optimális kelési feltételekkel kerülnek a talajba. A 6 méter munkaszélességû, 32 soros, vontatott direktvetõ gép mellsõ részén – négy sorban – helyezték el a késes csoroszlyákkal ellátott csoroszlyakocsikat, amelyek mögött az egytengelyes futómûvel ellátott vetõkocsi található meg. A paralelogramma felfüggesztésû, állandó rugóterhelésû csoroszlyakocsik (~ 52 kg/csoroszlya) elején aránylag széles (15 mm) – a késes lazítókhoz hasonló kialakítású –, keményfém élû, fogásra álló késes csoroszlyák vágnak rést a talajba, megnyitva ezzel a vetõbarázdákat. A paralelogramma megvezetésû késes csoroszlyák a talajegyenetlenségeket jól követik, a kõbiztosítás rugalmas függõleges és oldalirányú kitérést tesz lehetõvé akadályra felfutás esetén. A csoroszlyakocsik hátsó részén füles kapaszkodókkal ellátott tömörítõkerék-párok tömörítik vissza – a magvak talajrésbe juttatása után – a vetõsorokat, amelyek szavatolják a jó mélységtartást és a vetõmagvak takarását. A négy egymás mögötti sorban elhelyezett csoroszlyakocsik közötti nagy távolság (75 cm), valamint a felfüggesztõ váz alatti szabadmagasság (50 cm) biztosítja, hogy direktvetéskor az elõvetemény növényi szármaradványai eltömõdést ne okozzanak. Egy-egy sorban a 8 db csoroszlyakocsi szimmetrikusan van elhelyezve, így a sortávolság 18,75 cm-re adódik. A gép hátsó részén – az alacsony nyomású gumiabroncsozású futómû felett – helyezkedik el a 3200/4000 literes térfogatú magtartály a pneumatikus rendszerû vetõszerkezettel. A vetõmagvak a tartályból, a központi adagoló-szerkezettõl – a ventilátor által létrehozott nyomólégáram hatására –, a soronkénti magvezetõ csöveken keresztül jutnak a késes csoroszlyák által megnyitott barázdákba. A talaj felszínét, a vetõkocsi mögé kiépített hárompontos függesztõszerkezetre kapcsolt, (rugós fogú) boronatagok munkálják el. A gép hidraulikusan mûködtethetõ csipkés-tárcsás (taréjos) nyomjelzõkkel van ellátva. A direktvetéssel egymenetben szilárd mûtrágyák is kijuttathatók. Szállításkor a szélsõ tagokon lévõ csoroszlyakocsik és a boronafogak hidraulikusan felhajthatók, összecsukhatók, így a vetõgép a megengedett (3 m) szélességben vontatható. A DMC Primera 602 direktvetõ gép tömege 5500 kg, üzemeltetéséhez ~ 110 kW (~ 150 LE) motorteljesítményû, középnehéz, univerzális erõgép szükséges.
Az olasz GASPARDO cég direktvetõ gépei mechanikus rendszerû (Directa, Directa Corsa), és pneumatikus rendszerû (DP Sprint; Gigante; DP Corsa, Gigante Corsa) vetõszerkezetekkel, 2,5–9,0 m munkaszélességben, a traktorkapcsolat szempontjából féligfüggesztett és vontatott kivitelekben készülnek. A Corsa változatok a direktvetéssel egymenetben az indító (starter) mûtrágyák kijuttatására is alkalmasak. Valamennyi gép 18 cm sortávolságú, és a mechanikus vetõszerkezeti rendszereknél 13–17–22 soros, a pneumatikus vetõszerkezetû gépeknél 17–22–33–50 soros konstrukciók közül lehet választani. Az új fejlesztésû GASPARDO Gigante 600 direktvetõ gép vontatott kivitelû, 33 soros, 6 méter munkaszélességû, amely szélesség – a szélsõ egységek hidraulikus felhajtásával – szállításkor 3,0 méterre csökkenthetõ. A gépen elõl – a fõtartó váz fölött – helyezték el a 2500 liter térfogatú magtartályt a vetõszerkezettel, és a magtovábbítást biztosító hidromotoros meghajtású ventilátorral. A vetõgép saját hidraulika rendszere az üzemeltetõ erõgép TLT-jére szerelhetõ szivattyúval (+ olajtartállyal, olajhûtõvel) mûködtethetõ. A gép vetõszerkezete mechanikus (celláskerekes) magadagolási rendszerû, míg a magtovábbítás – a ventilátor légárama segítségével – pneumatikus úton történik meg. A vetõmagtartály mögött – két sorban – a rugóterhelésû csipkés-profilos szárvágó tárcsák nyertek elhelyezést. Az elõvetemény tarlómaradványait ezen vágótárcsák a vetõsorokban átvágják, ugyanakkor a szárrétegen keresztülhatolást úgy oldják meg, hogy a nagy tömegû tarlómaradvány ne akadályozza a gép folyamatos munkáját, és üzemközben eltömõdés ne fordulhasson elõ. A szárvágó tárcsák egyik oldalához a vetõcsoroszlyák kapcsolódnak, míg a másik oldali hengeres kerék munkamélység-határoló feladatokat lát el. A szárvágó-nyitócsoroszlyák után a (gumiborítású, vagy acél) soronkénti magnyomó-tömörítõ kerekek nyomják a vetõmagvakat a talajrés aljára és a talajt visszatömörítik. A gép végén a talaj felszínét rugósfogú elmunkálók egyengetik el. A vetõszerkezet – a cellás adagoló – meghajtását (lánckerék áttételen keresztül) a gép bal szélén elhelyezett, nagy átmérõjû (tüskés) járókerék biztosítja. A direktvetõ gép a hátul elhelyezett gumiabroncsozású futómûvel vontatható (szállítható), és a járókerekek munka közben hidraulikus munkahengerek segítségével kiemelhetõk. A gép mechanikus magadagoló szerkezetével 2–380 kg/ha közötti – fokozatmentes – magmennyiség kijuttatására nyílik lehetõség. A vetési mélység valamennyi vetõcsoroszlyánál külön-külön beállítható. A 6630 kg tömegû direktvetõ gép hidraulikusan mûködtethetõ csipkés-tárcsás nyomjelzõkkel rendelkezik, és az automatikus mûködtetésû mûvelõutas (mûvelõnyomos) berendezés az alapfelszereltségéhez tartozik. A direktvetõ gép üzemeltetéséhez 132 kW (180 LE) motorteljesítményû erõgép szükséges.
Az amerikai JOHN DEERE cég – Németországban készülõ – JD 750A (1. táblázat) direktvetésre is alkalmas gépei már nem új fejlesztésûek, mégis hazánkban talán kevésbé ismertek. A cég a JD 750A vetõgépcsaládot (3, 4 és 6 méteres változatok) a direktvetés követelményeit messzemenõen figyelembe véve alakította ki, és azok felépítésén az ezen igényeknek megfelelõ konstrukciós elemek jól felismerhetõk. Ezen vetõgépek konstrukciós jellegzetessége azok „robusztus” építése és nagy tömege. Az egyéb talajmûvelõ gépek építésénél megszokott erõsségû és méretû, egyes mechanikus elemek – pl. csoroszlya-vonószár, leszorító rugó stb. – alkalmazása jól jelzi a gépnek azt a feladatát, hogy a kemény, tömörödött talaj ellenállását legyõzve kell a vetõmagot a megfelelõ helyre – a keskeny talajrésbe – juttatnia. A masszív, erõs gépvázra telepített nagy géptömeg, az egyes (tárcsás) vetõcsoroszlyákon – a direktvetés körülményeinek megfelelõen – beállítható terhelés biztosítja a vetõelemek, valamint a hozzájuk csatlakoztatott részegységek megfelelõ talajba nyomását, és nagy mennyiségû szártömeg, valamint kemény, tömörödött talaj esetén is a magárok megnyitását. A John Deere 750A vetõgépek másik konstrukciós jellegzetessége az újszerû vetõelem építés, amely a tárcsás szárvágó-nyitócsoroszlya, és annak oldalán elhelyezett vetõcsoroszlya munkamélységét szabályozó mélységhatároló keréken kívül magába foglalja a mag-talaj közötti megfelelõ kontaktust biztosító keskeny magnyomó kereket, valamint a kivetett mag, illetve a nyitott magárok betakarására szolgáló talajtömörítõ kerekeket is. Mindezek együttesében, és a soronként egyenletes – a hidraulikus rendszerrel beállítható – nagy (max. 250 kg/vetõelem) nyomóerõ segítségével elvégezhetõ a tarlómaradványok átvágása, a magárok (talajrés) megnyitása, a vetõmagvak talajba helyezése, azok talajba nyomása, betakarása.
Az országban elsõsorban szemenként vetõ és cukorrépa betakarító gépeirõl ismert német Franz KLEINE cég SDS típusjellel fejlesztette ki 4,5 m és 6,0 méter szélességû direktvetõ gépeit (vetõkultivátorait). A vontatott gépek mellsõ részén, támkerekekkel alátámasztott kereteken, a paralelogramma megvezetésû – szárnyakkal ellátott – késes csoroszlyák találhatók meg három sorban elhelyezve. A gép szárnyas vetõcsoroszlyáival – 15 cm-es sorközzel – sávosan juttathatók ki a vetõmagvak és a mûtrágyák. A késes csoroszlyák behúzó ékkel, 210 mm széles „vetõpapuccsal” és a mûtrágya talp alá történõ kijuttatására alkalmas szerszámmal rendelkeznek. A szárnyas vetõcsoroszlyákat egy sorban elhelyezett gumiborítású kerekek követik, ill. a vetett sávokat ezen sorhengerek tömörítik. A sorhengerek mögött – a vázkerethez kapcsoltan – az egytengelyes futómûvel rendelkezõ vetõkocsi (az ún. magszállító kocsi) található meg. A mechanikus magadagoló szerkezetet a vetõkocsi baloldali gumiabroncsozású kerekérõl dörzskerékhajtással mûködtetik. A magtartályból a kiadagolt vetõmagvak – egy hidraulikusan meghajtott ventilátor segítségével – pneumatikus úton, a magvezetõ csöveken keresztül jutnak a szárnyas vetõcsoroszlyákhoz. A vetõmagtartály változtathatóan kétfelé osztható a vetõmag és a mûtrágya csoroszlya talp alá történõ kijuttatására. A mechanikus magadagolású és pneumatikus magtovábbítású vetõszerkezet, mûvelõutas kapcsolásnál a fölösleges magvakat a tartályba visszavezeti. A vázkeret két szélsõ tagja – szállítási helyzetben – hidraulikusan felhajtható. Az SDS-4,5 és SDS-6 direktvetõ gépek fontosabb mûszaki adatai a következõ a 2. táblázatban kerültek összefoglalásra. A francia KUHN S. A. többféle gabona-direktvetõ gépet gyárt, illetve több géptípusát ajánlja a direktvetéshez. Az SD sorozatú vontatott gépei 18–38 db vetõcsoroszlyával, 3–4–4,5–6 m munkaszélességgel készülnek. A gépek sortávolsága 15,0–18,7 cm közötti. Az SD sorozat direktvetõ gépeinek robusztus vázát egytengelyes, ikerkerekes futómû támasztja alá, amelyek elõtt – két sorban – csipkés tárcsák aprítják a tarlómaradványokat, illetve nyitják meg a vetõbarázdákat. A 70 cm-es váz alatti szabadmagasság, a 2 soros (eltolt) tárcsaelrendezés, az elsõ barázdanyitók és a hátsó vetõtárcsák közötti nagy hosszirányú távolság, valamint a nagy tárcsaátmérõ ( 400 mm) jó áthatolást biztosít szármaradványokkal vastagon borított területen is. A „V” elrendezésû vetõtárcsák és a mélységhatároló kerekek egyenkénti paralelogramma felfüggesztése jó talajkövetést és állandó vetési mélységet biztosít. A gépek mechanikus cellástárcsás adagolórendszerrel és pneumatikus magkiosztó rendszerrel (System Venta) rendelkeznek. A vetõsorokat öntisztító gumival borított kerekek tömörítik vissza és a talaj felszínét rugós szárú boronafogak munkálják el.
Az új fejlesztésû SDM sorozat 8 különbözõ vetõgépet takar, 2,21–5,40 m munkaszélességgel, 12,5–90,0 cm sortávolsággal. Az SDM „multiple” változatoknál igen sokrétû alkalmazási lehetõség van: gabona/aprómagvak vetése vagy (kukorica, szója, borsó stb.) szemenként vetése. A direktvetõ gépek különbözõ felszereltséggel kaphatók: barázdanyitó tárcsákkal; paralelogramma megvezetéssel, nyomógörgõvel, mélységhatároló kerekekkel stb. Gabona-direktvetésnél mechanikus cellástárcsás adagolás, szemenként vetésnél (6–7–8–9–11 sorban) lyuktárcsás magkijuttatás a jellemzõ. A gépekkel a direktvetéssel egymenetben mûtrágyák is kijuttathatók. A gépek magtartályai 860–2640 liter, mûtrágya tartályai 1100–3000 liter térfogatúak.


1. ábra: Amazone DMC Primera 602


2. ábra: Gaspardo Gigante 600


3. ábra: John Deere JD 750A


4. ábra: Kleine SDS-6


5. ábra: Kuhn SD 4000


6. ábra: Kuhn SDM multiple 2223