Sertések meddõsége

1. Veleszületett, ill. szerzett meddõség. Veleszületett meddõség alatt azon anatómiai rendellenességeket értjük, amik az állat szaporodó képességét kizárják. Ilyenek pl. a nemi készülék rendellenes és hiányos kifejlõdése, a hímnõsség, kanoknál a kriptorchizmus stb. Szerzett meddõség az állat produktív élete folyamán jelentkezõ szaporodás-képtelenség, amelynek okai tartási, takarmányozási és menedzsment hibákra vezethetõk vissza. A nagyobb gazdasági kártételt a szerzett meddõség jelenti.



2. Végleges, ill. átmeneti meddõség. Végleges meddõség alatt az állatok teljes és visszafordíthatatlan meddõségét értjük. Az ilyen állatokat selejtezni kell. Gazdasági szempontból ide tartoznak az elhullások és a kényszervágások is. Átmeneti meddõség alatt az olyan idõszakokat értjük, amikor az állatok szaporodás-képessége zavart, de ez az állapot visszafordítható. Ebbe a kategóriába tartoznak a visszaivarzások, ideiglenes anösztruszos (ivarzáshiányos) állapotok, gazdasági szempontból a vetélések.



3. Teljes, ill. részleges meddõség. Ez a felosztás a többet szülõ állatoknál (pl. sertés) létezik. Teljes meddõségen az állatok fogamzás-képtelenségét értjük. Részletes meddõség az, amikor az állatok nem a genetikai képességeik szerint szaporodnak. Ide tartoznak a visszaivarzások, vetélések, az elvártnál alacsonyabb élve született almok. Gazdasági szempontból a részleges meddõség lényegesen nagyobb veszteségeket jelent, mint a teljes meddõség.

A meddõség gazdasági kártétele alapvetõen az ún. üres napok költségét jelenti. Ehhez hozzájön még a selejtezett állatok értékesítési árbevétel vesztesége. Mi elemzéseink során egy koca takarmányozási nap költségét 300 Ft-tal értékeljük. El kell mondanom, hogy még a jó eredményû telepeken is tetemes összegû az üres napok költsége.



A kocák és a kocasüldõk üres napjai az alábbi tényezõkbõl tevõdnek össze:



1. Anösztrusz (ivarzáshiányos állapot). Ez lehet fiziológiás és patológiás. Fiziológiás anösztrusz alatt a kocák választásától eltelt átlag 8 napot, kocasüldõknél a tenyésztésbevételi életkor (225–240 életnap és min. 130 kg testsúly) utáni 30 napot értjük. A kocáknál a szoptatás gátolja az ivarzás jelentkezését, de ezt az idõtartamot nem tekinthetjük üres napoknak, mivel az állatok ilyenkor produktív állapotban vannak. A választást követõen mintegy 5–8 nap kell az ivarzási ciklus beindulásához, ezért bár ez nem produktív állapot, mégis élettanilag (fiziológiásan) egy szükséges idõtartam. A 8 napon túli anösztrusz már mindenképpen kóros, és gazdaságilag káros.



Kocasüldõknél a tenyészérettség elérését követõen elvárható, hogy az állatok max. egy hónap alatt termékenyíthetõk (fedeztethetõk) legyenek. Ez az idõszak ugyan költséget jelent, mégis fiziológiásnak tekinthetõ. Kocasüldõknél az anösztrusz miatt kiselejtezett állatok értékesítési árbevétel különbözetét is számításba kell venni.



2. Visszaivarzások. A visszaivarzásokat három kategóriába soroljuk.

Ciklusos visszaivarzás (16–24 nap). Ebben az esetben nem történt fogamzás vagy az embriók a termékenyítést követõ 10 napon belül elhaltak. Alapvetõen nem történt termékenyülés. Ebbe a kategóriába tartoznak a kanok termékenyítõ képtelensége miatt nem fogamzó kocák, ill. kocasüldõk is (természetes fedeztetés esetén nagy veszélyt és gazdasági kárt jelenthet).

Aciklusos visszaivarzás (25–35 nap). Ebben az esetben az állatok megtermékenyültek, és a 16. napon biztosan vemhesek voltak, majd ezt követõen az embriók különbözõ okok miatt elhaltak.



Többciklusos visszaivarzás (>35 nap). Ennek oka kettõs. Egyrészt ide tartoznak olyan meddõségi okok, mint az állandósult sárga testek, cisztás petefészkek, méhgyulladások. Másrészt ide tartoznak a nem kielégítõ ivarzás megfigyelés miatt „hallgató, ill. csendesen ivarzó” kocák.

Meg kell még említeni a 16 napnál korábbi visszaivarzásokat is, melyeknek okai hormonális zavarok, toxinproblémák, helytelen ivarzás megfigyelés miatt jelentkezhetnek.



Ide kell sorolni az ún. üresen maradt kocákat, amelyek egyedenként a legnagyobb költségtényezõt jelentik, hiszen egy vemhesség költsége 34–35 ezer forint produktum nélkül.



3. Vetélések. A vetélt állatok ugyan láthatóan és bizonyíthatóan vemhesek voltak, gazdasági szempontból csak költséget (üres napokat) jelentettek. Ide tartoznak a korai ellések is, amelyek tulajdonképpen vetélések.



4. Elhullások, kényszervágások, selejtezések. Bár ma már nem létezik a kényszervágás fogalma, mi ezen kategóriába soroljuk a betegség miatt kiselejtezett állatokat. Függetlenül az esetleges vemhes állapottól üres napokat jelentenek ezek az esetek.



Az üres napok elemzésekor a fõ költséget a visszaivarzási arány és az átlag visszaivarzási napok kitolódása (elfogadható érték 25 nap), ill. a két ellés közötti idõ meghosszabbodása (28 napos választás esetén 156 nap az elfogadható) jelenti. A visszaivarzások költségszámításakor a visszaivarzott kocák számát kell megszorozni az átlag visszaivarzási nappal és ezt még 300 Ft-tal. Az üresen maradt kocák költsége a koca db × a termékenyítéstõl a selejtezésig eltelt napok száma × 300 Ft. A fentiek alapján nem mindegy, hogy mikor selejtezzük ki a meddõ kocákat.



A két ellés közötti idõ egy nappal történt meghosszabbodása a kocalétszám × 300 Ft többletköltséget jelent.



Szeretnék három konkrét példát bemutatni név nélkül az üres napok költségének elemzése szempontjából. Azt gondolom, hogy a számok önmagukért beszélnek.



Néhány gondolatot szeretnék még a fentiekhez hozzáfûzni. Az üres napok költsége nem nullázható, de megfelelõ menedzsmenttel a tûrés-határig csökkenthetõ.



A sertéstelep kocaállománya egyedekbõl áll. Az egyedi teljesítmények összessége adja meg a telepi teljesítmény értékét. Bármilyen nagy legyen is a kocalétszám, minden egyes kocát egyedileg kell figyelembe vennünk.

A meddõ, szaporodásra képtelen kocákat a lehetõ legrövidebb idõben el kell távolítani a tenyészállományból, ill. selejtezni kell. Nagyon sok telep a telepi kocalétszám tartását teszi elsõ helyre. Viszont azok a kocák, melyek nem termelnek, NEM kocák, hanem csak létszámgyarapítók és felesleges takarmányfogyasztók = költségnövelõk. Nem az a fontos, hogy mennyi az adott kocalétszám, hanem az, hogy a malacelõállítás gazdaságos legyen!



A meddõség fertõzõ és nem fertõzõ okait a következõ cikkekben fogom elemezni.