A vetéspontosság mindenek elõtt!

A csoroszlyák kiképzése, és az azokra esõ nyomás
A svéd gyár 1992-óta gyárt vetõgépeket. Az elmúlt évek alatt számos ponton fejlesztett és tökéletesített Rapid típusú vetõgépekbõl mára több, mint 12 000 dolgozik szerte Európában. Sok minden változott a vetõgépen, de a csoroszlya kialakításának alapelve soha.

A Väderstad Rapid vetõgépe a vetésmélységet kontrolálja, nem pedig a csoroszlyák nyomását. Egy hátsó tömörítõ kerék az elõtte futó egy pár csoroszlyát vezérli egy rudazaton keresztül. Ez nagyobb vetési sebességet enged. Innen ered egyébként a vetõgép neve is. Sok más vetõgép típuson rugóelõfeszítéssel szabályozzák a vetési mélységet. Ez a kialakítás minden helyzetben optimális szerkezetû magágyat kíván, hiszen ha az túl laza, akkor mélyre, ha pedig túl rögös, kemény, akkor pedig sekélyre teszi a magot.

Az egy csoroszlyára esõ nyomás fontos kérdés. Ennek helyes számítása a következõ: az üres vetõgép súlyát kell elosztani a csoroszlyák számával, majd korrigálni kell annak megfelelõen, hogy hová esik a gép súlypontja. A Rapid esetében a csoroszlyák a tartály alatt vannak, így az egy csoroszlyára esõ súlyt 0,9-cel kell szorozni, hogy megkapjuk a tényleges nyomást. Azon típusok esetében, ahol a vetõegység csoroszlyái a gép hátsó részénél kapnak helyet, a szorzófaktor csak 0,5 lehet, így a tényleges nyomás csak fele a gyártó által megadottnak. A Rapid nagy csoroszlyanyomása, – ami 112 kg az RDA 600 S típus esetében – lehetõvé teszi az igen kötött talajokon történõ pontos vetést, sõt akár a direktvetést is.

A Rapid vetõtárcsái 3°-os szöget zárnak be a haladási iránnyal, így egy keskeny magárkot nyitnak meg, melyben a csoroszlya futhat. Ez azt jelenti, hogy nagyon kicsi a vetõvályúban dolgozó tárcsa által a talajra gyakorolt oldalirányú nyomás, így nem keni az esetleg kissé nedves talajt sem. A duplatárcsás csoroszlyával szerelt gépek által nyitott vetõvályú szélesebb és gyakran elkent.

Van egy érdekes jelenség, amit a vetõgépgyártók „hair-pinning”-nek neveznek. Nehéz magyarra lefordítani, könnyebb viszont megmagyarázni. Szármaradványos területen történõ vetéskor elõfordulhat, hogy szárdarabkák kerülnek a mag köré, melyek elbomlásakor toxikus anyagok keletkeznek és ez lassítja a csírázást, sõt el is ölheti a csírát. A duplatárcsás csoroszlyával szerelt vetõgépek gyakori hátránya ez.

A Rapid tárcsa/csoroszlya vetõegysége kialakításának köszönhetõen finoman darálja a vetõvályút, így a magot mindig aprómorzsás talaj veszi körül. A késes csoroszlyával szerelt gépek éppúgy, mint a vetõkultivátorok száraz magágy esetén „rögbe vetnek”, míg az optimálisnál nedvesebb talajon elkenik azt. A csoroszlyák wolfram-karbid élberakással készülnek, ami a hosszú élettartam záloga.

A Rapidon alkalmazott vetõegység kialakítása, felfogatása és vezérlése igen egyszerû. Kevés a csuklópontok, így a csapok, perselyek száma is. Ha ezekbõl sok van egy gépen, akkor egy idõ után kikophatnak, ami azt jelenti, hogy a sorok futása már nem lesz párhuzamos. A Rapidokon alkalmazott gumifelfüggesztésnek is köszönhetõen jelentõsen kisebb a szervizigény és hosszabb az élettartam, hiszen a csoroszlya köves talajon sem sérül.

A magadagolás
Bármilyen hihetetlen, de a Rapid vetõgépek 0,5–600 kg/havetõmagmennyiséget tudnak hektáronként kiadagolni. Apró és nagymagvú növények egyaránt pontosan kivethetõk. A mechanikus típusokon soronként két magadagoló henger – egyik az apró-, a másik a nagymagvú növényekhez – felelõs a pontos vetésért. A gyár saját fejlesztésû egysége a Fenix-rendszer, melyet a pneumatikus gépeken alkalmaznak. 2006-tól kezdõdõen ezen gépek szériatartozéka a hidraulikus magadagolás, mely esetében egy radar érzékeli a haladási sebességet. Ez a megoldás lehetõvé teszi, hogy a gépkezelõ a traktorfülkébõl, menet közben is változtassa a kivetendõ magmennyiséget. A vetõgép monitorja kompatibilis a mûholdas navigáción alapuló Agrocom és Fieldstar rendszerekkel.

Vannak gyártók, akik szintén a nagy vetési menetsebességgel büszkélkednek. Vajon a magadagolás módja is összhangban van ezzel? Az elektromos magadagolású gépek gyakori problémája, hogy a nagy menetsebességet nem tudja a magadagoló követni.

 
A tömörítõ kerekek kialakítása
A csoroszlyák mögé tett tömörítõ keréksor jobb tömörítést és mag/talaj kapcsolatot biztosít. A nagy kerékátmérõnek a homokos talajokon, míg a traktormintázatnak a fõként agyagos, nedves talajon van jelentõsége. Az OffSet elrendezés nagyobb teret enged a föld és szármaradvány keveréknek a gépen való keresztüljutáshoz, ami például kukorica elõvetemény után végzett, általában késõ õszi vetéseknél jelent elõnyt. Ugyanakkor jobb súlyelosztást biztosít, ami fõként a forgókon lényeges (kisebb a taposási kár). A kerekek egyenként, külön kerékvillákra vannak kapcsolva, ami tökéletes felszínkövetést és könnyebb hozzáférést ad deffekt esetén szemben azon típusokkal, melyek tömörítõ kerekei egy közös tengelyre vannak felfûzve. A keréksor tisztítását hatékony sárkaparók végzik. Ennek hiányában gyakran elõforduló probléma más géptípusokon, hogy a vetésmélységet kontrolláló tömörítõ kerék felrakódik sárral és egyszerûen kiemeli a csoroszlyát.