Magyarországon a ~ 1,2 millió hektáron megtermelt 6-8 millió tonna kukorica betakarítása a termelõket komoly feladat elé állítja. A kukorica betakarítási idejét a rendelkezésre álló, eltérõ tenyészidejû fajták megválasztásával az üzem ökológiai adottságaihoz jól lehet hozzáigazítani. A betakarítás során a betakarító, a szállító és a fogadó, vagyis a kukorica esetében a szállítókapacitást kell megfelelõen összehangolni.
A szemes kukorica betakarításának döntõ többsége – a fejlett mezõgazdasággal rendelkezõ országokban – csõtörõ adapterekkel felszerelt arató-cséplõ gépekkel történik. A kukoricacsõ-törõ adapterek a mai nagy teljesítményû arató-cséplõ gépek alapvetõ kiegészítõ berendezései. A csõtörõ adapterek kialakítása igazodik a kukorica és az adapterekkel betakarítható egyéb növények morfológiai adottságához, termesztéstechnológiai jellemzõihez, elsõsorban a kukoricaszár feldolgozása tekintetében és a betakarításra használt arató-cséplõ gépek mûszaki paramétereihez. Tehát fontos szempont, hogy az üzemeltetõk a gazdaság ökológiai adottságainak, az üzemeltetett arató-cséplõ gépek mûszaki paramétereinek (áteresztõképesség, munkaszélesség, betakarítható sorok száma) megfelelõ csõtörõ adaptert válasszák ki.
A kukoricacsõ-törõ adapterek soros kivitelben az adott termeléstechnológiának megfelelõ, esetenként állítható sortávolsággal, vagy legújabban a sortávolságra kevésbé érzékeny kivitelben családelven készülnek. Csatlakozó felületeiket és a hajtásátvitelt tekintve, általában valamennyi arató-cséplõ géphez alkalmas, átszerelhetõ készlettel rendelkeznek. Az utóbbi idõben az egyre szigorodó közlekedésrendészeti elõírások, valamint az arató-cséplõ gépek megnövekedett áteresztõképességének a kihasználására épített nagyobb munkaszélességû változatok esetén gyakori az összecsukható gép is (1., 2. ábra).
A kukoricacsõ-törõ adapterek a kialakított gyorscsatlakozó kerettel, illesztõ prizmákkal és csapokkal kapcsolható az arató-cséplõ gépek ferdefelhordójához. Az adapterek a munkaszélességnek megfelelõ méretû zárt szelvénybõl kialakított vázszerkezetre épülnek. A vázszerkezetet az oldalfalak, a hátfal és a fenéklemezek borítják be. A két oldalfal tartóira szerelt csapágyházak rögzítik a nagy menetemelkedésû terménytovábbító csiga golyós csapágyait.
A vázkeret mellsõ tartóihoz csatlakoznak hegesztéssel a törõhengereket és a hajtómûveiket tartó zártszelvényû konzolok. A mellsõ konzolok egyben a behúzó fülesláncok lánckerekeinek, hajtó- és láncfeszítõk csapágyazásának is bázisfelületét képezik.
A behúzó láncok a törõhengerek elé nyúlnak, a kukoricaszárat a csõvel együtt behúzzák a törõhengerek közé, a törõhengerek a kukoricacsövet a törõléc által határolt résen áthúzzák és letörik. A letört csövek az adapter anyagtovábbító csigájához, majd az arató-cséplõ gép ferdefelhordójára jut. A behúzó láncok meghajtó lánckerekeinek csapágyháza csavarkötésekkel van rögzítve, míg a másik lánckerék csapágyháza általában csavarorsó segítségével elmozdítható, vagyis a láncok szükséges feszessége beállítható (3. ábra).
A csõtörõ hengerek általában acélöntvény kialakításúak, és a behúzás hatékonyságának növelésére mellsõ részük nagy menetemelkedésû kúpos csavarmenet szerint van kialakítva. A további hengeres részen pedig a paláston alkotó irányú felöntések találhatók. A törõhengereknek ezen bordaszerû felöntései az aktívan mûködõ részek, tehát ezek kopnak leginkább. A gyakori törõhenger-cserék csökkentésére és a szerelési munkák megkönnyítésére a bordákat szerelhetõ kivitelben is készítik, ezeket csavarkötések rögzítik a hengerek palástján. Az elkopott bordákat pedig egyszerûen kicserélik. A törõhengerek alatt tisztító késeket helyezhetnek el. A törõegységeket a betakarítandó soroknak megfelelõ osztásban helyezik el. A kukoricacsöveket tehát a füles láncok a törõhengerek mögött elhelyezett középre hordó csigához szállítják, melynek dobólapjai juttatják az anyagot a ferdefelhordóra.
A csõtörõ adapterek hajtásukat az arató-cséplõ gép ferdefelhordójáról kapják. A kisebb munkaszélességû, 4–6-soros változatok egy oldalról, míg a nagyobb, 8–10–12-soros változatok két oldalról kapják a hajtásukat kardántengelyen keresztül.
A törõhengereket és a füles láncokat a bejövõ tengelycsonkról, ill. az átmenõ tengelyrõl külön-külön egy-egy kúpkerék hajtómû mûködteti. A hajtómûveket láncos biztonsági tengelykapcsoló köti össze. A változtatható magasságú csiga hajtása láncáttételen és súrlódó tengelykapcsolón keresztül történik.
A csõtörõ adapterek kiegészítõi a szárzúzó berendezések. A kukoricaszár betakarítás utáni kezelése, ill. talajba dolgozásának technológiai igénye szerint többféle, eltérõ konstrukciójú szárzúzó berendezés került kialakításra. A jelenleg alkalmazott szárzúzó berendezések azonban a csõtörõ adapterekkel egybe vannak építve. A függõleges tengelyû, lengõkéses berendezések forgó részei soronként kerültek elhelyezésre, általában a kúpkerekes hajtómûvekkel vannak egybeépítve, hajtásukat is onnan kapják. Egyes változatoknál a zúzás hatékonyságának fokozására vagy javítására a kukoricaszárat a vágás pillanatában egy állókés támasztja meg. A függõleges tengelyû szárzúzók elõnye, hogy hajtásuk kikapcsolható. Néhány típus esetében a forgás iránya megváltoztatható és rendrakó üzemmódban is tudnak dolgozni (4. ábra).
A száraprítás hatékonyságának növelésére a törõhengerek mellsõ kúpos részén túl aprító késeket helyeznek el. Ilyen kialakítású szárzúzós adaptert gyárt a Geringhoff cég. Az ilyen rendszerû kukoricacsõ-törõ adapternél a szár lehúzását, a törõlécek között soronként egy-egy szárlehúzó-aprító henger végzi. A hengeren mûanyag távtartó tárcsák között kis osztástávolságra aprító késeket helyeztek el. A hengerrel, ill. az aprító késekkel szemben, az osztásnak megfelelõen helyezkednek el az ellenkések. A kukoricaszár alsó részét a forgó-aprító henger a szemben lévõ lemeznek nekiszorítja, a forgó kések pedig az álló késekkel szemben felaprítják azt. Az aprító henger a szárat tovább húzza lefelé és aprítja, miközben a törõlécek a csövet leválasztják. A csõtörés biztonságának fokozása, a zúzóhatás további növelése céljából alkalmazzák az ismertetett csõtörõ-zúzó berendezés két zúzóhengeres változatát.
A betakarítás biztonságának növelésére vagy javítására az arató-cséplõ gépek áteresztõképessége és a beépített motorok teljesítménye is folyamatosan emelkedõ tendenciát mutat. A nagyobb kombájnkapacitást és a motorteljesítményt csak nagyobb munkaszélességû adapterekkel lehet kihasználni. A munkaszélesség, vagyis a betakarítható sorok számának emelkedése, az adapterek geometriai méreteinek növekedése, valamint a közlekedésrendészeti elõírások szigorodása következtében egyre inkább terjednek már a 6-soros változatok esetében is az összecsukható változatok.
Az összecsukható csõtörõ adapterek mûködõ szerkezetének kivitelei, konstrukciós megoldásai az eddig ismertetettekkel megegyezõ, eltérés a vázszerkezet, az anyagtovábbító csiga és a hajtásátvitel kialakításában van.
Általában a 4 középsõ csõtörõ egységet tartó vázkerethez csuklók körül felhajtható tartókkal csatlakoznak a szélsõ törõegységek. A felhajtható törõegységeket – szállítási helyzetben – csapok mechanikusan rögzítik. Munkahelyzetben a pontos illesztést helyezõ csapok és prizmák biztosítják, a mûködõ szerkezeti részek hajtása pedig az oldható körmös tengelykapcsolókon keresztül történik. A kiemelõ mechanizmust az arató-cséplõ gép hidraulikus rendszeréhez kapcsolt kettõs mûködésû hidraulikus munkahengerekkel lehet mûködésbe hozni.
Néhány fontosabb gyártó csõtörõ adaptereinek fontosabb adatait az 1–4. táblázatokban foglaltuk össze.
A táblázatból látható, hogy a Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Rt. Oros Divíziója által gyártott számos típussal van jelen a hazai és külföldi piacon. A cég GVOP pályázatos támogatással az MGI (Gödöllõ)-vel együttmûködve folyamatosan fejleszti gyártmányait, az üzemi megbízhatóság, a munkaminõség javítása, az energia-felhasználás csökkentése szempontjából. Ennek megfelelõen új, 6–8–12 soros tagokból álló, összecsukható és szárzúzóval felszerelt adaptercsalád kifejlesztésébe kezdett (5. ábra). Az új adapter család – szállítási helyzetben összecsukható – 8-soros tagjának vizsgálati eredményei igen kedvezõ képet mutatnak a fejlesztés adott fázisában. A vizsgálati eredményeket az 5–7. táblázatok tartalmazzák.
A táblázatok eredményeit értékelve megállapítható, hogy az adapter 6,74–11,45 km/h munkasebesség-tartományban az alapidõre vonatkozó kedvezõ, 4–7 ha/h területteljesítménnyel 57–95 t/h gépterheléssel és 45–73 t/h szemtömeg-teljesítménnyel dolgozott, ami azt jelenti, hogy a teljesítmény-paramétereket tekintve jól illeszkedik a nagy teljesítményû szalmarázóládás, forgó szalmaleválasztású és axiáldobos arató-cséplõ gépekhez.
A munkaminõségi paraméterek is kedvezõen alakultak, az összes veszteség értéke 6,74–9,85 km/h sebességtartományban alatta maradt az 1,5%-os megengedett értéknek, és 11,45 km/h munkasebesség mellett is alig haladta meg a 2%-ot (6. ábra). Az adapter hajtásához szükséges nyomaték 1275–1637 Nm között, a teljesítményigény pedig 76–97 kW közötti volt. Tehát energetikailag is megfelel az említett arató-cséplõ gép kategóriának.
A Linamar Hungary Rt. Oros Divíziója által kifejlesztett „SF-12” 12-soros QSA szárzúzós adapterrel felszerelt New Holland CR 980 két axiáldobos arató-cséplõ géppel az MGI (Gödöllõ), az IKR Rt. (Bábolna), a New Holland Hungary, valamint a Linamar Hungary Rt. Oros Divízió szervezésében az elmúlt évben 24 órás tesztet szerveztünk, melynek eredményei:
Betakarított mennyiség 1229 t
Betakarított terület 124 ha
Felhasznált hajtóanyag 1474 l
Szemnedvesség 2% alatt
A 24 órás teszt alatt a 12-soros szárzúzós orosházi adapteren és az üzemeltetõ arató-cséplõ gépen sem keletkezett számottevõ meghibásodás. Emellett a számszerû eredmények magukról beszélnek (7. ábra).
Mind a 8-soros, mind a 12-soros adapterek teszteredményei rámutatnak arra, hogy mind az arató-cséplõ gép tömegteljesítményének kihasználása, mind a hajtóanyag-fogyasztás szempontjából rendkívül nagy szerepe van az adapter és a kombájn optimális, elsõsorban megfelelõ munkaszélesség szempontjából történõ összehangolásának.