A kalászosok aratása már a végéhez közeledik, a termés nagy része már biztonságos helyre került. A betakarítás elõtti idõben a levélzetet károsító betegségek (búzánál elsõsorban a lisztharmat és a vörösrozsda, árpánál a lisztharmat mellett a drechslerás (régi nevén helminthospóriumos) levélfoltosság gyors felszaporodását lehetett tapasztalni, különösen a vörösrozsda rohamos terjedését segítette az idõjárás.
Ennek ellenére az elõbbi betegségek jelentõs kárt nem okoztak, hiszen a levélzet az érés elõrehaladtával „felsült”, a betegségeknek nem volt táptalajuk a továbbiakban. Ugyanígy járt a vetésfehérítõ bogár is, kénytelen volt továbbvándorolni. Nem lehet ilyen pozitív képet felvázolni a fuzárium tekintetében, hiszen az õszi búza kalászhányás – virágzás kezdete állapotában gyakori csapadék jellemezte idõjárásunkat, de a következõ idõszakban is helyi záporok, zivatarok követték a meleg napokat. Sajnos az elmaradt, több helyen megkésett védekezések következtében már aratás elõtt láthatóvá váltak a fuzárium tünetei a kalászon. Az aratáskori mintavételek és a szemtermés belsõ fuzáriumos fertõzöttségének vizsgálata késõbb ad eredményt. Az aratás idõszakában a meleg, száraz idõjárás volt a jellemzõ, tehát jól haladt a munka, s ez adott egyfajta védelmet a gabonaszipolyok és gabonapoloskák felszaporodása ellen.
Ilyen körülmények között gyorsan növekedtek a melegigényes kultúrák. A kukoricában károsítottak a kukoricabogár lárvái, de a talaj kellõ nedvességkészletének köszönhetõen a károsított tövek gyökerei jól regenerálódtak, a dõléses tünetek kevésbé láthatók. Július elsõ hetében megjelentek a kifejlett imágók elsõ egyedei, s hamarosan megkezdték a tojásrakást. Tekintettel arra, hogy a kártevõ egy nemzedékes, a lárvakártétel ettõl kezdve fokozatosan csökken, de figyelnünk kell a bogarak kártételére is, illetve a bogarak elleni védekezés a jövõ évi lárvakártétel csökkentésének egyik módja. Ennek megfelelõen már július közepén megkezdõdtek a bogár elleni védekezések. A kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke is alacsony népességgel indult az idén. A meleg idõjárásban azonban kedvezõ körülményeket találtak, a rajzáskor emelkedõ számukat figyeltük meg. A kukoricamoly kétnemzedékes, tehát várhatóan nem tud olyan mértékben felszaporodni, hogy súlyos kárt okozzon. Jobban kell figyelni a gyapottok bagolylepke felszaporodására, a kártevõ országunkban 3 nemzedékes is lehet, tehát a nyár végére – további forró napokat feltételezve – tömegessé válhat.
A napraforgó táblákon a meleg idõjárásban a levél- és szárkárosító gombabetegségek jelentek meg. Július elejétõl megtalálható a szeptóriás levélfoltosság és a Diaporthe helianthi elsõ tünetei. Meleg, párás idõjárásban a diaportés szárkorhadás terjedésére, illetve újabb kórokozók (Alternaria spp., Phoma macdonaldii, Macrophomina phaseolina) fertõzésére kell számítani. Egyelõre az idõjárás elõrejelzés nem szól olyan csapadékos augusztusról, mint amilyet átéltünk tavaly, ennek ellenére a következõ hónapban az idõjárás alakulásával összefüggésben figyelni kell a tányérbetegségek megjelenését, hiszen tavalyról fertõzõ anyag bõségesen maradt a területeken. Az állati kártevõk közül a levéltetvek korai megjelenése és egyre erõsödõ felszaporodása okozott gondot. (Egyébként erre az évre általánosan jellemzõ minden kultúrában a levéltetvek tömeges megjelenése, kolónia alkotása és súlyos kártétele). A védekezéseket a virágzás elejére el kellett végezni, illetve a populáció a hõségnapok alatt összeomlik, a szárnyas egyedek tápnövényt váltanak. A mezei poloskák csak lassan szaporodnak fel, védekezésre kevés helyen volt szükség, illetve a levéltetvek elleni kezelések ezt a kártevõt is gyérítették. Sok helyen riadalmat keltett a bogáncslepke váratlan és tömeges megjelenése. Évek óta ismert, hogy ez a kártevõ meleg nyarakon hazánkban felszaporodik, s súlyos kárt tud okozni, fõleg a lágyszárú növényeken. Most is ez történt, elsõként a déli tájakon jelent meg tömegesen, de ma már szinte az ország teljes mezõgazdasági területén megtalálható. Sajnálatos, hogy egyes helyeken összetévesztették a hernyókat a gyapjaslepke hernyójával, s arra fogták az inváziót. A meglepetést azért is okozta, mert viszonylag rejtett életmódot folytat, sokszor a gyomokat rágja elsõként (pl. acat), s a táplálék csökkenésével indul meg tömegesen új helyet, táplálékot keresve. Területünkön újabb nemzedéke fejlõdik ki, továbbra is károsítva növényeinket, kedveli a szóját és a napraforgót. A védekezés nem igényel speciális technológia alkalmazását, az ismert – bagolylepke hernyók ellen bevált – készítmények e kártevõ ellen is hatékonyak.
A cukorrépa állományokban korán megjelentek a cerkospórás levélragya és a fómás levélfoltosság tünetei, a betegségek lassú terjedése megkezdõdött. A répalisztharmat július második felében jelent meg. Ez az év kedvez a lisztharmat betegségek fertõzésének, tehát a cukorrépa esetében is számítani kell terjedésére. Nagyobb gondot okozott a fekete répalevéltetû korai betelepedése az állományokba, már május végén megkezdõdött a kolóniák képzése. Az eltelt idõszak idõjárása továbbra is segítette felszaporodásukat, s ezt csak a helyi záporok, heves esõk szakították meg. A védekezések már július második felétõl szükségessé váltak, ugyanakkor a szárnyas egyedek augusztus elsõ felében migrálnak más tápnövényre, tehát a védekezési döntést alapos felvételezés kell, hogy megelõzze. A bagolylepkék elsõ nemzedéke a szokásos egyedszámmal jelentkezett, jellemzõen a káposzta bagolylepke aránya volt magas a tömegben. Várhatóan a mediterrán térségbõl vándorló lepkék csatlakoznak a honi kártevõkhöz, s együttesen már komoly kártétellel fenyegetnek. Az elhúzódó rajzás csúcsa július végére tehetõ, s ebbõl következõen augusztus elején várható a lárvák megjelenése. A felszaporodás tendenciája azt vetíti elõre, hogy a védekezésekre szükség lesz.
A burgonyatáblán a burgonyabogarak jelenléte mérsékelt, az elsõ nemzedék lassan, vontatottan, nagy fenológiai különbségekkel fejlõdött. Ennek megfelelõen minden fejlõdési alakot lehet találni a növényeken, a károsítás az üzemi területeken alacsony szinten maradt, inkább foltszerû. A június végi csapadékos ciklus során bekövetkezett a Phytophtora infestans fertõzése. A betegség elsõ tünetei július elsõ felében megjelentek, de, köszönhetõen a termelõi védekezéseknek és a meleg, száraz idõjárásnak, hamar be is száradtak és nem terjedtek tovább. Csak mélyfekvésû területeken, illetve házikertekben terjed a burgonyavész. A kórokozó ott van az állományokban, tehát kedvezõ körülmények között berobbanhat, ezért figyeljünk az esõkre (még ha helyi is), és idõben védekezzünk.