Kiemelt figyelem az õszi káposztarepcének

Sokáig leginkább azért termesztették, mert a vetésforgóba jól volt illeszthetõ és gabona utóvetemény esetén hozamfokozó hatása akár 10%-ot is elérhetett. A múlt változó olajosmag árainak és a hektáronkénti 1-2 tonnás alacsony hozamoknak volt köszönhetõ az, hogy a repcét a gyengén jövedelmezõ növények közé sorolták.



Az utóbbi években viszont számos dolog megváltozott, ami a magyar repcetermelésre igen pozitív hatást gyakorolt. A termésátlagok az intenzifikáció, és a mára majdnem 50%-os hibridfelhasználásnak köszönhetõen, évrõl évre növekednek. A növényiolaj piacon belül a repce jelentõsége sokrétû felhasználhatóságának köszönhetõen növekedett. Ezt mi sem mutatja jobban, mint, hogy az elmúlt 4 év átlagában az EU-ban évente körülbelül 3%-kal, mintegy 120 ezer ha-ral nõtt a repce vetésterülete. Az évrõl évre fokozódó biodízel elõállítás Európában óriási repceolaj keresletet generál ezzel stabilizálva a repcemag magas felvásárlási árát. Ezek azok a tények, amik mára megváltoztatták a repcetermesztés megítélését és mindenkit a nagyobb mértékû, intenzívebb akár 4–4,5 tonnás termésátlagokat produkáló, magas hasznot realizáló repcetermelésre ösztönöz. A repce megítélése változni látszik, így a másodlagos jelentõségû növénybõl jól jövedelmezõ nagy haszonnal kecsegtetõ intenzív kultúrává alakul.

A gyomállomány kikapcsolása az intenzív repcetermesztés technológiájában elengedhetetlen.



A gyomok elleni védekezés egyre inkább elõtérbe kerül. Ennek fõbb okai a következõk:

• az alacsonyabb vetõmag mennyiség alacsonyabb tõszámot is jelent, mellyel egyben a repce kezdeti gyomelnyomó képessége is jelentõsen csökken, ezért kiemelkedõ fontosságú a gyomkonkurencia korai kizárása;

• a szélesebb sortávolságra vetett állományban a repce késõbb  borítja a talajt, ezáltal a repcével együtt kelõ gyomok hátrányosan befolyásolják a repce kezdeti fejlõdését;

• a nagy termés eléréséhez szükséges nagyadagú, szakaszolt nitrogén kiszórásával a gyomok számára is kedvezõ feltételeket teremtünk, így azok megerõsödve jelentõs mennyiségû vizet és tápanyagot vonnak el a repcétõl;

• a repcében elõforduló legfontosabb gyomnövények – mint pl. a székfû félék, a nagy széltippan, a ragadós galaj – az érés idejére túlnövik a repcét, ezáltal nehezítik az aratást;

• a gyomnövények konkurenciája következtében a gyomnövények bizonyítottan csökkentik a termést;

• a rovarkártevõk elleni védekezés gyakran arra az idõszakra esik, amikor a gyomnövények virágoznak, nehezítve ezzel a rovarölõszeres kezeléseket.

A repce gyomösszetétele

A vetésszerkezet módosult az elmúlt idõszakhoz viszonyítva, a több növénybõl álló vetésforgót felváltotta az egyszerû kalászos-repce vetésváltás. Ennek következtében a repcében is azok a gyomok okozzák a legnagyobb gondot, melyek a gabonában is a legveszélyesebbek így pl.:

Matricaria sp. – ebszékfû-fajok, Anthemis sp. – pipitér fajok, Galium aparine – ragadós galaj, Stellaria media – tyúkhur, Apera spica-venti – nagy széltippan, Veronica sp. – veronika-fajok, Lamium sp. – árvacsalán-fajok.

Csak a preemergens gyomirtási technológia ad teljes megoldást

A repce vegyszeres gyomirtására számos technológia és készítmény áll rendelkezésre. A vetés elõtt – presowing – használható készítmények elõnye, hogy szárazabb idõjárási körülmények között is hatnak, hátrányuk viszont, hogy a legfontosabb gyomnövények ellen – mint a székfû fajok, ragadós galaj – hatástalanok.

A vetés után-kelés elõtt preemergensen használható készítmények nagy elõnye, hogy a gyomkonkurenciát korán kikapcsolják, biztosítva ezzel a repce zavartalan kezdeti fejlõdését.

A posztemergens állomány kezelésekre használható szerek gyakran csak részleges gyomirtó hatást biztosítanak, mivel a repce levélzete leárnyékolja a gyomokat, a permetlé-fedettség a gyomokon nem tökéletes, így a gyomirtó hatás is sokszor csak 40–50%-os.

Mindezek figyelembevételével a közvetlenül a vetés után-kelés elõtti preemergens gyomirtási technológiát tartjuk a legcélravezetõbbnek, a többi kezelési mód csak kiegészítõ kezelési módnak tekinthetõ.

Vetéstõl a betakarításig gyommentességet biztosít a Brasan 540 EC

A Brasan 540 EC két hatóanyaga – a dimetaklór és a klomazon – széles gyomirtási spektrumot biztosít a repcében elõforduló gyomnövények ellen. A székfû félék, a pipitér fajok, a nagy széltippan mellett a ragadós galaj ellen is hatékony. A készítményt közvetlenül a repce vetése után, kelése elõtti idõszakban kell kijuttatni. A jó gyomirtó hatás elõfeltétele a jól elmunkált aprómorzsás talajfelszín. Rögös, egyenetlen talajfelszín esetén a gyomok a rögök alatt csíráznak ahová  a gyomirtószer nem jut el. Ilyen esetben csak részleges gyomirtó hatás várható. A megbízható szelektivitás érdekében ügyelni kell az egyenletes vetésmélységre. A gyomnövények a hatóanyagokat a gyökerükön keresztül veszik fel, így már a kelés elõtt, vagy röviddel a kelés után elpusztulnak.