A fenti címmel 9. alkalommal került megrendezésre a Gödöllõi Agrárközpont Kht. Növénytermesztési Tanüzeme és a Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézete szervezésében 2006. június 21-én Gödöllõn, a kalászosokkal és repcével kapcsolatos legújabb ismereteket magába foglaló tanácskozás és fajtabemutató.
A gazdálkodók számára legaktuálisabb információk mellett mindenki a saját szemével bemutatóparcellákon tekinthette meg a különbözõ kalászos és õszi káposztarepce fajtákat, a számos növényvédelmi technológiát, valamint a tápanyag-visszapótlási kezeléseket.
A Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzeme 140 ha területen gazdálkodik, amelybõl 12 ha a legmodernebb öntözési technológiával igény szerint öntözhetõ. A Tanüzem az egyetemi gyakorlatok oktatásának helyszíne, bemutatótér, emellett azonban önálló gazdálkodást folytató egység. A bemutatótér mintegy 10 ha, azonban ebben az évben a teljes terület fele bemutató, kísérlet, új technológiák kidolgozásának színtere is egyúttal. Kiemelendõ a talajmûvelési és növénytáplálási kísérlet, a fõ- és másodvetésû zöldtrágyatermesztési technológia kidolgozására beállított kísérletek, valamint az új silókukorica termesztési és tartósítás technológia kifejlesztése az Állattenyésztési Tanüzemmel közösen.
A bevezetõ tanácskozás központi témája idén a tápanyag-gazdálkodás kérdésköre volt, amelynek keretében a legújabb módszerekkel ismerkedhetett meg a hallgatóság. A témának különleges jelentõséget ad, hogy a Szent István Egyetem 2005-ben nyerte el az Egyetemi Tudásközpont címet, valamint az azzal járó innovációs-technológiafejlesztési forrást, amelynek egyik kutatási programja a szerves alapú termésnövelõ anyagok kifejlesztését tûzte ki célul. A meghívott elõadók – valamennyien a Tudásközpontban is résztvevõ szakemberek – elõadásokat tartottak a szerves hulladék eredetû termésnövelõ anyagok mezõgazdasági hasznosításáról, a zöldtrágyázás lehetõségeirõl, valamint a szintetikus trágyák környezetkímélõ felhasználásáról. Egy hatvani gazdálkodó saját tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.
Ezt követõen a hazánkban termesztett kalászos fajok közül valamennyi bemutatásra került: 19 õszi búza fajtát, 10 õszi árpa fajtát, 2 rozs fajtát, 12 tavaszi árpa fajtát, 2 tritikále fajtát, valamint 2 zab fajtát tekinthettek meg az érdeklõdõk a Növénytermesztési Tanüzem bemutatóterén. Az õszi káposztarepce fajták közül 20 megtekintésére volt lehetõség közvetlenül betakarítás elõtti stádiumban.
A tápanyag-gazdálkodási bemutatóterületen ebben az évben a kevert mûtrágyákon volt a hangsúly. A Fertilia Kft. a talaj aktuális tápanyag-tartalmához, valamint a termesztett növény igényeinek megfelelõen adagolható kevert mûtrágyáival vonzott sok látogatót.
Ebben az évben csaknem 80 növényvédelmi technológiát mutattak be a kalászosoknál, a repcénél, a kukoricánál, a ciroknál, a napraforgónál, valamint a burgonyánál.
Külön színfoltja volt a bemutatónak a zöldtrágyázási technológiákat felvonultató kísérlet. Teljes virágzásban láthattak az érdeklõdõk olyan kevéssé ismert növényeket, mint az olajretek, a facélia, a tavaszi bükköny, a somkóró, a bíborhere. A zöldtrágyázási bemutatónak figyelemfelkeltõ szerepe is van, ugyanis kedvezõtlen adottságú, rossz tápanyag- és vízgazdálkodású talajokon a talajállapot és termõképesség javítás hosszú távon perspektivikus módszere lehet.
A Tanüzemben évente két alkalommal szerveznek nagyszabású tanácskozást és bemutatót. A júniusi a kalászosok és a repcetermesztés, míg a szeptemberi a napraforgó és a kukoricatermesztés jegyében zajlik. Ezen túl azonban egész évben várják a látogatókat, diákokat, gazdálkodókat, illetve valamennyi érdeklõdõt.