Az ország szántóterületének 12–14%-ára kiterjedõ olajos növények között az õszi káposztarepce a napraforgó mögött – bár kisebb részarányban – a második helyet foglalja el. Az õszi káposztarepce – a továbbiakban repce – vetésterülete az utóbbi évtizedben 120–180 E ha között változott, s a téli kifagyások után 45–105 E ha termõterület adott betakarítható termést.
A termesztéstechnológia mûveleteinek gépei alapvetõen a kalászos gabonatermelés géprendszerébõl kiválaszthatók, s így a repceágazat, a gabonatermeléssel társítva, csak kisebb beruházást igényel. A következõkben – a téma idõszerûségénél fogva – a repce gépi betakarításának lehetséges változatai kerülnek bemutatásra.
A betakarítási technológia jellemzõi
A repce egymenetes gépi betakarítására az arató-cséplõ gépek használhatók, hagyományos gabonavágó asztallal, függõleges alternáló kaszaszerkezettel, nyújtott aratórésszel, vagy speciális repcebetakarító adapterrel felszerelve. A betakarítási technológia összetett feladat, amely magában foglalja: az állomány mesterséges leszárítását (deszikkálását); a magvak betakarítását a különbözõ arató-cséplõ gépekkel; a termény átvételét, szállítását, szállító jármûvekkel a majori munkák helyére (magtisztítás, szárítás, tárolás), és végül a repcetarló szárzúzását, esetleg a repce-szármaradványok bebálázását. A betakarítás, mint komplex munkafolyamat gondos és pontos, tervszerinti munkaszervezést igényel.
Éppen ezért már jóval a repce betakarítása elõtt célszerû betakarítási ütemtervet készíteni, amely magában foglalja:
Az elõzõekben felsoroltakból látható, hogy csak a technológiai munkamûveletek optimális kapcsolódásával biztosítható az eredményes betakarítás.
Állományszárítás vegyszerekkel
A repce gépi betakarítását közvetlenül megelõzõ vegyszeres állományszárítás a termesztéstechnológia szerves része, amelynek elhagyásával csak kisebb mennyiségû és gyengébb minõségû termés takarítható be. Az állományszárítással a betakarítás idõpontja elõre megtervezhetõ, a szárazabb és tisztább minõségû termény kisebb veszteséggel, kevesebb energia-felhasználással – ez a betakarításnál és a terményszállításnál/szárításnál is jelentkezik –, nagyobb területteljesítménnyel (optimális idõn belül) takarítható be. Emellett nem elhanyagolható a vegyszerek növényi kórokozók elleni kedvezõ hatása, valamint annak késõi gyomkorlátozása, a gyommag-fertõzöttség csökkentése. A repceállomány leszárítására több engedélyezett regulátor hatású érésgyorsító szer (pl. Harvade 25F), és gyomirtó hatású készítmény (pl. Reglone; Zopp; Bromotril stb.) használható, alkalmazásuk idõpontját az állomány érettsége/nedvességtartalma és a vegyszer típusa határozza meg. A vegyszerek kipermetezésére általánosan a repülõgépes és a helikopteres kijuttatási technológiák terjedtek el (ezek fõleg a nagyobb egybefüggõ táblákon használatosak), kisebb táblák esetében, és ahol a vegyszer elsodródás veszélye fokozatosan fennáll, a vontatott/magajáró (különbözõ munkaszélességû szántóföldi szórókeretekkel felszerelt) permetezõgépek alkalmazhatók. A légi védekezésre a szélcsendesebb kora reggeli és késõ délutáni idõszakok a legkedvezõbbek.
A betakarítás berendezései, adapterei
A repce betakarítását ma kizárólag egy menetben, arató-cséplõ gépekkel végzik. Az arató-cséplõ gépek a betakarítás „kulcsgépei”, azonban a termelõk mégsem a repce szempontjából válasszák ki azokat, hiszen a kalászos gabona és a kukoricaterületek jelentõsen nagyobb volumene miatt a kombájnokat adottnak kell tekinteni. A repce betakarításakor az arató-cséplõ gép aratórésze (vágóasztala) a lábon álló terményt a repceszár elágazásainak magasságában levágja, és azt a cséplõszerkezetbe juttatva a cséplõdob kicsépli. A szemtermést a tisztítószerkezet kitisztítja, és a magfelhordó elevátor segítségével a magtartályba gyûjti. A repceszár- és egyéb növényi részek a szalmarázó ládákról, valamint a törekrostáról rend formájában, vagy szétterítve a tarlóra hullanak. Mint látható, az aratva cséplés, a repce betakarításában is megegyezik a kalászos gabona betakarítás munkafolyamatával. Ez esetben azonban – az eltérõ morfológiai és egyéb tulajdonságok miatt, valamint a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében – a gabonavágó asztalt megfelelõ adapter-szerelékkel, ill. adapterrel kell felszerelni. A repce betakarításához az aratórészen – vágóasztalon – szükséges módosításokat a következõ blokkséma szemlélteti:
Repcebetakarító adapter szerelékek, ill. adapterek német és osztrák gyártók kínálatában találhatók meg. A német BÄCHT GmbH mechanikus, hidraulikus és elektromos motoros meghajtású oldalkaszákat is gyárt, és gyártmánypalettáján szinte valamennyi arató-cséplõ gép, különbözõ munkaszélességû vágóasztalához kínálja repcebetakarító adaptereit (1. táblázat).
A CLAAS cég kínálatában elektromos motoros és hidraulikus hajtású oldalkaszák, valamint 4,5–9,0 m szélességû repcebetakarító adapterek vannak. A szintén német ZÜRN cég gyártmányai között a Compact és E-Cut oldalkaszák mellett kétféle – Profi és Profi R – repcebetakarító adapter is megtalálható 4,85–9,15 m munkaszélességek között. Az osztrák BISO betakarítási technikájában az elektromos motoros és hidraulikus meghajtású oldalkaszákon kívül az Integral CX 100 repcebetakarító adaptercsalád 4,5–7,5 m munkaszélességû változatai találhatók meg. A német GERINGHOFF GmbH & Co. KG a repce betakarításához két választási lehetõséget biztosít: Grainstar vágóasztalaira 4,8–5,4–6,0 m munkaszélességû repcebetakarító adapterek szerelhetõk fel, míg Vario Star modelljei hidraulikusan 500 mm-rel „nyújtható” vágóasztalokkal rendelkeznek – a vágóasztalok hossza akár menetközben is változtatható (!) –, és a hidraulikus meghajtású oldalkaszák felszerelése (gyorscsatlakozókkal) 5–7 perc alatt elvégezhetõ. A jelenleg forgalmazott repcebetakarító oldalkaszák, vágóasztal-toldatok és repcebetakarító adapterek a 2. táblázatban kerültek összefoglalásra.
Az elvégzett betakarítási gépvizsgálatok egyértelmûen bizonyították, hogy: