MENÜ

Kanmenedzsment

Oldalszám: 113
Dr. Szerdahelyi András 2014.04.30.

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a sertéstelepen a kanokat mintegy félvállról kezeljük, pedig õk adják az elõállított produktumunk – hízósertés – értékének felét. Talán számbeli kisebbségük miatt tulajdonítunk nekik kisebb jelentõséget. Pedig pontosan emiatt kellene fokozottan törõdni velük, hiszen egy apaállat a természetes fedeztetés esetén 25–30 koca, mesterséges termékenyítés esetén pedig 100–150 koca teljesítményét határozza meg. Ezért a kanvásárlásra soha nem szabad a pénzt sajnálni, mert az itt befektetett tõke a hízlalás és a tenyésztés során sokszorosan megtérül.

A törvény szerint az ország sertésállományának genetikai védelme miatt szaporításra csak tenyészigazolvánnyal rendelkezõ apaállat használható, ami azt jelenti, hogy keresõ kanként is csak ilyen kan alkalmazható. A saját állományból visszaválogatott ún. zúgkan amellett, hogy törvénytelen és szankcionálást von maga után, hamar leronthatja az állomány genetikai minõségét, amit aztán igen nehezen lehet visszaállítani. Az itt leírtak egyaránt vonatkoznak a háztájiban tartott egy, ill. egynéhány kocára, mint a sertéstelepekre.

A szükséges kanok száma függ a telep kocalétszámától, a vemhesítés módjától,  a tartott  koca vonalak számától és a fiaztató termek méretétõl. Azt azonban számításba kell venni, hogy még a legkisebb létszámú kocacsoport esetén is legalább 2 kan kell egy vonalból. Átlagosan természetes fedeztetés esetén 25 kocára, mesterséges termékenyítéskor pedig 100–150 kocára számítunk egy kant, persze a fentebb felsoroltak figyelembe vételével.

A kanok ivarérettségüket a kocasüldõkhöz hasonlóan 6 és fél hónapos korukban érik el, de náluk is meg kell várni a tenyészérettség korát, ami 8 hónapos életkor. Kanvásárlás esetén a legcélszerûbb 7 hónapos kor körüli állatokat vásárolni, hiszen azokat a telepre való bevitel elõtt karanténozni kell. El kell végezni a szükséges vakcinázásokat és egyéb esetleges kezeléseket, és a telepi akklimatizációjukra is idõt kell hagyni (kb. 4 hét).

A kanok használati gyakorisága függ az életkoruktól. Tenyészérettségük után 1 éves korukig heti egy koca fedeztetése, ill. spermavétel. Éves koruk után ez a gyakoriság 5 napra módosul. Azt is figyelembe kell venni, hogy természetes fedeztetés esetén a kocákat egy ivarzási ciklusban kétszer egymás utáni napon fedeztetni kell a megfelelõ fogamzás és alomszám érdekében, és ez egyedi párosítás esetén azt jelenti, hogy ugyanazzal a kannal kell kétszer egymás utáni napon fedeztetni. Vonaltenyésztés esetén árutermelõ telepen a koca kétszeri fedeztetése történhet különbözõ, de azonos vonalhoz tartozó kannal. A kanok teljesítményének értékelése, ill. az esetleges rejtett genetikai hibák kiderítése érdekében azonban mindenképpen célszerû az újonnan beállított kanokkal egyedi párosításban legalább 25–30 kocát fedeztetni. Így megfelelõ információt szerezhetünk a kanokról. Természetes fedeztetés esetén célszerû az új kanoknál elvégeztetni a spermavizsgálatot az esetleges problémák feltárása érdekében. Ez két okból nagyon fontos. Egyrészt ne késõn derüljön ki, hogy a kan termékenyítési eredménye gyenge, másrészt a vásárolt kanokra csereszavatosság érvényes egy bizonyos határidõn belül. Igaz, hogy egyes hibák életfogytiglani szavatossággal bírnak. Mesterséges termékenyítés esetén a spermavizsgálat természetesen megtörténik, hiszen vizsgálat nélkül spermát nem használunk fel a kocák termékenyítésére. Elrettentõ példaként már találkoztam olyan teleppel, ahol a termékenyítést a sperma mindennemû vizsgálata nélkül „vakon” végezték. Nem a legjobb telepek közé tartozott!

A kanokat legcélszerûbb egyedi kutricákban tartani, bár esetenként az alomtestvéreket, ill. az együtt nevelkedett kanokat kettesével tartják egy kutricában. A kutrica megfelelõ méretû legyen. A kanistálló világos, tiszta, száraz, jól szellõztetett, huzatmentes helyen legyen kialakítva szem elõtt tartva azt a szabályt, hogy az az istálló jó, ahol mi is jól érezzük magunkat, mert ott az állatok is hasonlóképpen vannak. A padozat repedésektõl mentes legyen a kanok lábának védelme érdekében, mert csak a kifogástalan lábú kanok képesek fedezni. Ha megoldható, célszerû penészmentes szalmával vagy más nedvszívó anyaggal almozni a kanok alá. Nyáron a kanokat védjük a magas környezeti hõmérséklettõl – különösen kifutós tartás esetén a közvetlen napsugárzástól, hiszen a herék magasabb hõmérséklete esetén a spermium- képzés károsodik, ami súlyos fogamzási zavarokat okoz. A spermiumképzés és érés idõtartama mintegy 45 nap, tehát a hõstressz hatásának elmúltával még 45 napig nem várható eredményjavulás. Ez igen hosszú idõ!

A kanokat lehetõség esetén speciális kantáppal takarmányozzuk, de készíthetõ speciális receptura alapján telepi kantáp is. A napi takarmány adag kb 2,5 kg 14MJ DE energia-, 14–15% fehérje-, 5% rost-, 0,7% lizin-, 1,1% Ca és 0,7% P tartalom mellett. Nagyon fontos, hogy a takarmány penész- és toxinmentes legyen, hiszen toxinhatásra a sperma termékenyítõ képessége jelentõsen romlik. Igaz, hogy leggyakrabban csak a sperma plazma pH értéke változik meg lúgos irányba, ami a spermium motilitás romlásával jár az ondóhólyag nyálkahártya hurutja miatt. Ez utóbbi a takarmány cseréjével, ill. hatékony toxinkötõ alkalmazásával gyorsan, néhány nap alatt korrigálható. Természetes fedeztetés esetén azonban hosszú idõ telik el, mire a probléma tudatosodik. Márpedig a tenyésztés legnagyobb vesztesége a kocák üres napjainak költsége!!!

Természetes fedeztetés esetén a fedeztetés ne háremszerû legyen – sajnos szép számmal akad még rá példa. A hárembe kihelyezett kanok felügyelet nélküli fedezése kaotikus. A kocák egy része sokszor, egy része pedig lehet, hogy egyszer sem lesz befedezve. A sertésnél is létezik „szimpátia”. A túl gyakori nemi igénybevétel a kanoknál hereelfajulást, hereatrofiát okozhat. Ami a régebbi gyakorlatban pl. a kondán alkalmazható volt, ma már erõsen túlhaladott módszer. Ez a sertés NEM az a sertés!!!

Az eredményes vemhesítéshez az ivarzó kocákat kerestetnünk kell. Ezt legcélszerûbb keresõ kannal végeztetni. A keresõ kan legyen aktív, jó lábszerkezetû és biztonsági okokból szelíd természetû. A keresõ kan helyett alkalmazható mûkan is (Skippy), bár ez nálunk nem terjedt el. A keresõ kan is törzskan a fentebb leírtak szerint. Fedeztetni is kell vele hetente legalább egy kocát az aktivitásának megõrzése céljából. A fedeztetéseket célszerû egy külön erre a célra kialakított fedeztetõ kutricában vagy kutricákban elvégezni. Törvény kell legyen, hogy egy kannal egy nap csak egy fedeztetést szabad végeztetni!!! Gyakran találkozom azzal a rendszerrel, hogy az ivarzó kocát behajtják a kan kutricájába, és ott történik meg a fedeztetés. Az indok az, hogy a kan máshol nem hajlandó fedezni. Hogy a kan hol fedez, csak szoktatás kérdése. Persze, ha már hozzászoktattuk a saját helyén történõ fedezéshez, nehezen áll át egy másik megoldásra. A probléma az, hogy a kanok nagyon könnyen onanizálnak. Azon kívül, amit fentebb említettem a hereelfajulással kapcsolatban, a túl gyakori ejakuláció esetén éretlen, termékenyítésre képtelen spermiumok ürülnek az ejakulátumban, és csodálkozunk, hogy a vemhességi eredmény romlik. A termékenyítõ kanok spermavételét is úgy célszerû megoldani, hogy az a kanok érzékelési terén kívül zárt helyen történjen meg a többi kan izgatása nélkül. Nagy probléma lehet ez a kutricánként kettesével tartott kanok esetében is.

Nem akarok kitérni a természetes fedeztetés kontra mesterséges termékenyítés taglalására. Csak egy gondolat erejéig említem meg, hogy a genetikai, állategészségügyi elõnyökön túlmenõen az egyre inkább terjedõ biotechnikai módszerek – pl. programozott szaporítás – alkalmazása elképzelhetetlen a mesterséges termékenyítés, esetenként a központi spermaellátás alkalmazása nélkül.

www.szapmen.hu