A bálacsomagolók, mint a szálastakarmányok tartósításának és tárolásának korszerû berendezései

Ezen veszteségek visszaszorítása és a lehetõ legtökéletesebb erjedési folyamatok levezénylése érdekében a betakarítási-tartósítási-tárolási folyamat minden elemét pontosan kell megtervezni és kiemelt technológiai fegyelem mellett kell megvalósítani.

A betakarítás elsõ munkafázisa a kaszálás. Szálastakarmányaink közül a nagy hozamú és egyben legeltetett gyepek kaszálására és gyengébb talajfelszín-viszonyok esetén a könnyen alkalmazkodó dobos vágószerkezeteket, jobb felszíni adottságok és kisebb hozamú pillangós növények esetén pedig a mellsõ, vagy oldalt függesztett tárcsás kaszaszerkezeteket ajánlhatjuk. Lucernánál egyértelmûen a hengeres-szársértõs rendszerû tárcsás-rotációs kaszákat kell alkalmazni. Kisebb termõterületek esetén a 2,4–3,0 m-es munkaszélesség, nagyobb táblaméreteknél pedig az 5 m feletti munkaszélesség a célravezetõ. Az idõjárástól függõ, valamint a gépelemek és a növények ütközésének hatására kialakuló szántóföldi veszteségeket a rendterítõkkel és rendrakókkal, illetve a többfunkciós univerzális gépek alkalmazásával minimalizálhatjuk. A rendkezelési mûvelet alapvetõ feladata a talajszennyezõdés elkerülésén túl az, hogy úgy hozza összhangba a szár- és levélrészek nedvességleadási viszonyait, hogy egyben rövidítse is le a teljes növény száradási idejét. A lucerna lényegesen kényesebb rendkezelési munkáihoz vezérelt ujjas rendkezelõ gépek szükségesek. A termõterületek nagyságához és a felhasználói oldal igényeihez különbözõ munkaszélességû egy-, vagy kétgépes konstrukciók illeszthetõk.

A vezérmûveletet jelentõ bálázás mind szögletes, mind pedig hengeres formát elõállító gépekkel elvégezhetõ. A konstrukciós kialakításuk folytán minõségi végterméket könnyebben készítõ szögletes nagybálázók, az értékes állatállományú nagyüzemek szenázsellátásának alapgépei. A nagy tömegû és méretû bálákat, vagy a belõlük kialakított rakatokat univerzális bálacsomagolókkal, vagy bálafólia-töltõ gépekkel tartósítjuk. A hengeres bálázók közül csak az állandókamrás és szeletelõegységgel kiegészített változatok vehetõk figyelembe. A korrekt geometriai alak miatt a hálóval, vagy fóliával kötözött, megfelelõ térfogattömeggel és nedvességtartalommal rendelkezõ bálák tartósításának biztonsága adalékanyagok bevitelével garantálható.

A bálacsomagolás gyakorlata és berendezései

A bálacsomagolási eljárások az elõzõekben említett szántóföldi mûveleti oldallal együtt olyan minõségi végtermékek elõállítására alkalmasak, melyek a tökéletes anaerob körülményeknek köszönhetõen, lényegesen kisebb veszteségekkel jellemezhetõk. Ahhoz, hogy a bálacsomagolás folyamata optimális legyen, a bálázott anyagok legfontosabb fizikai tulajdonságait (szárazanyag-tartalom, szálhossz, térfogattömeg) is optimális szinten kell tartani. A rendkezelés hatására a rendben lévõ anyagszálak helyzete döntõen párhuzamos a kések vágási irányával. A szeletelés hatékonysága ezért alacsony szinten mozog és a jelenlegi késszámok mellett a térfogattömeg mintegy 5%-kal növelhetõ csak. Mivel a rendgeometria adott, a szeletelés hatékonyságának növelése céljából a fejlesztés a 20 fölötti késszámok irányába mutat. Ezzel további és lényegi térfogattömeg-növekedés érhetõ el. A rosszul és a gyengén erjeszthetõ anyagok fermentációját elõsegítõ és a folyamatot vezénylõ adalékanyagok hatásfokának javítása érdekében, a mûködésükhöz eleve meghatározott nedvességtartalmat igénylõ, illetve halmazállapotukból adódóan szétosztályozódásra és elhullásra hajlamos granulátumok, háttérbe szorultak. Helyüket ma már a folyadék halmazállapotú és baktérium-, valamint enzimtörzseket tartalmazó biológiai szerek foglalták el. Kipermetezésük hatására kialakuló felületi nedvesség a szálak párhuzamos elrendezõdését követõ összetapadását és ezzel a tökéletesebb tömörítését segíti elõ. Ez, ha minimális mértékben, de tovább növeli a térfogattömeget és ennek köszönhetõen nagyobb teljesítményekkel is számolhatunk.

A következõkben ismerkedjünk meg a bálacsomagolás tématerületének jellegzetes módszereivel és berendezéseivel. A traktorok hidraulika rendszeréhez kapcsolt hidromotoros meghajtású bálacsomagolókat két nagy csoportra oszthatjuk aszerint, hogy ez a meghajtás külön (függesztett, vagy vontatott kivitelek), vagy saját erõgéptõl (benzin- és dízelmotoros kivitelek) származik.

A bálákat egyenként befedõ, ún. egyedi csomagolást végzõ csoport tagjai a tekercseléshez szükséges összetett térbeli mozgást a munkaasztallal és/vagy a munkaasztal bálamozgató hengereivel (bizonyos esetekben hevedereivel) és/vagy a tekercselõ-elõfeszítõ mechanizmus segítségével, együttesen állítják elõ. A berendezések egyik fele kiszolgálást igényel (Kverneland Silawrap UN 7556, KP-646 stb.), másik fele pedig önkiszolgáló jellegû (pl. Supertino ABS 15 S, M-1610 stb.).

Az említett berendezések közül egyesek a szántóföld (pl. Gemelli 120/3 SPI, Pöttinger RollProfi G 90S stb.), mások pedig a tárolótelepi mûveletek praktikus gépei (pl. Welger FG-15, Wolagri FW 15 stb.).

Különleges esetekben és csak fû csomagolása esetén a munkaasztal szerepét a gyeptarló is átveheti (pl. Pitocchi BRTP).

A csomagoláshoz 1500–1800 m hosszú és 500–750 mm széles, valamint 25–30 µm vastag, speciális összetételû, öntapadós, UV- és fénystabilizált fóliát használunk. A csomagolóanyagot az egy, kettõ, vagy három fóliahengert alkalmazó befedési technikákkal, „több-bekezdésû menet” formájában visszük fel. A fedõrétegek tökéletes tapadásának biztosításához a csomagolófólia megfelelõ elõfeszítése szükséges, mely hossz- és keresztirányú, illetve vastagságbeli méretváltozást is eredményez. A takarmányok értékének és a tárolás idõtartamának függvényében kisebb elvárások esetén 8–100 µm-es, kényesebb igények esetén pedig 120–160 µm-es fedõréteg-vastagságokat kell alkalmazni.

A csoportos rendszerû bálacsomagolók konstrukciós kialakításukból adódóan hengeres és/vagy szögletes bálák, illetve a szögletesekbõl kialakítható rakatok becsomagolására alkalmasak. Mûködési különbség az elõzõekkel szemben az, hogy a szintén hidrosztatikus rendszerben, de sajátmotoros meghajtással mûködõ berendezések munkaasztalára felhelyezett és tengelyirányban szorosan illesztett, majd tekercselt bálák alkotta úgynevezett „bálahurka” alól a gépek, a tekercselés mozgásviszonyainak függvényében kivándorolnak (pl. Ebko Wrap Liner MT-26, Pomi Kombi Pack stb.).

A mûvelethez a takarmányok minõségének és a tárolás idõtartamának, illetve a rakatok nagyságának függvényében 1000 mm széles és 0,030 mm vastag fóliát, több-bekezdésû menetfelvitellel alkalmazunk. Jelen esetben a 0,14–0,18 mm-es vastagabb fedõréteget a takarmányok védelmén túl, a „hurka” megfelelõ szilárdsági tulajdonságai teszik szükségessé. A berendezések kiszolgálásához rakodógépek szükségesek, de mûködtetésük távirányítással, akár ugyanazon rakodógépbõl is megoldható. A gépkonstrukciók jellegzetes típusainak legfontosabb mûszaki és technológiai jellemzõit a táblázatban foglaltuk össze.

A bálacsomagolók fejlesztési irányai

A fejlesztések legfontosabb irányait a teljesítmények növelése mellett a kiszolgálási idõk csökkentése határozta meg. A vontatott két-gépes változatok elterjedése a követési hibák, valamint a bálák felvételének bizonytalanságai miatt idõvel megrekedt. A következõ lépcsõfokot a fejlesztés azon fázisa jelentette, melynél a mûveletek már egy alvázra szerelve valósultak meg. Hazai viszonyaink között a csomagolást a bálázással egy-menetben végrehajtó konstrukcióknak (pl. Göweil G-5020, Vicon RF 130, Krone Combi Pack, Orkel Agronic GP 1250 stb.) azért nincs meghatározó szerepük, mert a bálák lucernatarlóra történõ lehelyezése egyrészt sérülések kialakulását eredményezi, másrészt ezek minimalizálása csak nagy mennyiségû fólia felhasználásával oldható meg, illetve a sérülések meghiúsíthatják a tökéletes fermentáció lefolyását, illetve tönkremenetelhez vezethetnek.

A szántóföldön dolgozó gépek esetében a csomagolt bálák tarlóra történõ biztonságos lehelyezéséhez speciális konstrukció kifejlesztése vált (pl. Mc Hale 991 BE) szükségessé. Ezzel a mûködési elvvel és módszer segítségével a bálákat, a legtöbb fóliaréteggel rendelkezõ talpfelületére tudjuk lehelyezni.
A bálacsomagolásra alapozott tartósítási és tárolási eljárás egyik legkényesebb mûvelete a bálák rakodása és szállítása, hisz a csomagolás elõtti báladeformáció a tökéletes befedést, a csomagolt bálák deformációja és sérülése pedig az optimális fermentációt, valamint az állagmegóvást fogja veszélyeztetni. A problémák elkerülése céljából a fejlesztés a gépekkel párhuzamosan a speciális megfogó, rakodó és szállító adapterek kidolgozását is megoldotta.

A szálas anyagok csomagolását a bálázással egy kamrában végzõ konstrukciók (pl. Taarup BIO, Mc Hale Fusion, Göweil stb.) azon túl, hogy a „tarló-problémát” szintén nem oldják meg, a többfunkciós kialakításuk miatt a hazai vevõréteg számára egyelõre túl drágák.

A mûszaki fejlesztés a szálas anyagokon túl megoldotta a szecskázott és szemes takarmányok definiált hengeralakra történõ tömörítését, majd az azt követõ csomagolását is. A nyugaton már alkalmazott eljárás a kelet-európai régióban csak most kezd bemutatkozni. Optimálisan a kis- és közép, valamint a bérvállalkozásokhoz illeszthetõ berendezések (Taarup BIO, Orkel, Göweil) elterjedését valószínûleg az irreálisan magas bekerülési költségük fogja behatárolni.

Míg a jobb fajlagos teljesítmény- és energetikai mutatókkal rendelkezõ csoportos rendszerû csomagoló berendezések egyelõre csak nyugat-európai importból szerezhetõk be, addig az egyedi rendszerben csomagoló gépek, valamint a speciális csomagolóanyag-elõállítás terén a hazai fejlesztés (KP-646 és M-1610 bálacsomagolók, különbözõ csomagolóanyagok) is tud már eredményeket felmutatni.

Természetesen a bálacsomagolással kapcsolatban is felmerül az eljárás gazdaságosságának megítélése is. Figyelembe véve, hogy a tárolótelepi használatra kifejlesztett egyszerûbb kialakítású és kiszolgálást igénylõ hazai, illetve kelet-európai gépek ára 600 ezer és 2 millió Ft között mozog, valamint a nagyobb teljesítményû és önkiszolgáló, egyedi rendszerû bálacsomagolók ára (fõleg a szögletes bálák tartósítása esetén) eléri a 6–10 millió Ft-ot, sõt az univerzális, csoportos rendszerben dolgozó berendezések ára pedig megközelíti a 40–50 millió Ft-ot, az adott berendezések technológiai folyamatban elfoglalt helyének szigorú és pontos meghatározása szükséges. Hazai viszonyaink között, ahol a magas táplálóanyag-tartalommal rendelkezõ lucerna korrekt tartósítása és tárolása a legfontosabb feladat, a szántóföldi bálacsomagolás a jelentkezõ kiszúrási veszteségek miatt, csak kivételes esetekben (pl. a bálákat talpukra helyezõ Mc Hale konstrukció) jöhet szóba. Célravezetõ eljárásnak a bálázást 1-2 órán belül követõ és tárolótelepen végrehajtott csomagolás ítélhetõ. Itt a 35–40% szárazanyag-tartalmú és 450–550 kgm-3 térfogattömegû, drága és hosszú ideig tárolandó bálákon 4–6 átfedési tényezõ esetén, 120–160 µm vastagságú fóliaréteget kell kialakítani. A bálákat a megfelelõ geometria létrehozása és megóvása érdekében 3–4 menetszám mellett csak hálóval, vagy fóliával kötözzük, a rakodáshoz és mozgatáshoz pedig csak speciális adaptereket alkalmazzunk. A becsomagolt bálákat megfelelõ szisztéma szerint rendezzük kazalba. A helyes elõfeszítés hatására bekövetkezõ fajlagos fóliamegnyúlást és a jelenlegi fóliaárakat figyelembe véve, az egy bálára esõ költség 1-2 ezer Ft között alakul. Természetesen a magasabb értékek az import fóliákra vonatkoznak. Annak ellenére, hogy a bálacsomagolás nem tartozik az olcsó eljárások közé, az említett magas költségekkel szemben viszont a technológia biztosította minõségi végtermékek állnak. A silózási technológiák esetében a bálacsomagolást, mint az utolsó kaszálás, értékmentõ eljárását is figyelembe lehet venni.

A berendezések helyének megítélése szempontjából a rakodógépes kiszolgálást igénylõ és függesztett tárolótelepi gépek a magán- és kisgazdaságok, a vontatott és önkiszolgáló gépek a kis- és középgazdaságok, valamint az univerzális, csoportos rendszerben dolgozó gépek pedig, a nagygazdaságok és vállalkozások berendezései. Természetesen mindhárom kategória berendezései a bérvállalkozásokban és a különbözõ társulási formákban is gazdaságosan üzemeltethetõk. Az egyedi gépekre és komplett technológiai folyamatokra alapozott témakör speciális kérdéseire, az FVM Mezõgazdasági Gépesítési Intézet számos kiadványában találhatunk részletes magyarázatot.