MENÜ

Állattenyésztés

Szakfolyóirat > 2006/05 > Állattenyésztés Termékenyítés anyanyúl biostimuláció

Biostimuláció - Ivarzásserkentés anyanyulaknál hormonális kezelés nélkül

A nagyobb nyúltelepeken (az egész világon) általános a mesterséges termékenyítés. A természetes fedeztetéssel szemben az a legnagyobb elõnye, hogy egyidejûleg sok (akár az összes) anyanyúl termékenyíthetõ. Ebbõl következik, hogy közel egyidõben fialnak, a választás egyszerre történhet és a vágónyulak is egy napon adhatók el.

Szakfolyóirat > 2006/05 > Állattenyésztés sertés hízlalás kanhízlalás

Kanhízlalásban rejlõ biológiai tartalékok

Az utóbbi évtizedekben az intenzív európai sertésfajták, fajtakonstrukciók és hibridsertések hízási és vágási értékmérõ tulajdonságai már nagyon magas szintre jutottak, és megközelítették a biológiai teljesítõ képesség határát, a továbbiakban ezeknek a tulajdonságoknak csak kis mértékû növekedésére számíthatunk. Ez indokolja, hogy keresni kell a még meglévõ tartalékokat, különösen akkor, ha ez találkozik az állatvédõk kívánságaival is. Ilyen biológiai tartalék a hímivarú sertések hízlalásában van, amelynek kihasználására Magyarországon széles körben nem kerül sor, elsõsorban a tõkesertés viszonylag magas vágási élõsúlya, valamint a hízlalási hagyományok miatt.

Szakfolyóirat > 2006/05 > Állattenyésztés szarvasmarha Tehén

Kettõshasznosítású szarvasmarhafajták I.

A hazánkban megtalálható, valamint a további, jelentõsebb világfajtákkal foglalkozó cikksorozatunk utolsó fejezeteként a kombinált, vagy kettõshasznosítású fajtákról kívánunk egy rövid áttekintést adni, különös tekintettel a magyartarka fajta bemutatására. A hazai szarvasmarha-tenyésztésben végbement szakosodás (1972. után) elõtt a hazai populáció szinte teljes egészét a magyartarka alkotta, amelynek akár numerikus értéke, akár pedig százalékos aránya az ezredfordulóig folyamatosan csökkent, az utóbbi években pedig 20% körül stabilizálódott. Helyét nagyobb részben a specializált tejelõ fajták (Agro Napló, 2005. április), kisebb részben a specializált húsfajták (Agro Napló, 2003. január-február, illetve 2003. április) vették át. A világon három jelentõsebb fajtakört tartanak számon, amelyek mind a tej, mind pedig a hústermelésben jó eredményt érnek el: ezek a hegyitarka (szimentáli), a borzderes és a lapály fajtacsoport. Jelentõségük a felsorolás sorrendjének megfelelõen csökken.