2014-re ismét KAP-reform

Az új tagországokat a lehető legmagasabb brüsszeli támogatás elnyerése foglalkoztatta. Franciaország foggal-körömmel ragaszkodott a 2002. évi megállapodáshoz, az agrárkiadások változatlanságához.



A londoni lap úgy véli, hogy 2014-re ismét várható KAP-reform. A közös agrárpolitika újraszabályozását két tényezõ kényszeríti ki: 1/ a Világkereskedelmi Szervezetben elfogadott egyezmény az exporttámogatások megszûntetésérõl, 2/ a 2014-ben induló új költségvetési idõszak, melyben az agrárkiadásokat várhatóan jelentõsen megnyirbálják.



A reform szükségességét indokolja még az importvámok csökkentésérõl hozott megállapodás, valamint az új tagországok vidékfejlesztési forrásainak növekedése. A tagországok kormányváltásai is új álláspontot hozhatnak az agrárkiadások mértékében.



Az eddigi reformok csupán részlegesek voltak, érintetlenül hagyták a piaci intervenciót és a támogatásokat. A magas vámok, a termelési kvóták, a földpihentetés, az intervenciós felvásárlás, az exporttámogatások továbbra is torzítják a piacot. A tagországok a támogatások egy részét a jövõben is termeléshez kötötten fizethetik.



Az Egyesült Királyság kormánya is felelõs az új reformért, mivel a brit visszatérítés és az agrárpolitika megváltoztatása – az eddigi tárgyalások értelmében – egymástól elválaszthatatlanok, állapítja meg az Agra Europe. A brit kormány stratégiájának elsõ lépése, hogy 2006-ban szülessen megállapodás a 2014-tõl életbe lépõ költségvetés tartalmáról. A visszatérítésrõl a brit kormány csak radikális KAP-reform esetén hajlandó lemondani. Ugyanebben az évben meg kell kötni a dohai-forduló kereskedelmi megállapodását.



A középtávú felülvizsgálat idejére már minden tagország számára nyilvánvaló lesz a közös agrárpolitika megváltoztatásának szükségessége. Addigra ugyanis kiderül, hogy a jelenlegi elképzelések és a jelenlegi források nem elégségesek az új tagországok felzárkóztatására.



Már megindult valami, évrõl évre több tagország bírálja a közös agrárpolitikát. A jövõben még inkább így lesz. Az exporttámogatások leépítésére hat éves átmeneti idõszak áll rendelkezésre. 2006-ban a költségvetés 2,624 milliárd eurót irányoz elõ exporttámogatásra. (Az Uruguayi-egyezmény értelmében az EU exporttámogatási plafonja 7,448 milliárd euró lenne.) Az elõirányzott összeg kétharmadát két ágazatra, a tej- és a cukorágazatra költik, a tej- és cukoripart kompenzálják az árcsökkentés fejében.



Az elõzõ években, 2004-2005-ben nagyobb volt az exporttámogatás. Például a tejágazatra fordított összeg csökkenõ: 2004-ben 1,495 milliárd euró, 2005-ben 1,247 milliárd euró volt, 2006-ban 0,841 milliárd euró. A vaj és a sovány tejpor árának csökkentése okozta az exporttámogatás mérséklõdését. A vaj intervenciós ára 2004–2007 között 2464 euróra mérséklõdik tonnánként, de még így is csak támogatással értékesíthetõ, mivel a jelenlegi tonnánkénti világpiaci ár 1600 euró, írja az Agra Europe.