MENÜ

A rostkender felhasználási lehetõségei indokolják a termesztés fejlesztését

Oldalszám: 40
Dr. Iványi Ildikó 2014.05.26.

Nyugat-Európában, így Ausztriában, Németországban, Hollandiában és Angliában az 50 évig nem termesztett (tiltott) kender az 1990-es években óriási újjászületésen ment át. Ugyanakkor Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon is, ahol mindig is termesztették a kendert, termesztése majdnem megszûnt.


 

Korábban a nyugati országokban a drogok elterjedése gátolta a kender elterjedését, mert összetévesztették a drogkendert az ipari kenderrel. Ez a félreértés a közelmúltban elérte hazánkat is, így míg a hazai kendertermesztés az 1980-as években fénykorát élte, az elõállított kendertermékeknek (kötelek, spárgák, ponyvák, zsákok, pozdorjalapok) biztos hazai és külföldi (elsõsorban orosz) piaca volt, napjainkban, ha Magyarországon kenderrõl hallanak a középkorúak és mai 20–30 éves fiatalok, mindjárt a drog vagy marihuana (hasis) – helytelenül „vadkender” – jut eszükbe.



Nyugat-Európában a fenntartható fejlõdés és fenntartható mezõgazdasági termelés fogalmának és gyakorlatának terjedésével került a kender az érdeklõdés középpontjába. Az 1990-es évek óta reneszánszát éli, mint természetes alapanyag, gyorsan megújítható nyersanyag. Különösen nagyra értékelik környezetbarát jellegét, hogy gyakorlatilag nincsenek betegségei, kártevõi, a gyomokat gyorsan elnyomja, jól hasznosítja a talaj tápanyagkészletét, így termesztése minimális kemikália felhasználással megoldható. A környezetvédõk és a „zöld mozgalmak” a rostkender fa-helyettesítõ szerepét hangsúlyozzák, ugyanis egy hektár kender fatömeg hozama megfelel nyolc-tíz hektár fenyõerdõ évi hozamának, ugyanakkor cellulóztartalma felülmúlja azt. Nyilvánvalóvá vált, hogy olyan növényrõl van szó, amely a korszerû mezõgazdasági termelés minden igényének eleget tesz:

    • sokoldalúan hasznosítható,

    • a végtermékei többnyire nem élelmiszertermékek, korszerûek, mert lebomlóak, a hulladékuk újrahasznosítható,

    • energiacélú hasznosítása többféleképpen is lehetséges (égetés, biogáz, bioetanol),

    • energiamegõrzõ hõszigetelõ anyagok készíthetõk belõle,

    • környezetkímélõ: 

    • a termesztése,

    • az égetése során keletkezõ füstgáz alacsony károsanyag összetételû

  • termõterületén szennyvizek elhelyezése lehetséges.

A kender, mint kultúrnövény

A kender (Cannabis sativa L.) az emberiség egyik legrégebben termesztett, legsokoldalúbb és leghasznosabb kultúrnövénye. Közép-Ázsiából származik és innen terjedt el Ázsia más területeire, valamint Európába, Amerikába, Afrikába. Domesztikációja Kínában kezdõdött és ott i.e. 6500-ban már elterjedt gazdasági növény volt. Kezdetben magját, olaját élelmiszerként, levelét, virágzatát gyógyszerként, illetve rituális/vallási szertartásokhoz ajzószerként használták. A kender rostját késõbb kezdték felhasználni. Elõször kötelet, majd textilt készítettek belõle.



A kender termeszthetõ száráért, magjáért és mindkettõért, ez utóbbit a kender kettõs hasznosításának nevezzük. A szártermést a gyakorlatban kórótermésnek nevezzük. A nyers kóró rosttartalma 25–35 százalék. A külsõ háncsrész hosszú rostokat (1–10 cm), a farész rövid rostokat (0,5 mm) tartalmaz.



A kender feldolgozása során a kender hosszú rostjait tartalmazó háncsrészt elkülönítik a farésztõl, a háncsból nyert hosszú rostokat további feldolgozási folyamat után elsõsorban a textilipar hasznosítja, míg a farészt, amelyet  a gyakorlatban pozdorjának nevezünk, pozdorjalapokká préselve a bútoripar hasznosítja. A hazai kendertermesztés XX. századi (1980–1986) fénykorában elõállított kendertermékeknek (kötelek, spárgák, ponyvák, zsákok, pozdorjalapok) biztos hazai és külföldi (elsõsorban orosz) piaca volt.



Az EU-ban termesztésének elõfeltétele a fajta alacsony, 0,2% alatti narkotikum (THC = Tetra – Hydro – Cannabinol) tartalma.



Magjának beltartalmi összetétele az emberi táplálkozás szempontjából igen kedvezõ. Olajtartalma 25–33%, melyben a többszörösen telítetlen zsírsavak elérik a 90%-ot. Ezek közül   50–70% linolsavat (LA), 15–20% a linolénsavat (LNA) tartalmaz,  tehát az LA:LNA arány 3 : 1, amit az emberi táplálkozás szempontjából optimálisnak és kívánatosnak tartanak. Ilyen tekintetben a kenderolaj egyedülálló a termesztett növények között.  Az igen értékes és a természetben szintén ritkán elõforduló gamma linolénsavat (GLA) 2–4% ban tartalmazza.



A fehérjetartalma 20–25%. Fehérjéje a szójához hasonlóan tartalmazza az ember számára lényeges összes aminosavat.



Kiváló összetétele miatt a kendermagot felhasználja a kozmetikaipar, gyógyszeripar és az élelmiszeripar. Ilyen termékeket jelenleg csak külföldön állítanak elõ. Magja kiváló madáreleség és haleledel. Hazánkban erre a célra a defektes vetõmagot értékesítik.



A betakarítás naptári idõpontja a rövid tenyészidejû fajtáknál július közepe-vége, a hosszabb tenyészidejûeknél augusztus eleje-közepe.



A rostkender termesztésének egyik kulcskérdése a betakarítása. A rostkender betakarításának jelenleg két módszere van. Egyik, a még félig gépesített a hagyományos kévekötõ aratógépre és egy stabil bálázógépre alapozott módszer. Itt jelentõs a kézi munka, amely a kévék kúpozását és a száradás után a kévék bálázógépbe rakását foglalja magába. Jelenleg ezt a módszert a textilipari célú termesztéshez alkalmazzák. A másik, teljesen gépesített betakarítási technológia, mely során a kendert a hazai gyártású OPTIGÉP kenderarató levágja, feldarabolja és rendrerakja. A rendekbõl száradás után nagybálákat vagy kisbálákat lehet készíteni erõs konstrukciójú hagyományos bálázógépekkel.

A kender felhasználása Európában és Magyarországon




Németországban a Nova Intézet a rentlingeni IAF/FH és a heidelbergi Ifen Intézettel együttmûködve dolgozott ki egy „kendertermelési tervezetet”, melynek keretében megvizsgálták azt a kérdést, hogy melyek azok a kenderfeldolgozási irányok, amelyeknek legjobb az esélyük és Németországban mûszaki, gazdasági és ökológiai szempontból rövid vagy középtávon megvalósíthatók. Legnagyobb esélyt a kenderrost felhasználásának a németek az autóiparban jósoltak. Az Opel és DaimlerChrysler autógyárak már beiktatták gyártási folyamatukba a kendert, mint nyersanyagot az autó belsõburkolatok, armatúralapok és kalaptartók gyártásával. Az ún.  „talajból autót” ötlet nem újkeletû. Henry Ford kender és szizal cellulózból készített autót, amelyben megvalósította az „autót a talajból” álmát.



Az alábbiakban egy trópusi kender, a manila kender felhasználásáról szóló cikket mutatunk be. Ennek rostjai hasonlóak a hazánkban termesztett kenderéhez.

Karosszéria kenderbõl?

A DaimlerChrysler rendkívül környezettudatos autógyártó: egyik jelenleg futó projektjük célja, hogy egy egyszerû biodízel készítési eljárást találjanak egy Indiában õshonos cserje dióiból. Ezen kívül most jelentették be, hogy újabb kutatásba fognak, ezúttal a Fülöp-szigeteken.



A cél ezúttal az autók karosszériájához használt hagyományos üvegszál helyettesítése, mégpedig a Manila-kender néven ismert növény rostjainak felhasználásával. A banánszerû termést hozó növényt eddig kötél, textil és papír gyártására használták, de a DC kutatói szerint a kenderbõl készített anyag tulajdonságai jobbak, mint a hagyományos üvegszálé, így elképzelhetõ, hogy a jövõben inkább ezt alkalmaznák a különbözõ karosszériaelemek gyártásához (forrás: totalcar.hu).



Bár a növény nevét az ázsiai szigetország fõvárosáról kapta, Brazíliában és Dél-Afrikában is elég nagy mennyiségben megtalálható.



Biztatóak az eredmények a kenderszövet felhasználására, mint geotextilia, vagy  növényi magokat tartalmazó gyepesítõ flisz a töltés- és erózióvédelemben. A környzettudatos belsõépítészet elõszeretettel alkalmazza a kenderrostból elõállított tûnemezelt öko-szõnyegeket kiállító pavilonok padlóburkolására. A kenderrost egy kitûnõ ökológiai alapú szigetelõanyag, amely az építõiparban reneszánszát éli. A kenderkócból hõ- és hangszigetelõ fliszek gyárthatók, melyekkel az ásványgyapot szigetelõanyagok jól helyettesíthetõk.



A kenderpozdorja nagy abszorpciós képessége, puhasága, szigetelõ képessége miatt különösen alkalmas állati alomnak, mivel a szalmaalommal egyenértékû és azt az állatok szívesen elfogadják.



Nagy lehetõséget látnak még a finomabb textilgyártásban. Technológiailag megvalósították és 1995-ben kipróbálták az ún. kotonizált kenderrost gyártását, amelynek mûszaki tulajdonságai annyira azonosak a pamutszálakkal, hogy az a nagy termelékenységû pamutfonó gépeken feldolgozható.



A kenderpapír környezetbarát és tartósabb, mint a fából készített papír. „A fa papíripari felhasználásának csökkentése megállíthatná az erdõk világméretû irtását egy javaslat szerint, amely a kender papíripari felhasználását ajánlja. Szakértõk véleménye szerint a kenderrost tulajdonságai olyanok, hogy tulajdonképpen mindenféle minõségû papír elõállítható belõle. Tovább azért, mert a kender alacsony lignintartalma miatt a papírgyártásban használt savak mennyisége is csökkenthetõ. A világos krémszíne miatt környezetbarát fehérítésre ad lehetõséget, a veszélyes klór vegyületek alkalmazása helyett. A kisebb mértékû fehérítés kevesebb dioxint és kevesebb vegyi anyag mellékterméket eredményez. A kenderrostból készült papír nem bomlik le olyan könnyen, és nem sárgul meg, ha savmentes eljárást alkalmaznak. A kendert Franciaországban évtizedek óta használják papírgyártásra.



Magyarország a kevésbé erdõsült országok közé tartozik és ezért a kenderpozdorja termése is jelentõs szerephez jutott a 70-es években, hiszen évi 50 000 m3 pozdorjalap a bútoripar alapanyagát képezte.



A kozmetikai és az élelmiszeripar is profitál a kendermagból és a kenderolajból. Nagy jelentõséget tulajdonítanak különösen értékes gamma-linolénsav tartalmának, annak élelmiszerként, natúr kozmetikumkénti felhasználásának. Számos külföldi vállalat mûködik a kender alapon gyártott élelmiszerekkel, szappanokkal, mosószerekkel. (Online üzletek:  www.hanfhaus.com; www. hemptech.com).



A magyar kormány a megújuló energiahordozók teljes energiafelhasználáson belüli részarányának növelését és környezetvédelmi intézkedések bevezetését tervezi. A program célkitûzéseihez jól illõ növény a rostkender, melyet Magyarországon a honfoglalás óta, az ország délkeleti régióiban folyamatosan napjainkig is termesztünk.



A hazai szakmai közlések a kendert, mint energiahasznosítás céljára termeszthetõ növényt gyakran kihagyják a felsorolásaikból, pedig számított energiahozama 230 GJ/ha/év, mellyel elsõ helyen áll a szántóföldrõl lekerülõ, illetve megtermelhetõ biomasszaféleségek sorában.



Sajnálatos módon a laikus közvélemény ma is gyakran összetéveszti az ipari kendert a marihuana (hasis) kenderrel. Ez akadályozza bizonyos mértékig az ipari kender újraélesztését. Jelenleg hazánkban a kendertermesztés újbóli feltámasztásának a legfõbb akadálya a szemlélet, az ismerethiány, az innovációs óvatosság és a tõkehiány, hiszen talaj- és éghajlati viszonyaink mit sem változtak a rendszerváltás óta. Megfelelõ, a jelenlegi EU-termékpályákhoz igazodó termesztéssel ismét az élvonalbeli kendertermesztõ országokhoz zárkózhatnánk fel.



A kendertermesztés hazai támogatási rendszerének kidolgozásához a fentiek figyelembe vétele kívánatos lenne. Ez hozzájárulna termesztésének újraélesztéséhez, az új, korszerû feldolgozó és végtermék-elõállító technológiák bevezetéséhez és elterjedéséhez, mellyel a kender, ez az emberiség legkorszerûbb növénye hazánkban is ismét megfelelõ szerephez juthatna.


Szakirodalmi források:

Bócsa I. (2004): A kender és termesztése. (Hemp and hempcultivation) Agroinform Kiadó, Budapest. 135 p.

Bócsa I.–Karus, M. (1998): The cultivation of hemp (A kender termesztése) HEMPTECH, Sebastopol, California. 184 p.

http://gemenc.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=141: Karosszéria Kenderbõl? (Forest Press) A cikk tulajdonosa: gemenc. hu

TERMÉSZETI & KÖRNYEZETI HÍREK a Duna mellékérõl.