Perspektivikusak a gépesítés-fejlesztési trendek - Gépek és minõsítések Európában

Az eddigi kitüntetettek sorában õ a legfiatalabb:  már öt éve vezeti a tesztcentrumot és örömmel hallhattuk tõle, hogy az MGI-t megbízható partnernek tartja.

Az általános tendenciák kiemelten az elektronika, a szoftver, és a traktorok témakörében  fogalmazódnak meg. Innovatív fejlesztések figyelhetõk meg a talajmûvelés és a vetés eszközeinél. Az elektronikai megoldások a teljesítményfokozásra, a vezérlés és kormányzás egyre tökéletesebb megoldásaira, valamint az üzemi menedzsment fejlesztésére törekszenek. A traktorok területén komplex modellek várhatók, ahol a vezetõfülke rugózása, az automata kormányzás és egyebek mind a vezetõ tehermentesítését szándékozzák maximálisan megvalósítani. Rendkívül fontos szempont azonban a hajtóanyag-megtakarítás és az autóiparban már megvalósult szintetikus hajtóanyagok szerepe, különös figyelemmel az égéstermékre.

A talajmûvelés gépeinél a terhelés csökkentése, a talajvédelmi követelmények, a kombájnok növekvõ munkaszélessége, valamint a magasabb hozamok elérése jelöli ki a fejlesztési irányt. A vontatott és aktív vetõgépeknél a nagyobb munkaszélesség, a különleges vetéstechnikák és a fokozatmentes hajtás elérése, míg a tápanyag-visszapótlásnál az automatizált adagolás és környezetbarát technika a cél. A növényvédelem területén a pontos adagolás, a szemestakarmány mennyiségének és a környezetterhelés csökkentésének elérése a fejlesztések iránya.

A gabona-betakarítás területén nõnek a napi teljesítmények, a motorteljesítmények pedig már elérik az 500 LE-t, 9 méteres munkaszélesség mellett. Említésre érdemes, hogy a cukorrépa-termelésben az önjáró kivitelû gépek  már mintegy 75 százalékát uralják a termõterületeknek. Az elektronika területén kiemelt szerepe van a minõségbiztosítási rendszereknek, a munkakövethetõségnek és elengedhetetlen a teljes körû dokumentálás alkalmazása. Nagy az innovációs hajlam, az adatrögzítõ rendszerek továbbfejlesztése pedig még tovább növelheti az amúgy emelkedõ számú beruházást a kis- és nagyvállalatoknál egyaránt és egyre több teljes automatizálással számolhatunk.

A mezõgazdasági gépesítésnél fontos az ember minél tökéletesebb tehermentesítése, az általános igényekhez való igazodás. Ugyancsak kiemelt szempont a tájfenntartás, amely több, mint trend – fenntarthatóság. A gazdaságossági és ökológiai tényezõkön túlmenõen a hatékonyság növelése, az  üzembiztonság és megbízhatóság is követelmény.

Napjainkban már a logisztika is besegít a teljesítmény növelésébe. A lézeres navigációs rendszernek köszönhetõen a munkasebesség is automatikusan optimalizálható. A mûveleti teljesítményt kell növelni és ez a szoftveres optimalizálással megoldható, hiszen kezelhetõek és összehasonlíthatóak a gépek, követhetõ a flotta. Csökkent az élõmunka szükségessége és ez a folyamat tovább nõ. A fejlesztésben lineáris trendek uralkodnak, az értékesítés rapszodikus. Olyan intelligens megoldásokkal találkozhatunk, mint például a fém- és kõfelismerés, rendtartás, illetve követés, az áteresztés beszabályozása. A jövõ az átrakodást segítõ rendszerek megvalósításának irányába tart.

Az ökológiai tényezõk is említésre méltók, hiszen mára már 90–95 százalékkal sikerült csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Itt is érdemes megjegyezni, hogy az azonosítás és dokumentálás elengedhetetlenül szükséges a biztonságos, minõségi termeléshez és a követhetõséghez.

A minõsítéseknek nagy szerepük és jelentõségük van a gépek fejlesztésében. A vizsgálat eredménye mindenképpen visszahat a gép minõségére. A minõsítésnek megbízhatónak és nagy értékûnek kell lennie, ugyanakkor igazodnia kell a megrendelõ igényeihez, aki természetesen költségkímélõ árat akar. A minõsítés kiterjed a szabványosításra, a munka- és közlekedésbiztonságra, a közúti közlekedési szabályok homogenizálására, tanulmányokra és kutatásokra is.

A használt gépeknek is konformnak kell azonban lenniük, nem csak az újaknak. Legnagyobb probléma a mezõgazdasági gépek minõsítésében az, hogy a felhasználók ennek nem tulajdonítanak akkora fontosságot, amekkora azt megilletné. Nem elég azonban csak a gép memóriakapacitásának és teljesítményének az ismerete, a munkabiztonságról és az ezzel összefüggõ megfelelõségekrõl is célszerû tájékozódni. A gyártó kötelezettsége kockázatmentes, ugyanakkor a minõsítés valódi hozzáadott érték.

Hazai gépfejlesztési lehetõségeinkról szólva mindenek elõtt megjegyezzük azt, hogy alapvetõen kontinensünkön Kelet-Európa nettó mezõgép importõr, míg Nyugat-Európa exportõr. Az átlagban 60–70 milliárdos piacra számít mindenki. A hazai mezõgéptermelésünk 25 százalékát teszi ki a belföldi értékesítés, 75 százalékot pedig az export, amely adatok a kész gépek eladására vonatkoznak. A hazai gyártású gépek közül a talajmûvelõk képviselik a legnagyobb arányt. Ez az egyik szakterület, ahol jelentõs piacra számíthatnak a hazai gyártók. Az eke és a magágykészítõk tekintetében a hazai ipar termékei minõségükben megfelelõek, de túlsúlyosak. Az ekére hosszú távon szüksége lesz a hazai iparnak, tehát a magyarországi gyártóknak van piacbõvítési lehetõségük, de fejlesztésre nem költenek kellõképpen. Pedig a fejlesztésben van még lehetõség  (a hazai eladási statisztikák javítására), megemlítve az adaptergyártást, amely például zászlóshajó lehet a fejlesztésben.

A talajmûvelõ gépek fejlesztési irányai a korszerûbb, kisebb energiaigényû, jó forgató hatással dolgozó ekekonstrukciók kifejlesztése felé mutatnak. A lazítóval kombinált tárcsás talajmûvelõ gépek választékának bõvítésében valamint a forgatás nélküli mulcs kezelésére és bedolgozására alkalmas nehéz szántóföldi kultivátorok (grubberek) fejlesztésében is vannak lehetõségek – akár a talajmûvelõ és vetõ gépcsoport kombinációs lehetõségeinek alkalmazásában.

A tápanyag-visszapótlás és a növényvédelem gépeinek fejlesztésben megemlíthetõk: a nagy teljesítményû függesztett és vontatott szabályozható szórásképû, nagy pontosságú mûtrágyaszóró gépek, a szórótárcsákkal kombinált nagy munkaszélességû, függõleges terítõ dobokkal épített szervestrágya-szóró pótkocsik, a jó permetfedettséggel dolgozó, környezetkímélõ, szabályozott adagolású, függesztett és vontatott szántóföldi, illetve növényfelismerõs ültetvény permetezõk.

Kukorica és napraforgó adapterek fejlesztési irányainál a csökkentett tömegû, alacsony elhagyási veszteséggel dolgozó, kis energiaigényû, korszerû hajtásrendszerû, szárzúzóval kombinálható kukoricacsõ-törõ adapterek; a kis tömegû és energiaigényû, alacsony pergési veszteséggel dolgozni képes, szárzúzóval is kombinálható napraforgó adapterek; valamint az adapterek szállítási szélességének csökkentése lehet a cél.

A traktoros üzemû rakodó gépek és pótkocsik fejlesztési irányai a többcélú munkaeszközzel rendelkezõ, sokoldalúan használható, egyszerû kezelésû (Joystik) traktoros üzemû rakodógépek; a teleszkópos gémrendszerek és új munkaeszközök; a talajkímélõ járószerkezettel, alacsony tengelynyomással gyártott, billenõszekrényes, lehordó szerkezetes és tartályos felépítményû, különbözõ teherbírású egy- és kéttengelyes pótkocsik.

A szemestermény-kezelõ, -mozgató, -szárító és -feldolgozó gépek fejlesztésében említésre méltó lehetõség a terménykímélõ, állagmegóvó, alacsony energiafelvétellel dolgozó anyagmozgató gépek (serleges felhordók, csigák, szalagok, rédlerek, gabona-pumpa) fejlesztése; a különbözõ teljesítményû, recirkulációs, energiatakarékos és környezetbarát, alternatív tüzelésû, automatikus üzemû szemestermény-szárítók fejlesztése; a hatékonyan tisztító, termelékeny, pormentes üzemû, könnyen kezelhetõ, kis energiaigényû magtisztítók és pontosan dolgozó szemestermény-osztályozó berendezések fejlesztése.

Végezetül hozzátesszük, hogy a hazai mezõgépgyártók figyelmébe ajánlott konferencián sajnos pont az érdekeltek ültek a legkisebb számban. Pedig, ha figyelembe vesszük a tényt, miszerint több, mint 2000 gyártó tevékenykedik világszerte, jó tudnunk azt is, hogy csak akkor maradunk versenyképesek, ha kedvezõ áron, rugalmasan teljesítünk. A minõség és a gyártás korszerûségében ugyan nem állunk rosszul, érdemes tehát fejleszteni. Az alternatív növénytermesztés is új lehetõséget nyit hazánkban és új ágazatként belép a versenytársak közé az ipari növénytermesztés.