MENÜ

Megújuló energiák – a szilárd biomassza energetikai hasznosítása

Oldalszám: 13
Keresztes 2014.05.26.

Az alternatív energiák ma egyre több érdeklõdést váltanak ki a tudatos, élhetõ világ iránt fogékonyak körében, így az Agro+Mashexpo konferenciáján sokakat vonzott a témával foglalkozó konferencia a vásárlátogatók táborából is.

Beszámolónkban elsõsorban a fáról, mint energiahordozóról szólunk, mint az egyik potenciális növényrõl e vonatkozásban.



Az Európai Unióban ma négy százaléknyi energia származik biomasszából, s ez az arány a hazai adatoknak is megfelel. A szilárd biomasszából elõállított energiát 2010-ig a háromszorosára kívánják növelni az unióban. A szélerõmû-telepítés már elindult nálunk is, s a biomotor hajtóanyag két százalékát képezi az üzemanyagoknak. A növekvõ energiaárak szükségessé teszik, hogy a lehetõségeinket kihasználva, valamint újakat teremtve alkalmazkodjunk a jövõ igényeihez.



Energiaszükségletünk mintegy 70%-át importáljuk. Itthon is elõállítható lenne ennek egy része, és kitörési pont lehet, mivel a munkahelyteremtésen kívül plusz bevételi forrást is jelenthet. Biztos jövedelem lehet hosszú távon, hiszen a jövõ ezen elvárásoknak megfelelõ energiaforrásokat igényel.



Egyik legjelentõsebb potenciális növény a szilárd biomasszához a fa. Az energia céljából ültetett fajok (nyár, akác, fûz) telepíthetõek lennének azon a mintegy 100 ezer ha területen, amely kivonható lenne a gazdaságtalan termelés területeibõl. Három év alatt elõállítható az energiaforrásként termelt fa, s mivel a szükséges vontatógépek kapacitása 30–50 t, így gazdaságosan használhatók az eszközök is. A betakarítás ideje ráadásul a mezõgazdasági termelés holtidejére (január–február) esik. A nagy teljesítményû erõmûvek veszik meg az aprítékot, mivel a tüzelés az elsõdleges apríték-felhasználás. Itthon 5 erõmûben mintegy 1 millió tonna faaprítékot használtak fel az elmúlt évben, de rövidesen duplájára kívánják emelni a biomassza tüzelõ kapacitást.

Minél nagyobb egy erõmû, annál nagyobb a hatékonyság, állítják a szakemberek. A vidék szempontjából vizsgálva azonban a 2 megawattos kistérségi erõmûvek létrehozása is perspektíva lehet, hiszen a KIOP támogatná a mintegy 1,2–1,3 milliárdos telepítési költséget jelentõ erõmûvek megépítését – ráadásul egy ilyen méretû üzem mintegy 200 munkahelyet is jelentene.



Eddig 3 erõmû állt át széntüzelésrõl fatüzelésre. A magyar erdõterület növekszik, így a mostani 18 százalék (megjegyzendõ, hogy ez az arány 1945-ben 11 százalék volt) 28 százalékra való emelkedése várható. Hazánkban úgymond tervezik az erdõket, hiszen csak mesterséges erdeink vannak, amelyek emberi beavatkozás nélkül nem tarthatók fenn. Ha pusztulni hagynánk ezen értékeinket, azzal komoly károkat okoznánk nem csak a víz-, levegõ-, termõhely-védelem területén, hanem a kirándulóhelyeink csökkentésével az élhetõ környezetet is minimalizálnánk.



Magyarországon évente 12 millió köbméter fa keletkezik, ebbõl mintegy 2 millió bennmarad az erdõben, a többit kitermelik, illetve elpusztul. A kitermelt mennyiség 60 százaléka nem alkalmas ipari felhasználásra s korábban tûzifa néven jelölték. Alaposan meggondolandó, hogy amíg a fát, mint energiát kivisszük az országból, az olajat megvesszük.



A mezõgazdaság és az erdõgazdaság lehet biomassza termelõ. Lehetõségek bõven vannak, de igen lassú az elõrehaladás. Pályázni lehet úgynevezett „támogatott biomasza termelés”-re és érdemes átgondolni azt is, hogy a gázár emelkedése miatt azt ki kell váltani valamivel.



A fatelepítésnél tíz éves futamidõvel kell számolni, mert az EU csak így támogathat. Kalkulálni a 20 tonna hektáronkénti terméssel lehet, de a költségek figyelembevételével csak saját területen gazdaságos a telepítés, bérelt földön nem éri meg a termelés. A nem mûvelt területet nagyjából egy év gondos munkájával lehet gyommentes állapotba hozni, csak így érdemes telepíteni, egyébként nem várható siker. Néhány hektáros, kis területen a gépesítés fajlagos költsége miatt a fatermelés gazdaságtalan.



Ezért komoly perspektíva a faapríték-ültetvény, amelyrõl azonban tudni kell, hogy az erdõtörvény nem vonatkozik rá. Megjegyzendõ még, hogy a faapríték jól tárolható, viszont a pellet és a brikett tárolására nagy gondot kell fordítani, hogy ne érje víz. A szomszédos Ausztriában például családi házakban is használják, ehhez azonban megfelelõ tüzelõberendezések szükségesek.



A kender energiahasznosítása is lehetséges, és valaha Magyarország kendernagyhatalom volt. Mára már kidolgozták a szántóföldi technológiát és a kendermag betakarításához fejlesztettek új gépet is. A termésnél a jövõben 2,2 tonnával számolhatunk hektáranként és ebbõl 1–1,2 tonna géppel betakarítható. A kender hazánkban jól termeszthetõ és magas a területi támogatottsága. A kenderszalma felhasználható fûtésre (intenzívebben ég az akácnál), és szigetelõanyagként használja az autóipar is. A kenderrost a vezetõ német autógyárak biomûanyag-felhasználásában jelentõs szerepet tölt be. A kendermag 27 százalék olajat tartalmaz, amely nagy mennyiségben telítetlen zsírsavakból áll. A kettõs hasznosítású (mag és rost) kender termelésénél a magtermelés fedezheti a termelési költségüket, marad 8–12 tonna kenderszár, amely a legrosszabb esetben eltüzelhetõ. Jobb esetben szigetelõanyagként vagy préselvényként hasznosítható.



Figyelembe véve azt, hogy hazánk ma mintegy 70 százalékban importálja az energiát, a jövõben egyre sûrûbben hallhatunk majd azokról az egyéb alapanyagokról is (kukoricaszár, energiafû, szalma és a mezõgazdasági melléktermékek) amelyek hosszú távon egyre inkább biztosítják a honi energia-elõállítást.