Dr. Szerdahelyi András
2014.05.26.
Tavaly már egyszer beszéltünk a kocasüldõk felnevelésérõl, de az azóta eltelt idõben tapasztaltam néhány atrocitást ezen a területen, és pozitív példa is akadt bõven. Ezek mellett a genetikai fejlõdés megállíthatatlan, és a kritériumok is velük módosulnak.
A felnevelési módszerekre alapvetõen a korábban elmondottak érvényesek, tehát a felnevelést 3 szakaszra bonthatjuk:
- 100 kg testsúlyig (kb. 6 hónapos kor) az állatokat hízóként tartjuk. Ez 550 g körüli életnapi súlygyarapodást jelent.
- 6 hónapos kortól megszüntetjük az ad libitum takarmányozást, és a hízótáp helyett vemhes kocatápot, vagy ahhoz hasonló értékû kocasüldõtápot etetünk napi 2,5 kg mennyiségben 6 héten át. Ez ebben az idõszakban 700 g körüli napi súlygyarapodást jelent, és az idõszak végére a süldõknek el kell érniük a 130 kg testsúlyt. Lényeges a lizintartalom is. Ez 0,7% körül legyen, hogy az állatok megfelelõ zsírtartalékot halmozzanak fel. A túlizmolt süldõ nem jó süldõ. Nagyon fontos, és aláhúzandó, hogy 6 hónapos korban az állatok megkapják az elsõ parvovirózis elleni vakcinát, majd 2–3 hét múlva az ismételt oltást is (az egyik vakcina lehet kombinált parvo-orbánc oltóanyag) a telep veszélyeztetettségének függvényében. Nagyon fontos a 6 nónapos kori immunizálás, mert a parvovirus a nemi hormonok keringõ vérszintjének emelkedésekor aktiválódnak, és ezt az aktiválódást meg kell!!! elõznünk. Tapasztalataim szerint a vad virus kiváltotta immunitás mellett a vad virus károsító hatású a petefészek kéregre, és ez rengeteg meddõségi probléma (visszaivarzások, csökkent alomszám stb.) kiváltója. A vakcinázási rendszer bevezetésével a korábban nem vakcinázott állományokban kivétel nélkül jelentõsen javult a süldõk szaporodási teljesítménye.
- A 7,5 hónapos kor elérésekor szoptató kocatápnak megfelelõ energiatartalmú tápot etessünk 3 héten át ad libitum mennyiségben. Ez a flushing, a javuló kondíció idõszaka. NEM A JÓ, HANEM A JAVULÓ KONDÍCIÓBAN VAN A LEGJOBB SZAPORASÁG!!! A flushingot 3 hétnél tovább nem érdemes folytatni, mert ezen túl nincs meg a kedvezõ hatása. Nem kell tartani az elhízástól, mert a 150 kg tenyésztésbevételi súly nem hátrány. Ha kisebbek a kocasüldõk a kivánatosnál a termékenyítésükkor, akkor az elletõbõl a választáskor „nagyobb egereket” fogunk kitelepíteni.
A megfelelõ felnevelés esetén, ha takarmányaink és az állatok egészségesek, 7,5–8 hónapos korra a süldõk legalább egy, de inkább 2 ivarzáson túl lesznek. A kívánatos a tenyésztésbevétel elõtti 2 ivarzás. Az ivarzás jelentkezése a testi fejlettségen kívül az egyéb külsõ ingerek függvénye is. A nem túlzsúfolt, jól szellõztetett, de nem huzatos és rideg helyen történõ tartás mellett talán a legfontosabb a kan kontaktus. Ezt célszerû már a 6 hónapos kor után elkezdeni, és napi rendszerességgel alkalmazni. Nem az a helyes módszer, ha a süldõk közé folyamatosan bezárunk egy ép vagy vazektomizált kant, mivel azt a süldõk megszokják, és az ún. nudista strand effektus jelentkezik. Ráadásul a kan is belefásul. A legjobb megoldás, ha naponta 1-2 alkalommal fél órára behajtunk a süldõk közé egy aktív keresõ kant a gondozó felügyelete mellett. Célszerû az ivarzó süldõk számának feljegyzése és rögzítése. Termékenyítésre, ill. biotechnikai kezelésre csak a legalább kétszer megelõzõen ivarzott kocasüldõk kerüljenek.
Ezzel szemben a telepek nagy hányadánál az ún. kényszertenyésztésbe-vételt alkalmazzák, vagyis a hizlaldából kivett tenyésztésre szánt kocasüldõket az elsõ megfigyelt ivarzásukkor termékenyítik. Jobb esetben legalább a parvo vakcinázást még kivárják. A kényszertenyésztésbe-vétel esetén az alábbi produktivitás csökkenéssel kell számolnunk:
- Üres napok számának növekedése: az állatok jó hányada egyáltalán nem fog ivarzani, ami naponként mintegy 300 Ft költséget jelent.
- Megnövekedett visszaivarzási arány. Egyrészt elmarad a várt haszon, másrészt egy ciklusos visszaivarzás kb. 6000 Ft ellentételezés nélküli költséget jelent. A visszaivarzó állatok nagy hányada általában nem ciklusosan, hanem cikluson kívül, sok esetben több ciklusnyi idõszakra ivarzik vissza. KÖLTSÉG!!!
- Kisebb alomszám. Egy megszületett malac értékét nagyjából 1000 Ft értékben lehet reálisan megadni. Könnyû kiszámítani, hogy pl. 1-gyel kisebb alomszám mekkora veszteséget jelent a telepnek ugyanolyan költségek mellett.
- Nagyobb kiselejtezõdési ráta, csökkent életteljesítmény. A kényszertenyésztésbe-vételt alkalmazó telepek esetében jóval kisebb a kocasüldõk tartós kocává válásának aránya, mint a normális felnevelés esetén. Sokkal több a lábhiba miatti kiselejtezõdés. Pedig jól tudjuk, hogy a kocák az ötödik ellésükig növelik a szaporodási teljesítményüket, különösen ami az alomátlagot jelenti.
Ki kell alakitanunk a telepen egy kocasüldõ csoportot, amelyekbõl a szükségletnek megfelelõen bármikor kiválogathatjuk a tenyészérett, jól fejlett, szaporodásbiológiailag EGÉSZSÉGES egyedeket a tartós, kiváló életteljesítmény reményével. Csak egyszer kell „megalkudnunk” a helyzettel, a többi már magától igazodik. Kényszertenyésztésbe-vétellel még tapasztalataim szerint nem lehetett kocalétszámot tartósan emelni, csak a kényszerkieséseket lehetett pótolni, azokat sem minden esetben.
Az utóbbi idõben egyre gyakrabban vetõdik fel a programozott szaporítás kérdése és igénye. A jövõnek mindenképpen ez lesz az útja, mert az állattenyésztésben is az elõre tervezett iparszerû termelés lesz a járható út. A programozott szaporításnak több lehetséges módszere is van, az mindig függ a telep méretétõl, adottságaitól. Kisebb telepeken ajánlható a 3 hetes program, nagy telepeken járhatóbbnak tûnik a heti programok alkalmazása.
A programozott szaporítás egyik jelentõs része a kocasüldõk szinkronizálása és beillesztése a programcsoportokba. Ez egy gazdaságos kocasüldõ menedzsmentet is jelent, mert célszerûen csak annyi kocasüldõt veszünk tenyésztésbe, amennyire feltétlenül szükség van. Mindig az adott programhoz rendelkezésre álló kocák száma határozza meg a szükséges kocasüldõ létszámot. A kocasüldõk szinkronizálását jelenleg a Regumate progesztagén készítmény 18 napos per os adagolásával lehet megoldani. A szinkronizálás alapfeltétele a tenyészérettség (tehát 8 hónapos kor, 130 kg testsúly, és legalább egy megfigyelt ivarzás). Szinkronizálni csak azt lehet, ami mûködik. A Regumate nem ivarzást kiváltó, hanem ivarzás idõpontot szinkronizáló szer. Alkalmazását nem kell egyéb hormonális készítményekkel kombinálni. A szer megvonását követõen az 5–6. napon kifejezett fertilis ivarzást találunk a kezelt állatoknál. Az alomátlag is legalább olyan jó, mint a spontán ivarzásban termékenyített kocasüldõknél, sok esetben még jobb is annál.
Összefoglalásként megjegyezném, hogy a kocasüldõk a felnevelési költségüket csak tartós kimagasló életteljesítménnyel tudják „meghálálni”. A tartós életteljesítményhez megfelelõ felnevelés kell.
Vigyázzunk a kocasüldõinkre, mert azok a „jövõ reménységei”.