MENÜ

Tavaszi vetésû növények talaj-elõkészítése

Oldalszám: 36
Dr. Gyuricza Csaba 2014.05.26.

A kora tavaszi vetésû növények (borsó, tavaszi árpa, tavaszi búza, tavaszi zab, cukorrépa, takarmányrépa) magjait legkésõbb március végéig, április közepéig a talajba kell juttatnunk. Az alapmûvelés e növényeknél lehetõleg õsszel történjék meg a téli fagyok beállta elõtt. Sajnos az elmúlt években többször kényszerültek a földhasználók a tavaszi alapmûvelésre az õszi túlzott csapadékbõség miatt. Ez azt is jelentette sok esetben, hogy a vetésszerkezet részleges átalakítására kényszerültek, az õszi vetésû kalászosokat kellett tavaszi vetésû növényekkel kiváltani, amennyiben idõben sikerült vetésre alkalmas magágyat elõkészíteni.

A tavaszi alapmûvelés, (többnyire szántás) kényszer, tudatosan tehát ne alkalmazzuk tavaszi vetésû növények alá sem. A leírtakon túl azonban lehetnek esetek, amikor végrehajtása kifejezetten elõnyös. Visszatömörödésre hajlamos szikeseken elõfordulhat, hogy az õszi szántást újra meg kell ismételni, mivel a termõréteg a tél folyamán összeáll. Ártereken, mély fekvésû területeken a tél végi, kora tavaszi belvizek miatt lehet szükséges az alapmûvelés megismétlése. Ha az õszi vetések a tél folyamán meggyérültek szintén hasznos lehet az újólagos mûvelés, a mély forgatást ekkor lehetõleg kerülni kell. Homoktalajokon az õszi mûvelés elhalasztása talajvédelmi célokat szolgálhat.



Az áprilisig elvetendõ szántóföldi növényeink közül a cukorrépa az egyik legjelentõsebb és legnagyobb szaktudást igénylõ. Az elmúlt években a vetésterülete a cukoripar körüli bizonytalanság és leépítések miatt 50–55 ezer hektárra esett vissza. A cukorrépatermesztõ körzetek legjobb minõségû talajainkra koncentrálódnak, amit a növény talajállapottal szembeni magas igénye indokol. A termõréteg tömör záróréteget nem tartalmazhat, ellenkezõ esetben a répatestek deformált fejlõdése figyelhetõ meg. Nagyon fontos a kellõen lazult magágy, amelyet a vetés elõtt, azzal külön vagy egy menetben lehet kialakítani. A jó magágy jellemzõje, hogy aprómorzsás, de nem poros, ülepedett, de nem tömörödött, nyirkos, gyommentes. Az egyenletes talajfelszín kialakítása az egyenletes kelést, valamint a mûtrágyák, vegyszerek bemunkálását segíti elõ. Az egyengetésre fogassal kombinált simító, nyirkosabb, rögösebb talajon forgóelemmel kombinált simító használható. A magágykészítés eszköze kultivátor és pálcás henger elemekbõl álló kombinátor.



A tavaszi kalászosok vetés elõtti talajelõkészítése megegyezik az õszi vetésûekkel. Tavaszi alapmûvelés esetén is törekedni kell a kellõen aprómorzsás szerkezet kialakítására és vetés után a magágy visszatömörítésére, amely a kelés feltételeit segíti és a talaj kiszáradását akadályozza. Erre a célra kapcsolt gyûrûs- vagy bordáshenger alkalmazható. A borsó a magágyra, a kalászosokkal és a cukorrépával összevetve kevésbé igényes.



A kora tavaszi hónapok az évelõ növények telepítésének is egyik lehetséges idõpontja. A lucernát abban az esetben vessük kora tavasszal, ha erre az idõszakra sikerül jó kultúrállapotú, gyommentes talajt elõkészíteni. A magágy minõségét az apró magvak, valamint a sekély vetési mélység határozza meg. A jó lucernamagágy aprómorzsás, porhanyós, a felsõ 2 cm-es réteg alatt minél jobban tömörített. A nedvesség megõrzése a kelés szempontjából alapvetõ jelentõségû, mivel a többnyire száraz, kora tavaszi idõszakban a magágy kiszáradása vontatott keléshez vezethet.



Az április meghatározó hónapja a földhasználóknak, hiszen ekkor kerülnek ki a földekre két jelentõs kultúrnövényünk magjai: a kukorica és a napraforgó. A kukorica termõterülete némi csökkenést mutat az elmúlt években, de így is meghaladja az egymillió hektárt. Gabonaféléink közül a kukorica a legigényesebb a talaj minõségére és kulturállapotára. A legjobb eredményeket csernozjom és réti csernozjom talajokon lehet elérni. Ez nem mond ellent annak, hogy a kukoricát igen változatos termõhelyeken termesztjük, amely egyben a termésátlagok országon belüli ingadozásának egyik oka. A tavaszi talajelõkészítés módja, ideje függ a talaj típusától, az idõjárástól, az alapmûvelés módjától. Általában a mélyebb magágy pontos elõkészítését a kombinátorok lehetõvé teszik. Ezeket rendszerint két alkalommal használjuk, kora tavasszal és közvetlenül a magágy készítésekor, amellyel egy menetben történhet a vetés is. A vetésidõ betartása és idõjárástól (elsõsorban csapadéktól) való függõségének ismerete különösen fontos, mert a kukorica a hideg talajokat nem szereti, az alacsony hõmérsékletre vontatott keléssel és tõszámhiánnyal reagál.






Legjelentõsebb olajnövényünket, a napraforgót 2005-ben több, mint félmillió hektáron termesztették. Mivel a talajjal szemben közepesen igényes növény, homoktalajokon és javított szikeseken is jó eredményekkel termeszthetõ. Magággyal szembeni igénye a kukorica és a cukorrépa között van. Deflációra hajlamos homoktalajokon, ahol õsszel nem szántottunk április 10–15-e elõtt ne kezdjük meg a talaj-elõkészítést.