MENÜ

Elkéstünk?

Oldalszám: 14
Kovács Sándor 2014.05.28.

Legalább is késésben vagyunk. Nagyon nehezen fogalmazódik meg, hogy milyen is legyen a magyar búza. Addig pedig, amíg fogalmi (értem alatta: minõségi mutatókkal meghatározottan védjegyezve) szinten nincs, a piacon szinte nem is létezik.

Esetleges az értékesítése és hiába jobb a minõsége, ha ezt nem mi fogalmazzuk meg, az értékében rejlõ hasznot más fogja zsebre vágni.



Az idei fajtabemutatókon az értékesítés problémaköre és a búza minõségének a meghatározása központi téma volt. Akkor még nem tudtuk, hogy milyen idõjárás jön ránk. Az elsõ esõknek még örültünk, és a hozam oldalon ez segített is, mert végül is elégedettek lehetünk a terméseredményekkel, de a minõség oldalon biztos, hogy veszteségeket szenvedtünk el. Itt-ott közel fél éves csapadékmennyiséget kapott a jó esetben még lábon lévõ érett búza, de sok volt a dõlt gabona is.



Más szemszögbõl nézve a „nehéz” évek mindig jók a kiválasztásra, szûrésre.

Jól jöhet a gyakorló gazdásznak is, ha összeveti az elmúlt 3 év fajtánkénti eredményeit. A minden évjáratban jól teljesítõ fajtákra bizton lehet számítani a következõ években.



Az éppen egy tucat éve folyó kísérletsorozat ilyen formában úgy látszik, hogy megszakad. Kevesebb helyen és kevesebb fajtával folytatódik, ami a fajták teljesítménye közötti különbséget még mutatja, de adott helyre, ahol nincs kísérelt, legfeljebb interpolálni lehet.



Közreadjuk tehát az államilag elismert õszi búza fajták ez évi terméseredményét és a legfontosabb agronómiai tulajdonságaikat tartalmazó táblázatainkat.



Magyarázatra szorul, hogy a helyenkénti terméseredmény táblázatokban néhány helyen nem szerepel adat.



A III. éréscsoportban az Mv Walzer fajtának három helyen hiányzik a terméseredménye szervezési okból eredõen.



A többi esetben a fajtára jellemzõnél sokkal kisebb termést mértünk (dõlés, vihar kár…?), ezeket az értékelésbõl kizártuk, így a fajtaátlag korrigált értékkel jelenik meg.



Végül is az elvetett kísérleteket egy hely kivételével értékelhetõ módon betakarítottuk, s a vizsgált fajták átlagtermése 6,95 t/ha.



Többrétû és fajtasoros elemzés helyett néhány megállapítást mégis tehetünk a jó termést nyugtázó megállapításon túl.

    • A kalászoláskor még meglévõ, átlagosan is 11 napos különbség „összemosódott” aratásig.
    • Az egyes éréscsoportok fajtaátlaga között kicsi a különbség.

  • A legbõtermõbb 10 fajta között (Buzogány, Mv Regiment, Flori 2, Mv Hombár, GK Csongrád, Gaspard, Róna, GK Rába, GK Kapos és Ukrainka) mind a három éréscsoport és két minõségi kategória képviselteti magát.

A GK Kapos a késõi éréscsoportban a javító kategóriában kapott állami elismerést, de a tavalyi minõségvizsgálatok inkább a megbízható malmi búzák közé sorolják. Terméseredménye így is figyelemre méltó.

    • Átlagosnál jobb állóképességgel 12 fajta szerepelt. Ebbõl 5 található a termésrangsorba szedett elsõ 10 fajta között.
  • Télállósági értékszáma egy fajtának gyengébb az átlagostól (és az ismert és elvárható kiváló értékûnél), s ez tükrözõdik a terméseredményben is.

Minden évben vizsgáztak eddig a legújabb állami elismerést kapott fajták is. Ez évben közülük hét fajta szerepelt a kísérletekben. Közöljük leírásukat három éves vizsgálat alapján, melyet a friss eredmények vagy megerõsítenek, vagy módosítanak.