A mezõgazdaság évszázadok óta meghatározza a vidék arculatát, az ott élõk társadalmi, gazdasági helyzetét. Jelentõs szerepe van – többek között – a természeti környezet fenntartásában, az állat- és növényfajok életterének alakításában is. Az Európai Unió új vidékfejlesztési politikája a 2007–2013 közötti idõszakban címmel Dr. Nyujtó Ferenc helyettes államtitkár (FVM) elõadását kísérhettük figyelemmel az OMÉK-on, s ennek alapján adunk tájékoztatást a programokról.
Az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának jelentõsége abban áll, hogy az embereket vidéken kell tartani, fejlett kistelepülési rendszerben. A regionális, kohéziós és szociális politika az, amellyel megvalósulhat a valódi vidékfejlesztési politika. Az Unió országaiban a lakosság közel 90 százaléka él vidéken, miközben a bérek mindössze 50 százalékát keresik meg. A tagállamokban természetesen eltérõek az adatok, ám az újonnan csatlakozott tizeknél a jövedelemarány még az említettnél is rosszabb.
Már a KAP intézkedései is figyelmet fordítottak az alternatív jövedelemszerzések lehetõségének bõvítéséhez, a minõségi termelés és marketing tevékenységek támogatásával. Az uniós országokban a termelés és piac melletti II. pillér a vidékfejlesztés. A természeti erõforrások figyelembe vételével a 2003–2004-es KAP reform a gazdasági képesség növekedését célozta. A piaci jelzések hatására azonban változott a termelés és ezáltal változott a szerkezet is.
A közösségi stratégia 2007-tõl közösségi szintre emelkedik. A programozás, finanszírozás módszertana egységesedik. Az AVOP és az NVP célja, hogy forrásait, rendszerét egy egységben mûködtesse. Az ehhez szükséges jogszabályi intézkedések már elkészültek, a jogi feltételek adottak. A végrehajtási rendelet már készülõben van a saját vidékfejlesztési programok készítéséhez. A tagállamok olyan elvet fogadtak el, amely szerint kiemelt helyet kell elfoglalnia a vidékfejlesztésnek. A Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programja közül az FVM felelõsségi körébe tartozó AVOP „III. A vidéki térségek fejlesztése” címû prioritásának legfõbb célja a vidék felzárkózásának további segítése, a kialakult gazdasági és társadalmi hiányok csökkentése, a vidéki lakosság és a gazdálkodók életminõségének, élet- és munkafeltételeinek, jövedelmi helyzetének javítása. A vidékfejlesztés középpontjában a hátrányos helyzetû vidéki térségeknek a lemaradásuk csökkentésére nyújtott segítség áll, az infrastruktúra fejlesztése, a vidéki népesség foglalkoztatási lehetõségeinek javítása érdekében a vidéki vállalkozások számára alternatív jövedelemszerzési lehetõségek biztosítása, valamint élõ, vonzó és egészséges környezet megteremtése révén.
A LEADER+ egy új pályázati mód és lehetõség, amely az Európai Unió által kezdeményezett programok közé tartozik, része az EU vidékfejlesztési politikájának. Célja a vidéki szereplõk ösztönzése és támogatása a térségük hosszú távú lehetõségeirõl történõ együttgondolkodásban, illetve a térség fenntartható fejlõdésének integrált, innovatív stratégiák mentén történõ megvalósításában. Magyarországon a LEADER+ az AVOP intézkedéseként bevezetve az alábbi globális célokat fogalmazza meg: vidéki élet- és munkalehetõségek javítása, a vidéki jólét növelése; életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttmûködési képesség és szervezettség javítása; új, fenntartható jövedelemszerzési lehetõségek teremtése; munkahelyteremtés-megõrzés. A program saját vidékfejlesztési politikai stratégia eredményeként nagy projektek lehetõségét hordozza magában. Külön kiemelendõk a prioritást élvezõ területek: biomassza, agrárpolitika, biotechnika, vízgazdálkodás (árvízvédelem, öntözés, természetvédelem). Elsõdleges figyelem jut a fiatal gazdák támogatásának növelésére, a kis- és középvállalkozások támogatására.