Takarmányozási tévedések és hibák hatása a sertések termelésére

Az okok között találhatunk objektíveket, de azért gyakran az állatokat szeretõ, gondozó ember is okolható.

A feladat ilyen esetben egyértelmû, õszintén végig kell gondolni, hogy mi, miért és hogyan történt, le kell vonni a tanulságokat. Ebben a gazda segítségére lehet a szaktanácsadó, esetleg az állatorvos, nehezebb, bonyolultabb esetekben pedig valamelyik kutatóintézet, vagy egyetemi tanszék szakértõje. Ezt a segítséget szeretné nyújtani ez cikk is.

1. Takarmányozási hibák és következményei a malacokra



Jó hízó alapanyag csak a jól fejlett, betegségen át nem esett, egészséges (választott, felnevelt), a fajtára jellemzõ súlyban megszületett malacra van szükség. Csökötten született állatokból, ha fel is nevelhetõk, igazán jó hízó sohasem lesz. Ez pedig, átlagos környezeti feltételek között, mindenek elõtt a kocák takarmányozásán múlik, de a választás körüli idõben, majd a felnevelésben is követhetõ el takarmányozási hiba.



Hibák a kocatakarmányozásban, a vemhesség idején:

• A kedvezõtlen energia, ásványi anyag és vitamin-ellátás következménye, hogy kicsi, gyakran életképtelen malacok jönnek világra. A kis kolosztrum felvétel hatására rosszul fejlõdnek, lemaradnak alomtársaiktól, nagy százalékos arányban elpusztulnak.

• Energia-túletetés, és ami ezzel gyakran együtt jár, hiány fehérjébõl, Ca-ból és P-ból, szintén gyakran elõforduló hiba. Következménye ugyancsak a fejletlen malacok születése és az ebbõl következõ nagy malac veszteség, elhúzódó fialás, kevés kolosztrum.

• A-vitamin és karotin hiányos vemheskoca-takarmány hatására, a kolosztrum és a normál tej kisebb A-vitamin tartalmú lesz, ami malacok vitalitásának csökkenéséhez vezet.

• A vemhes kocák takarmánya túl kevés rostot tartalmaz. Ennek következménye, hogy kevesebb malac születik, a fialás elhúzódik, növekvõ számú „holt ellés”-t eredményez.

Hibák a kocatakarmányozásban, a fialás körüli napokban és a szoptatás alatt:

• A fialást megelõzõ egy-két nap túl nagy fejadagja gátolja a belek egészséges kiürülését, és ez elhúzódó fialáshoz vezethet.

• A koca nem jut elegendõ vízhez (20–40 l!) a fialás napján, nem kellõ intenzitással indul meg a tej (kolosztrum)termelése, ami a malacok fejlõdési zavarait eredményezi.

• A koca napi takarmányadagjának túl gyors növelése elõbb bõséges tejtermeléshez, ezzel a malacok túl nagy, majd koca étvágyának szükségszerû („túl eszi magát”) visszaesése miatt, a tejtermelés csökkenéshez és ezzel elégtelen tejfelvételéhez vezet. Ennek következménye, hogy szétnövésébõl eredõ gondok megszaporodása (pl. rangsor harcok, kannibalizmus stb.).

• Egy takarmányváltás változást eredményez a tejösszetételében (és ízében), aminek elkerülhetetlen következménye a malacok hasmenése, esetleg elhullása.

• A szoptató koca elégtelen ivóvíz (< 15 l) felvétele a termelt tejmennyiség csökkenését, esetleg teljes elapadását eredményezi.

Hibák a malacok takarmányozásában:

• Az eredményes malacnevelés alapkövetelménye: szoktatás a száraz takarmány mielõbbi felvételéhez. Lehetséges hiba, hogy a malacok nem minden nap kapnak friss takarmányt. A következmény valamilyen megbetegedés általában hasmenés. A megoldás kis adagok kiadása, napjában többször.

Hibák a malactakarmány összetételében. Ezt elkövetheti a gazda, ha õ akarja összeállítani a szopós malacok takarmányát és látszólag olcsó, de mégis csak kényszermegoldásokat alkalmaz. Akkor is téved a gazda, ha nem a korcsoportnak megfelelõ takarmányt vásárolja, illetve ha azt vesz, de nem a gyártó által elõírt módon használja. Hibákat a takarmánygyártók is elkövethetnek, de õket kötik az elõírások, a vállalt garanciák, ezért az ennek valószínûsége, kisebb.



Hibák a takarmány minõségében. Ez általában a takarmány gyártójának a hibája. Ide tartoznak többek között a gombatoxin-tartalmú vagy atkával, esetleg szalmonellával fertõzött takarmányok, inhomogenitás stb.



Hibák a takarmányozási technológiában. Ide sorolható a száraztakar-mány etetés túl késõi megkezdése, a választás utáni túl gyors adagemelés, a túl korai ad libitum adag, a hirtelen takarmányváltás, (pl. a „prestarter”-rõl a „nevelõ”-re), az indokolatlan receptváltoztatás, a takarmányvályú nem kellõ higiéniája, az elégtelen vagy rossz minõségû ivóvíz-ellátás.



Módszerek a malacok hasmenésének megelõzése érdekében: a kocák immunitásának növelése, a kocák MMA betegségének megelõzése, a malacok ellenálló képességének fokozása (búvóláda, vasinjekció stb.), a korai takarmányfelvétel elõsegítése (az enzim termelõdés indítása), az átmenet nélküli takarmányváltás elkerülése, takarmányfelvétel korlátozás a választás után, (bármely ok miatti) áttelepítéskor, megfelelõ rosttartalom biztosítása a takarmányban (3–4%), szükség esetén speciális gyógytakarmányok alkalmazása (pl. E. coli ellen), ellenõrzött személy- és állatforgalom (védõruhák, fertõtlenítés stb.).

2. Takarmányozási hibák és következményei a hízósertésekre



Gyakran hangoztatott vélemény, hogy az állatok egészségével azért van baj, mert rossz a takarmány. E gyanakvás alapvetõ oka, és ezzel magyarázható a félreértés, hogy bármilyen megbetegedés is fordul elõ, az elsõ és könnyen (?) látható jel: az állatok étvágya csökken. Ha tényleg takarmányprobléma van és nem más, akkor lehet rossz az adag (emberi vagy technikai hiba) vagy a minõség (takarmányhibák) és lehet a technika (emberi, mûszaki-technológiai hibák). Ezért kell az etetésnél jelen lenni!

• A visszautasított takarmány rendszerint mikrobiológiai okokra, illetve mikotoxinok hatására vezethetõ vissza. A legjellemzõbb tünetek: hasmenés, bõrpirulás, bõrkiütés és esetleg elhullás.

• Az ásványi anyag, ill. vitamin-ellátás lehet hiányos vagy lehet túladagolt. Mindkettõ káros, mert az elõbbi rontja a takarmányozás hatékonyságát, az utóbbi pedig, még ha nem is okoz esetenként egészségkárosodást, anyagi veszteséget jelent.

• A gyomorfekély sertéseink gyakori, többnyire a malacnevelés végén, a hizlalás kezdetén kialakuló megbetegedése. Többnyire takarmányozás eredetûnek tartjuk, de más hibák is okozhatják, így például a stresszhatásokban „gazdag” környezet.

• A leggyakrabban elõforduló tévedés, hogy a gazda, a teljes értékû gyári abrakkeveréket valamilyen gabonafélével hígítja, vagy a fehérje koncentrátumot nem az elõírások szerint egészíti ki. Ennek következménye egy, a vártnál kisebb teljesítmény (súlygyarapodás és/vagy takarmány- értékesülés és/vagy vágóminõség), és ami ezzel biztosan együtt jár, a költségek növekedése vagy egy kisebb értékesítési ár, ami együttesen, de akár külön-külön is, a jövedelem csökkenéséhez vezet.

3. Takarmányozási hibák és következményei a kocákra



A kocák takarmányozásában elõforduló hibák a malacok minõségrom-lásában jelennek meg. Azonban, van más nem kívánatos hatása is, mint például a kedvezõtlen ivarzás, az elhúzódó ellés, de leginkább a kis életteljesítmény (közismert, a sertéshústermelés ökönómiai kulcskérdése, a kocánként értékesíthetõ hízósertés). A kanok takarmányozásában elkövetett hibák elemzésekor pedig azt kell figyelembe venni, hogy a spermiumok kifejlõdéséhez 42 napra van szükség, tehát a vizsgált sperma minõsége, a mintavételt megelõzõ 40–50 nap takarmányozásának következménye.

• Energia-túletetés, és hiány fehérjébõl, Ca-ból, és P-ból, gyakran elõforduló hiba. Oka, hogy a vemhes koca csak kukoricát kap és esetleg valami zöldet, ami szükségtelen elhízásához vezet nagyon sok közvetett és közvetlen, nem kívánatos következménnyel.

• A vitamin, ill. ásványi anyag-ellátással kapcsolatban beszélhetünk hiányos- és túladagolásról. Mindkettõ közvetlen anyagi kárt is okozhat, de az ekkor elkövetett hibák hosszú idõn át, több vemhességi perióduson keresztül hatnak.

Hibák a kocatakarmányozásban, a fialás után



Az ebben a periódusban gyakran elkövetett hibákról, a malacok esetében már volt szó. Néhány további „lehetõség”:

A kocák ivarzására ható takarmányozási hibák:

• vemhesség alatti túletetés miatt, a szoptatás alatti túl nagy súlyveszteség,

• túl hosszú (hat hétnél hosszabb) szoptatási idõ,

• a süldõk túl gyors felnevelése az elsõ ellésig, illetve toxin (pl. T2) tartalmú takarmány etetése a felnevelési periódusban,

• vitamin- és/vagy ásványianyag hiány,

• a féregtelenítés elmaradása,

• a süldõk (és „lezsarolt” kocák), ún. „flushing” (lökésszerû) etetésének elmaradása.

A legelterjedtebb és a takarmányozással közvetve kapcsolatban levõ betegség az ún. MMA szindróma komplexum. Kialakulásában, a takarmányozási hibákon kívül jelentõs szerepet játszanak az emésztõ- vagy a vizeletrendszeren keresztüli fertõzések.



A fertõzést elõsegítheti:

• a rostban szegény takarmányozás okozta bélsár-pangás,

• az elhízott kocák elhúzódó ellése (6 óránál hosszabb),

• túl meleg környezet (20 °C felett),

• a késõi áttelepítés, a csecsek lehûlése a hideg padozaton, a hirtelen (és fõleg szükségtelen) takarmányváltás stb.…

Jelentõs hiba az elválasztáskor, ha takarmányadag lényeges csökkentése nem jár együtt a teljes ivóvíz-megvonással. Az adag, 1-2 nap múlva fokozatosan emelhetõ, a javuló kondíció elérése érdekében.



A takarmányozási hibák és tévedések korrigálására (és egyébként is!) gyógy-szereket, gyógyszerezett takarmányokat csak indokolt esetekben szabad felhasználni és akkor is csak az elõírásoknak megfelelõen. Szakszerûség és gondosság, a jó takarmány, a helyes etetéstechnológia, és a megfelelõ istálló-higiénia azok a legfontosabb faktorok, amelyek feleslegessé tehetik a gyógyszerek használatát és ráadásul lényegesen olcsóbbak is.