MENÜ

Az amerikai kukoricabogár idei helyzetképe Békés megyében

Oldalszám: 10
Vasas László 2014.05.29.

A kukoricabogár 1995-ös békés megyei megjelenését követõen gyakorlatilag folyamatos egyedszám-növekedés volt tapasztalható egészen a legutóbbi évekig. A rendkívül erõs felszaporodási periódus, úgy látszik, alább hagyott, és a kártevõ népessége általánosságban egy alacsonyabb szinten kezd stabilizálódni.

Természetesen ezen összképen belül kissé árnyaltabb a helyzet, hiszen még mindig vannak olyan területek, ahol erõs fertõzés és dõlés tapasztalható, a területek nagyobbik hányadán azonban nincs vagy csak kis mértékû a fertõzés.



Ennek oka rendkívül összetett, sok tényezõ együttes hatásának eredõje. Minden bizonnyal komoly szerepet játszik ebben a kukoricabogár elleni védekezések egyre általánosabbá válása és fõleg a vetésváltás egyre nagyobb területen való tudatos alkalmazása. A termelõk idõvel megtanulták: azzal, hogy eldönthetik, milyen növényt vetnek az elõzõ évi kukoricatábla talajába, a kikelõ lárvák – és a késõbbi imágók – ezreinek a sorsát határozhatják meg, végérvényesen.



Abban, hogy az idei évben a lárvák kártétele sem mutatkozik olyan látványosan, mint a korábbi években, nemcsak az egyedszám csökkenés, hanem a szokatlanul csapadékos idõjárás is szerepet játszik. A gyökerek regenerációja ugyanis sokkal jobb, így azok a kisebb mértékben károsított növények sem dõlnek el, mely egy szárazabb évben mindenképp elfeküdtek volna. Érdekes, hogy az egyes kukoricahibridek között feltûnõ különbségek adódnak a kártétel toleranciáját tekintve, minden bizonnyal a kezdeti gyökérnövekedés intenzitása, a gyökérregenerációs képességek, valamint a növények egyéb morfológiai eltérései okozzák ezt a változó helyzetet.



A lárvák idei megjelenése a szokotthoz képest kissé késõbben, május legvégén-június elején történt, ami hasonlatos a 2004 évhez, de 1,5–2 hetes lemaradást jelent a 2003-as évhez képest. A fertõzött területeken a dõlés már július elsõ dekádjában megkezdõdött és sok helyen a csapadéktól felázott talajok és szeles idõjárás miatt még a hónap utolsó dekádjában is folytatódott. Az imágók megjelenése országosan elsõként Békés megyében történt, június 21-én. Az egyedszám folyamatos emelkedését a hûvös, csapadékos idõjárás július közepéig késleltette, ezután azonban megkezdõdött az intenzív rajzás és a párzás is. A tojásrakás kezdete július hó második dekádjának elejére tehetõ. Az imágók levélhámozása néhol szokatlanul erõs mértékben jelentkezett, a virágzás megkezdõdésével azonban megszûnt, hiszen a bogarak a címeren és a bajuszon sokkal szívesebben táplálkoznak.



Több éves tapasztalat, hogy a hûvösebb években inkább augusztus elejére, míg a rendkívül meleg nyarakon július végére esik a rajzáscsúcs. Valószínûleg tehát az idei évben is augusztus elsõ felében kell számítani a legnagyobb bogárnépességre. A fertõzött kukorica-állományok rovarölõ szeres kezelésére a gazdáknak fel kell készülniük, hiszen szemes- és silókukoricában átlagosan 3–5 bogár növényenként már számszerûsíthetõ mértékû kárt képes okozni, legfõképpen a bajusz (bibe) lerágásával. Ez ugyanis termékenyülési zavarokhoz vezet, mely hiányos szemképzõdést eredményez a csöveken. Vetõmag-, csemege- és pattogatni való kukorica esetében a kritikus bogárszám az elõzõnél is alacsonyabb, átlagosan 1–3 imágó növényenként már veszélyes lehet. Ha a bogarak száma eléri a nyár folyamán a növényenkénti 1 db-os átlagos értéket, akkor a következõ évben arra a területre kukoricát vetni – védekezés nélkül – már igen kockázatos dolog. Érdemes tehát augusztus elején egy imágó felmérést végeznünk, mert ennek hiányában a következõ év tavaszán nem lehet szakmailag megalapozott döntést hozni a védekezések, illetve a vetésváltás szükségességét illetõen!