A szólás közismert és igaz, s különösen jó lenne érvényt szerezni gondolatiságának egy olyan piacon, ahol az egyes gabonaévjáratok értékét (a termelõ hasznát) sok esetben olyan minta/minták minõségi paraméterei alapján határozzák meg, amelyek mintavételezése esetleg nem kellõen objektíven, vagy nem éppen szabványos módon történt.
(Mondják, mindenki csal egy kicsit magának, s ez kölcsönösen bizalmatlansághoz vezet!)
Európa szervezettebb felén ma már elképzelhetetlen, hogy egy nagyobb forgalmú, s fõként idegen árut is fogadó gabonaátvevõ/takarmány átadó telep OBJEKTÍVEN DOLGOZÓ automatikus mintavevõ(k) nélkül mûködjön! Még szigorúbb a regula akkor, ha kötött termékpályás termékelõállítás történik az adott üzemben. Itt egyenesen elõírja a rendtartás, hogy 28 tonnánként minimum 8 mintát kell venni minden egyes gabona-, illetve takarmányszállítmányból.
A rendet, s vele a cím szellemiségét Európa-szerte természetesen komoly berendezések és (mini) laborok segítik megvalósítani, köztük ezek elsõ vonalaként a beérkezõ áru mintáit már a mérlegeléssel egy idõben „leszívó” mintavevõ automatikák.
– Miért elõnyös és hogyan mûködik ez a mintavevõ berendezés? – kérdezzük Hermand urat, a TPLG (francia) gyár vezetõjét, tulajdonosát.
– Nos az általunk HÉRON-nak (hõs) elkeresztelt mintavevõ berendezéseknek immár a harmadik és a negyedik generációját gyártjuk. Elõbbi egy 1 ív mentén dolgozó gép, míg az új, negyedik generációs berendezésünk már két ív között dolgozó automatizált mintavevõ egység. Az új, GIROSCOPIC-nak nevezett gépünk a kettõs csuklókarnak köszönhetõen két ív között, lényegében tetszõleges helyrõl vehet mintát, s ezzel nem csupán a hagyományos pótkocsikról, de akár a nyerges vontatókról is pillanatok alatt – programozhatóan – képes a többszörös, precíz mintavételre.
– Hogyan biztosítják a minta hitelességét?
– A Héron és a Giroscopic modellekben 20 év fejlesztési tapasztalatai biztosítják a pontosságot, a precizitást. Ez ugyanis csak egy látszólag egyszerû kérdés. Nem elég, hogy van egy vákuumszivattyúnk, hozzá csövek, meg fogadórész és már mehet is a dolog. A mintavevõ szonda alakja, behatolásának szöge, fel-le mozgatása, beszívó nyílásának kialakítása, a szívócsõben és a szállítócsõben érvényesülõ vákuum ereje, a mintavételi és a fogadóhely közötti távolság, az érkezõ minta felfogása-elosztása, a rendszer tisztántartása, a vezérlés, a statikus elektromosság problematikái, a design, mind-mind sokéves kísérletezés és sok-sok vásárlói tapasztalat alapján fejlõdtek és oldódtak meg. Higgye el, ma már majdnem mindent tudunk a mintavétel kérdésérõl. Nem lehet véletlen, hogy piacvezetõk vagyunk Európában, s a Francia Gabonatermelõk Szövetsége által elvégeztetett összehasonlító vizsgálatban mi végeztünk az elsõ helyen!
– És melyek a precíz mûködés leglényegesebb elemei, melyek az Önök gépének elõnyei?
Amint elmondtam, minden apró részlet számít, de közülük is ki kell emelnem a mintavevõ szonda kialakítását, vákuumtechnikáját és automatizált irányváltását. A Héron, s persze a Giroscopic modellek is illeszthetõek a vásárló üzemeltetési körülményeihez. A gépeink által vett minta garantáltan tartalmazza a platón levõ anyag teljes függõleges keresztmetszetét – tehát ez egy átlagminta –, mivel a szonda mind a behatolás, mind a kihúzás közben mûködik. Gépeink emellett a leggyorsabbak is a piacon. 30 m-es mintaátadási távolságig csupán 17 másodperc egy mintavételi ciklus idõigénye. Ez az általunk speciálisan kialakított „függõlegesen tartó” és automatikus, „plató-érintkezõs” irányváltó egységnek köszönhetõ. Valóban realitás és gyakorlat, hogy amíg a szállítójármûvet mérlegelik, megtörténhet az automatikus mintavétel is.
– S mi történik a mintákkal a mintavétel után?
– A minták egy akár 100 m-re levõ fogadó-elosztó egységbe is érkezhetnek a vákuum segítségével. A minta ezután tetszõlegesen „feldolgozásra” kerül az általánosan használt laboratóriumi berendezéseken.
– Milyen berendezésekre gondol?
– Nézze! Nálunk, Franciaországban már nagyon fejlett minõségbiztosítási rendszerek mûködnek a gabona- és takarmányátvevõ helyeken. Ez már a levett minták azonosításával elkezdõdik. A mintákat azonnal négyfelé osztják. Egy nagyobb adag megy a minilaborba a minõségi és tisztasági paraméterek meghatározására, egy minta az eladóé, egy az átvevõé, egy pedig ún. hatósági minta. A mintákat ma már a biológiai folyamatokat – fehérjebomlást – blokkoló, védõgázzal feltöltött, légmentesen zárható – lehegesztett – mintazacskókban is tárolhatjuk, s amíg ez a csomagolás lezajlik, a nyomtató is végez a vonalkódos azonosító etikettek legyártásával. Közben a számítógéppel összekapcsolt laborberendezéseken meghatározzák az adott átlagminta paramétereit is. Ezek többnyire a következõk: ezerszem-tömeg, nedvességtartalom, fehérjetartalom, sikértartalom, esésszám, penészgombák aránya, tisztasági paraméterek stb-stb. A gépkocsivezetõ amire végez a lerakodással, már viheti is vissza a minták alapján készült nyomtatott minõsítést megbízójának, amely ugyebár ettõl kezdõdõen a „pontos elszámolás” alapdokumentuma és záloga is egyben.
– S mennyibe kerül egy ilyen BIZALOMÉPÍTÕ beruházás?
– Mi azt gondoljuk, hogy a mintavevõ berendezésünk megéri az árát. Egyfelõl mindig egyformán veszi a mintát. Az elsõt is és a több századikat, vagy akár ezrediket is. Rossz idõben is képes 100%-ot nyújtani. Soha „nem fárad, vagy fásul el”, mint a humán munkaerõ. Gyors, tehát nem kell „spórolnunk” a mintavételek számával. A teljes függõleges keresztmetszetbõl veszi a mintát a platófenéktõl a garmada tetejéig, így tökéletes átlagmintát nyerhetünk. A mi és ma már közel 2000 ügyfelünk megállapítása szerint az általa felszabaduló humán kapacitás sokkal jobban hasznosul a minták precízebb minõsítésében, a partnerekkel való lehetõ legpontosabb elszámolásban.
Ami ugyebár a „TARTÓS KAPCSOLAT ALAPJA”, úgy látszik még Franciaországban is!