A szõlõ aktuális védelme

A szõlõ kártevõinek a tavalyi csapadékos, hûvös idõjárás nem kedvezett. Az idei rügyvizsgálatok a szõlõ nemezes gubacsatka-dominanciáját jelzik a levélatkához képest. A rügyfertõzöttség mértéke ültetvényenként nagyon eltérõ, függ az elõzõ évi fertõzéstõl. Néhány ültetvényben jelentõs a piros gyümölcsfa takácsatkák és a pajzstetvek száma. A nyári kártevõk közül a szõlõmolyok egyedszáma is nagyon lecsökkent a tavalyi évben, továbbra is a tarka szõlõmoly a jelentõsebb kártevõ, a nyerges szõlõmolyt igen kis létszámban fogták a szexferomon csapdák. A tarka szõlõmoly melegigényes faj, a rajzáskor uralkodó idõjárástól függõen alakul ebben az évben is a kártétele.

2004-ben a szõlõkben a legnagyobb növényvédelmi problémát országszerte a gombabetegségek okozták.

A szõlõlisztharmat a rügyekben gombafonalakkal és az idõs fás részeken fennakadó ivaros képletekkel, a kleisztotéciumokkal telelhet át. Tavaly a képzõdõ rügyeket még a hajtásnövekedés idõszakában fertõzhette a lisztharmat. A rügyekben telelõ mycélium csak huzamosabb –15 °C alatti lehûlés hatására károsodik, 2004–2005 telén fekvéstõl függõen volt 1-2 ilyen hideg nap. Az idei év tavaszán az ilyen rügyekbõl szisztemikusan fertõzött ún. „zászlós” hajtások fakadhatnak ki, amelyek gócai az új fertõzéseknek. A szõlõlisztharmat ivaros áttelelõ képletei tavaly augusztus vége – szeptember elejétõl jelentek meg tömegesen a lisztharmatos leveleken, hajtásokon és fürtökön. Az õszi csapadék a milliószámra képzõdõ ivaros képletet lemosta a tõke fás részeire. A kleisztotéciumokat nem gyérítette jelentõsen a téli idõjárás. Az ivaros képletekbõl az aszkospóra- szóródás megindulásához és a fertõzések létrejöttéhez tavasszal 10 mm csapadék és 13–15 órás levélnedvesség idõtartam szükséges. Csapadékos idõjárás esetén ebben az évben is számolnunk kell a nagy mennyiségû ivaros képletbõl kiinduló fertõzéssel, de a zászlós hajtások megjelenése esetén csapadék nélkül is fertõzhet a lisztharmat.

A szõlõperonoszpóra áttelelõ képletei, az oospórák az elõzõ év õszén fertõzõdött idõsebb levelekben képzõdnek. Teljes kifejlõdésük a talajra lehullott levekben történik. Életképességüket csak a huzamosabb ideig tartó kiszáradás veszélyezteti. Tavaly a permetezések befejezése után szinte minden szõlõültetvényben megjelent a leveleken a peronoszpóra. Sok területen a nagy fertõzés korai lombhullást is okozott, nagyon nagy mennyiségû áttelelõ fertõzõ anyag keletkezett. A téli idõjárás gyéríthette a fertõzõ anyag mennyiségét, mivel voltak hosszabb, száraz idõszakok, de csapadékos tavaszi idõjárás esetén a peronoszpóra korai fellépésére is számíthatunk.

2004-ben a szõlõlisztharmat, a szõlõperonoszpóra és a szürkerothadás, gyakorlatilag egyszerre, már a virágzás idõszakában károsította a fürtöket. Ebben az évben a szõlõlisztharmat- és peronoszpóra járvány kialakulásának esélye a kórokozó oldaláról a tavalyinál mindenképpen nagyobb, az, hogy valóban megtörténnek-e a korai fertõzések, a tavaszi idõjárástól függ.

Hogyan védekezzünk a károsítók ellen?

A kórokozók elleni megelõzõ védekezés ebben az évben különösen indokolt, mivel néhány csapadékos nap bármikor elindíthatja a fertõzéseket. Olyan táblákon, ahol tavaly jelentõs volt a lisztharmatfertõzés, ill. a rügyvizsgálatok közepes–erõs gubacsatka-fertõzést jeleznek, mindenképpen indokolt a tavaszi lemosó kezelés elvégzése. A kezelést rügypattanáskor, rüggyapotos állapotban, kalciumpoliszulfiddal vagy nagy adagú kénnel végezzük. A permetezés kivitelezésénél elõnyösebb a szórópisztoly alkalmazása, de bármilyen nagy lémennyiség kijuttatására alkalmas permetezõgépet választhatunk.

A kórokozók elleni védekezést a továbbiakban is megelõzõ jelleggel végezzük. Az elsõ kezeléseket általában a szõlõ 3–5 leveles állapotában kell kezdeni, mert ekkor már van a gombabetegségekre érzékeny levélfelület. A szõlõ ebben az idõszakban nagyon intenzíven növekszik, a felszívódó készítmények gyorsan felhígulnak, ezért inkább gyakrabban permetezzünk kontakt készítményekkel. Járványveszélyes idõjárásban viszont már a fürtkezdemények megnyúlásakor, még a virágzás elõtt be kell vetnünk a nagyhatású (felszívódó vagy mélyhatású + kontakt kombinációk) gombaölõszereket.

A kártevõk elleni védekezéseket elõzze meg az ültetvény alapos vizsgálata. A szõlõlevélatkák és a szõlõtripszek kártételét még a szakemberek is gyakran összetévesztik. Egy kézi nagyító segítségével megtudhatjuk, hogy melyik károsítóval állunk szemben, így helyes szerválasztással elkerülhetjük az esetleges hatástalanságokat. A szõlõmolyok elleni védekezést szexferomon csapdás rajzásmegfigyelésekre alapozzuk. A védekezési idõpont meghatározásánál vegyük figyelembe, hogy az általunk választott rovarölõszer a szõlõmoly melyik alakjára hatásos (tojás vagy lárvaölõ). Az elsõ nemzedéknél általában elõnyös a fiatal lárvák ellen védekezni, elhúzódó rajzás esetén ismételt kezeléssel.

A szõlõ növényvédelmében a tavaszi – nyár elejei kezelések nagyon fontosak, egész évre meghatározhatják ültetvényünk növényegészségügyi helyzetét. A késõn, tûzoltásszerûen végzett permetezések nemcsak csökkent hatékonyságúak, hanem drágábbak is az idõben végzett kezeléseknél. A védekezésre az engedélyezett készítmények széles választékából választhatjuk ki a növényvédelmi helyzetnek, az ültetvénynek és a fajtának megfelelõ növényvédõ szert.