Újabb sorsfordulóhoz érkezett a magyar burgonyatermesztés. Az 1970-es évek elején bekövetkezõ fajta- és termesztéstechnológiai váltáshoz hasonló horderejû változások elõtt áll burgonyatermesztésünk.
A növénytermesztési technológiák egyik legfontosabb összetevõje a szakszerû tápanyag-utánpótlás. Mint sok területen, ennek gyakorlatában is alapvetõ változások történtek mezõgazdaságunk átalakulása után.
A kukorica a magyar növénytermesztésben meghatározó szerepet tölt be, évtizedek óta 1-1,2 millió ha a vetésterülete. A FAO adatai alapján 2004-ben az 1,2 millió hektáros kukoricatermõ területtel Franciaországot követõen a második helyen állunk az Európai Unió tagjaként.
Az étkezési és abrakhüvelyes növények között a termesztést illetõen hazánkban a második helyen a szója található. E növény termesztése a világ több országában (Kína, Brazília, USA) nálunknál sokkal nagyobb jelentõségû, hiszen a vetésterület nagyságát illetõen a világon e kultúrát az 5. legnagyobb területen termesztik
A szántóföldön megjelenõ convarietások közül a legkisebb területen a pattogatnivaló kukoricát termesztjük, ez a becslések szerint 1000–2000 hektár körüli területfoglalást jelent.
Lépések a fenntartható élelmiszeripar felé
