Technológiafejlesztési eredményeink

A munka szükségességét megmutatták azok a korábbi próbálkozások, amelyek a magyar sajátosságok figyelembevétele nélkül igyekeztek hazánkban az új technológiákat meghonosítani (pl.: minimum tillage). A projekt tehát tevékenységének céljául azt tûzte ki, hogy megkeresi azt az utat, amellyel a leghatékonyabban lehet az új ismereteket a köztermesztés számára továbbadni.



Sajátos elérési módot jelentett az 1998-ban elindult „Csökkentett energiaigényû, környezetkímélõ növénytermesztési technológiák” program. A módszer azért sajátos, mert a programba bekapcsolódó gazdaságok azokhoz a fejlesztési elképzeléseikhez, amelyek összeegyeztethetõek voltak a projekt célkitûzéseivel, támogatásokhoz jutottak. Ezáltal érdekeltté váltak abban, hogy bekapcsolódjanak a technológiafejlesztési tevékenységbe. Az ily módon létrehozott partnergazdasági rendszer országosan több mint 100 elérési pontot jelent a technológia bemutatására, de egyben vizsgálati helyet is az adaptációs feladatok elvégzéséhez.



A fejlesztési tevékenység csúcsát jelenti, amikor a „Csökkentett energiaigényû, környezetkímélõ növénytermesztési technológiák” programban szereplõ gépek vizsgálatán túlmenõen tényleges eszközfejlesztési tevékenység is megvalósul a projekt keretei között.  A partnergazdaságok által nyújtott információk és adatok ugyanis arra a következtetésre vezettek, hogy egyes, a szántóföldi programban szereplõ gépek – a magyar viszonyok között történõ optimális üzemeltetés érdekében – tökéletesítésre szorulnak.



Ezek közül ki kell emelnünk a csehországi Farmet gyárral való 8 éves együttmûködést, amelynek keretében szinte valamennyi termék fejlesztésre került, a hazai igényeknek megfelelõen. A kultivátorok és a kompaktorok erõsített változatain túl nagy eredmény a BSK típusú vetõgép II. generációjának magyar szakemberek általi kifejlesztése. A felsõ magtartályos, kultivátorelemes pneumatikus vetõgép alapvetõen jól vizsgázott magyar viszonyok között. Az eszköz a speciális vetõgépet igénylõ növényeken kívül gyakorlatilag minden növény vetésére alkalmas. A gép felépítésének köszönhetõen szélsõséges talajviszonyok (nedves–száraz) között alkalmazható. A partnergazdaságok tapasztalatai alapján azonban kiderült, hogy aprómagvú növények vetésénél, elsõsorban rosszul mûvelt talajoknál problémát jelenthet az egyenetlen vetésmélység. Nagy szártömegû elõvetemény esetében elõfordulhat, hogy a csoroszlyákat jelentõ kultivátorkapáknál a növényi maradványok feltorlódtak, ami nem megfelelõ munkavégzést okozhatott.



Ezek a kedvezõtlen hatások egy új magyar fejlesztésnek köszönhetõen teljesen megszüntethetõek. A vetõgép elejét tartó gumikerekek helyére egy robosztus tárcsás elemekkel szerelt fémhenger került, amely kiválóan vizsgázott száraz viszonyok között, illetve megkönnyítette a nagy mennyiségû növényi maradvány vetõgépen történõ átáramlását. A gépen megmaradt az eredeti kitámasztás visszaállításának lehetõsége, ennek köszönhetõen az eszköz nedves viszonyok között is üzemeltethetõ. Az új henger használatával a vetés energiaigénye csökken. Kiegészítõ fejlesztésként a vetõgép magyar nyelvû monitort és vetésellenõrzõ rendszert, valamint egy hidraulikus egységet is kapott, amely jelentõsen csökkenti a vetõmagveszteséget. A projekt keretei között nyert eredmények nyilvánosak, tehát partnergazdaságaink, elõzetes egyeztetést követõen, minden érdeklõdõt várnak.