Védekezés az almástermésûek tûzelhalása ellen

A jellegzetesen száraz, meleg klímájú homokhátsági rész (pl. a Kecskemét–Soltvadkert közötti terület) is befertõzõdött 2003-ban. Így már gyakorlatilag valamennyi jelentõs alma- és birstermõ körzetben jelen van a kórokozó megyénkben. Az összes ültetvény már fertõzött, vagy közvetlenül veszélyeztetetté vált. A termelõk tisztában vannak a betegség jelentõségével. Tájékozottak a karantén baktérium észlelésének bejelentési kötelezettségérõl és a védekezés kötelezõ jellegérõl. A betegséggel együtt lehet élni.



A fertõzésre vonatkozó megfigyelések, tapasztalatok



A Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok a Maryblyt program alapján végzik a kórokozó elõrejelzését. A tapasztalatok alapján (pl. Bács-Kiskun megyére vonatkozóan) levonható következtetéseink közül az alábbiak a legfontosabbak: elsõsorban a virágzás idõszakára kell odafigyelni, ekkor a legfogékonyabb az összes almástermésû gyümölcsfa a fertõzésre, ill. a kórokozó is ekkor képes a legkönnyebben és a leggyorsabban a növénybe (virágba) hatolni. A változó környezeti tényezõk ellenére minden évben volt infekció 1997 óta. A virágzási szakasz hossza nem elsõdlegesen fontos a fertõzés alakulásában. Fontosabb az infekció(k) idõpontja a virágzás idõszaka alatt. Többszöri fertõzési hullám (infekció) fokozhatja a fertõzés erõsségét, növeli a fertõzött helyek számát. Erõs fertõzést mutató években az infekció már a virágzás közepén megtörtént (pl. 2000-ben, 2003-ban és 2004-ben). A másodvirágzás további fertõzésveszélyt jelenthet. A meteorológiai tényezõk közül döntõ a virágzás idõtartama alatti hõmérséklet. Amennyiben magas, fokozott megbetegedés várható. Fontos, de nem döntõ tényezõ az ebben az idõszakban hullott csapadék (esetleg hosszan tartó belvizes idõszak pl. 2000-ben). A virágzás alatt, nagyon meleg (30 °C körüli) idõjárásban, száraz (csapadékmentes) körülmények között is bekövetkezhet a virágfertõzés (2003.). Ekkor a termelõdõ inokulumot a szél, a vektorok terjeszthetik. A felszaporodás helyén, a virágban már nem szükséges esõ a fertõzést kiváltó inokulum mozgásához és a további folyamatok elõrehaladásához. Feltehetõ, hogy a Nyugat-Európainál szárazabb klímájú Magyarországon, ill. a kelet-európai országok régiójában számítani kell erre máskor is. Különösen a birsre jelenthet ez gyakrabban veszélyt.

Védekezés



A megelõzésre kell a figyelmet fordítani. Az ellenálló fajták telepítése mellett sokat segíthetnek az agrotechnikai lehetõségek. A tápanyag- utánpótlásban a K túlsúlyra való törekvés a baktérium terjedési sebességét fékezi le a fán belül. A gyakori, enyhe metszések elõnyösebbek. A tenyészidõszak végi metszések kerülendõk. Szükséges feladat a nyugalmi idõszakban a sebek tisztítása, a fertõzött ágrészek eltávolítása, megsemmisítése, az ültetvényen kívüli fertõzési források, gazdanövények, fogékony dísznövények eltávolítása. Figyelni kell az elõrejelzési információkat, a jó gazda gondosságával végezzük a fák rendszeres megfigyelését. Fontos lehet a méhek vándoroltatásánál a szabályok betartása, továbbá a másodvirágok lemetszése stb.

Vegyszeres lehetõségek



Nyugalmi idõszakban, majd rügyfakadástól zöldbimbós stádium végéig 2-3 alkalommal, 7-10 napos gyakorisággal használhatók a réztartalmú szerek, lemosó jelleggel. Az árutermelõ gazdáknál, üzemeknél ez gyakorlatilag kötelezõ technológiai elem. Az intenzív almásokban még õsszel is van ilyen kezelés. Erre a szüret után, legkésõbb október közepéig kerüljön sor, késõbbi permetezés nem ajánlott!



A kondicionáló, ellenálló képességet fokozó Aliette 80 WP már pirosbimbós állapottól használható és a kezelés a hatóanyag felhalmozódása érdekében többször megismétlendõ. Így nemcsak a virág, hanem a késõbbi hajtásfertõzések is mérsékelhetõk. Az antibiotikum hatóanyagú Kasumin 2 L engedélye 2004-ben lejárt és az Európai Unióban is lekerült az engedélyezett szerek listájáról. Mivel nehezen pótolható, további használatának lehetõségét kértük az illetékes bizottságtól. Várhatóan a döntés meghozataláig eseti engedélyt kap erre az évre, vagyis virágzásban az elõrejelzés alapján 1-2 alkalommal, majd a virágzást követõen az intenzív hajtásnövekedési szakasz végéig felhasználható lesz. Egy esetleges jégverést követõ permetezés különösen indokolt a sebek gyors lezárása érdekében.



Vegyszeres, megelõzõ lehetõség még a rovarkártevõk gyérítése és ezzel a baktériumátvitel megakadályozása, továbbá a tõsarjak gyomirtó szerrel történõ felszámolása.

Mechanikai védekezések



A betegséggel együtt lehet élni. Amennyiben a felvázolt lehetõségek alkalmazása ellenére bekövetkezik a fertõzés, megjelennek a jellegzetes tünetek. Ezekre a sziromhullást követõen érdemes figyelni. Egyrészt a megbetegedett virágok, az esetleg kötött gyümölcskezdemények ekkorra már megbarnulnak, megfeketednek (már jól láthatókká válnak), másrészt pár héten belül feltûnnek a pásztorbotszerû tünetek a fiatal hajtások végein. Ekkor válik szükségessé a megbetegedett részek, elsõsorban a hajtások levágásával a mechanikai védekezések (csonkolások) végrehajtása. Ezek sikere alapvetõen két dologtól függ. A tünetek megjelenését követõen minél hamarabb kerüljön rá sor és csak akkor lesz eredményes, ha a károsodott ágrészt az egészséges részig sikerült visszavágni (40–60 cm). Az idõben és rendszeresen – ebben a kritikus szakaszban legalább hetente egyszer az egész kertet végigjárva – végzett megfigyelések nélkülözhetetlenek a körültekintõ és alapos munkához. Célszerû a nyári zöldmetszések során az egészséges, majd a tûzelhalásban megbetegedett fák ilyen sorrendben végzett, elkülönített metszése. Fontos emellett a vágóeszközök folyamatos, legalább alkoholos fertõtlenítése, valamint a levágott részek azonnali megsemmisítése (elégetése vagy mélyre történõ leásása) is.