MENÜ

Versenyképesség és jövedelmezõség a cukorrépa-termesztésben

Oldalszám: 27
Dr. habil. Salamon Lajos 2014.06.12.

Az Európai Unióba történõ belépéssel jelentõs változás következett be a cukorrépa termesztésében is. Az EU 2006-ra meghirdetett cukorreformjának három kompromisszumos javaslata közül bármelyik is kerül elfogadásra, nagy kihívást jelent a termesztõk és feldolgozók számára.

Erre fel kell készülni, az ehhez szükséges elemzéseket el kell végezni, amely szoros kapcsolatban van a versenyképesség és jövedelmezõség megtartásával, illetve fokozásával. Ezért a témakörben az ilyen irányú információk megismerése elõsegíthetik az alkalmazkodást a cukorrépát termelõk számára.

A cukorrépa-termesztés helyzete

A világszerte alapvetõ élelmiszer, a cukor elõállításának döntõ része cukorrépából és cukornádból történik. A világ összes cukortermelése 2003-ban 148 millió tonna, ennek közel kétharmada cukornádból készül. A legnagyobb cukortermelõk (ezek India, Brazília, valamint az EU) együtt a világtermelés 43%-át adták. A világpiacon cukorból túlkínálat alakult ki, ami néhány év rekordtermésével és a fogyasztási igények igen szerény emelkedésével magyarázható. Az Európai Unióban elõállított cukor mennyisége 15–18 millió tonna cukor között változott, ennek 98%-a a répacukor.

Magyarországon a cukorrépa vetésterülete a korábbi vetésterület közel felére csökkent (2004-ben 60 000 ha). A szállítási joggal rendelkezõ termelõk száma integrátorokkal együtt jelenleg mintegy 750.

A megfelelõ fajtaválaszték és termesztési hagyományok ellenére termésátlagaink a fontosabb cukorrépa-termelõ országok hozamaiból is többnyire jelentõs mértékben elmaradnak.

A cukorrépa-termesztés hazai helyzetének legjellemzõi a következõk:

• az alacsony hozamaink nem versenyképesek az EU termésátlagaival és a répa cukortartalmával (a fehércukorhozam az EU országaiban 8–10 t/ha, Magyarországon 5–7 t/ha)

• versenyhátrányt jelent a mûszaki ellátottság elavultsága, az eszközök pótlásához szükséges tõke hiánya

• az elaprózott birtokstruktúra

• a bekövetkezett termelõi differenciálódás, melynek legfõbb oka a szakismeret és tõkehiány

Bõvebben a SWOT-analízis (1. táblázat) keretében kerül bemutatásra.








A cukorrépa-termesztés gazdasági megítélése

A cukorrépa-termesztés eredményét, hasonlóan a többi növénytermesztési ágazathoz, a termeléshez felhasznált ráfordítások volumene és ezek értéke, valamint az elõállított termékért kapott bevételek nagyságának egymáshoz való viszonya határozza meg. A vizsgált növénynél az árak nagyságát korábban a monopolhelyzetben lévõ feldolgozók határozták meg. A csatlakozást követõen rövid távon pozitív változásokra lehet számítani a magas átvételi minimálárnak („A” répa esetében 46,72 euró/t)  köszönhetõen. Kedvezõtlen tendencia, hogy Romániában és Csehországban a répafeldolgozás volumene egyre emelkedik, másrészt az EU kedvezményes kereskedelmi megállapodást kötött a volt Jugoszlávia néhány utódállamával, amelynek keretében mennyiségi korlátozás és vám nélkül vihetõ be a cukor az EU piacára. Amennyiben ez az olcsó cukor hozzánk is érkezik, a hazai termelõk válságba kerülhetnek.

A 2. és 3. táblázatokból megállapítható, hogy a termelési érték a társas vállalkozásoknál 2002-ben az 1999. évhez viszonyítva 23,4%-kal, az egyéni vállalkozóknál 32%-kal emelkedett, szemben a 8,7%-os társasvállalkozói és 18%-os egyéni vállalkozói termelési költségekkel.









Ebbõl következik, hogy a jövedelmek a társas vállalkozásoknál több mint duplájára, az egyéni vállalkozásoknál közel 70%-kal növekedtek.

A változás annak ellenére következett be, hogy a termésátlagok átlagosan 15%-kal csökkentek.

A 2004. évet alapul véve az elõzetes adatok alapján számolva a termelési érték 450-480 ezer Ft/ha, a termelési költség 300-320 ezer Ft/ha körül realizálódik, ami azt eredményezi, hogy hektáronként 130-180 ezer Ft/ha jövedelem realizálható. Az Európai Unióban történt belépéssel ez az eredmény az átvételi minimálárral és 40 t/ha-os termésátlaggal számolva érthetõ el. A hivatalos 2004-es adatok még nem álltak rendelkezésemre a cikk elkészítésekor, de a becslések alapján az országos termésátlag megközelíti az 50 t/hektárt.

A versenyképesség növeléséhez szükséges intézkedések:

• Az ökológiai tényezõkhöz alkalmazkodó technológiamegválasztás, az ehhez szükséges kísérletek beállítása és az eredmények kiértékelése és megvitatása a termelõkkel.

• A szakszerûen öntözött területek növelése a termésátlagok és a fehércukorhozam emelésével.

• Az elavult és magas betakarítási veszteséggel dolgozó géppark fokozatos lecserélése az EU-támogatások segítségével.

• A költség- és víztakarékos talajmûvelés.

• A növényvédelemnél a talajherbicidek kelés elõtti bedolgozása helyett lehetõleg posztemergens kezeléseket alkalmazzanak.

• A gyomirtást márt a gyomok szikleveles állapotában el kell kezdeni, továbbá az állomány nyári lombbetegségek elleni kezelések elvégzése.

• A talajvizsgálatra alapozott, kiegyensúlyozott mûtrágyázás, különös tekintettel a nitrogénadagolásra.

• A betakarításnál fontos a répafej alacsony aránya, mivel a fejben igen magas a melaszképzõk koncentrációja.

• Az elõtisztítás széles körû alkalmazása, az átrakodások számának csökkentése a fellépõ cukorveszteségek miatt.

Mindezen intézkedések a termelõvel szemben új kihívásokat és magasabb költségeket eredményeznek, de csak ezekkel biztosítható hosszú távon a magyar cukoripar fejlõdése és tartós versenyképessége.