MENÜ

Néhány gondolat a növényvédelem gépeirõl

Oldalszám: 55
Dr. Csizmazia Zoltán 2014.06.10.

A mai termesztéstechnológiában a vegyszeres növényvédelem szerepe meghatározó. Ma nem az a kérdés, hogy használjunk-e vegyszert, hanem az, hogy milyen technikát, technológiát válasszunk ahhoz, hogy a növényvédelmet a lehetõ legkisebb vegyszermennyiséggel, veszteséggel és környezeti terheléssel végezzük.

Ez nagymértékben függ a permetezõgépek felszereltségétõl, mûszaki állapotától, szakszerû üzemeltetésétõl, ezért ezeket a ható tényezõket célszerû áttekinteni.

A permetezõgépek felszereltsége

A permetezõgépek felszereltsége tegye lehetõvé az alábbiakat:

• egyszemélyes kezelhetõség;

• a kezelõülésbõl minden folyamat ellenõrizhetõ és szabályozható;

• a beállított adatok tartása, korrekciója a sebesség függvényében;

• az áramlási rendszerben jelentkezõ hiba azonnali jelzése;

• a növény sortávhoz igazodó méretek;

• kedvezõ cseppspektrum;

• a környezetvédelmi elõírások betartása;

• 14°-os lejtõig a szabványban elõírt munkaminõségi követelmények betartása;

• függesztett gépeknél az erõgép elsõtengely-terhelése nem lehet kisebb az összes tömeg 25%-ánál;

Az agrotechnikai követelmények közül a legfontosabb, hogy a szert a gép a kezelt felületre az alábbi feltételek szerint juttassa ki:

• a kívánt idõben;

• egyenletes eloszlásban;

• megfelelõ fedettséget/cseppszámot biztosítva;

• a biológiai hatás eléréséhez megfelelõ mennyiségben;

• kis veszteséggel, a környezetet minél kevésbé terhelve.

A fenti feltételek csak jó mûszaki állapotú, pontosan beállított géppel valósíthatók meg.

 

A permetezõgépek mûszaki állapota

A gépek rossz mûszaki állapota, helytelen beállítása jelentõs környezeti terhelést okozhat, és kedvezõtlen hatással lehet a termesztés költségére és a termények minõségére. Ezért számos európai országban kötelezõ a növényvédõ gépek rendszeres mûszaki felülvizsgálata. Hazánkban az új gépek kötelezõ típusvizsgálatára van törvény, és megtörténtek az elõkészületek a rendszeres mûszaki felülvizsgálat bevezetésére, amely során az alábbi ellenõrzéseket végzik el:

 

Adagolásegyenlõtlenség

A permetezõgépek áramlási rendszerében lezajló folyamatokat befolyásolja a gép adagolásegyenletessége. Hibás, kopott szivattyú, sérült vagy tömõdött szûrõk, elhasznált tömlõk, hibás nyomásszabályzó okozhat azonos beállítás mellett is idõben változó folyadékáramot. Az adagolásegyenlõtlenség meghatározása – egy szórófej teljesítményének mérésével – folyamatosan mûködõ gépnél kalibrált edénnyel, kézi átfolyás mérõvel vagy rotaméterrel, 4 bar nyomáson történik. Az ismétlések során felfogott folyadékmennyiségekkel számítják ki az átlagtól való eltérést, aminek megengedett értéke ± 5%.

 

Keresztirányú szórásegyenlõtlenség

A keresztirányú szórásegyenlõtlenséget mérõpadon mérik, amely 100 mm osztású vályúsor, alatta a felfogott folyadék gyûjtésére szolgáló mérõhengerekkel. A permetezõkeret a vályúsor felett, permetezési magasságban helyezkedik el. A mérést megelõzõen ellenõrzik a szórófejek térfogatáramát [dm3/min], amely kevesebb, mint 10%-kal térhet el a katalógusban az adott szórófejre és nyomásra megadott értéktõl. A szórófejek tömegáramának egymáshoz viszonyított eltérése nem lehet nagyobb, mint 5%.

A mérõpad szélessége optimális esetben megegyezik a permetezõgép szórásszélességével. A gépek munkaszélességének növekedésével azonban ez egyre nehezebben teljesíthetõ, ezért lehetõség van a keretet szakaszonként (3–4,5–6 m-es szakasz) mérni. Ma inkább a számítógéppel vezérelt mérõberendezést helyezik elõtérbe. A berendezés a szórókeret alá lefektethetõ sínpályán mozgó, 1 m széles felfogó vályúsor, amely meghatározott ideig a szórókeret adott szakasza alatt tartózkodik, és a 100 mm-es osztású vályúkban összegyûlt folyadékot megméri, a mért adatokat számítógépbe táplálja (1. kép). A berendezés léptetését számítógép vezérli. A keret teljes szélességében összegyûjtött adatok segítségével számítógép kiszámítja és megjeleníti a keresztirányú szórásképet és meghatározza az eloszlás egyenlõtlenségét, amely új gépnél 7%, használt gép esetén 10% lehet.








A berendezés mérõpaddal szembeni elõnye, hogy változó keretszélességû gépek méréséhez csak a sínpálya hosszát kell változtatni, nem helyhez kötött és viszonylag kis helyigény mellett szállítható.

Követelményként meghatározzák a névleges kijuttatott értéktõl való eltérést, amely 6% lehet, a variációs együttható megengedett értéke 3%. A hosszirányú szórásegyenlõtlenség értékét nem mérik, közismert azonban, hogy permetezõgépek haladási irányba esõ permetléeloszlását lényegében két tényezõ befolyásolja, az adagolásegyenlõtlenség, és a sebességváltozás. A sebesség változása általában nagyobb, mint a hosszirányú szórásegyenlõtlenség megengedett értéke, ezért csak sebességfüggõ permetléadagolással érhetõ el megfelelõ eredmény.

 

A szórófejek kiválasztása

A szórófejek kiválasztáshoz ismerni kell a gép munkaszélességét

B [m], a hektáronként kijuttatandó mennyiség Q [dm3/ha], és a permetezés közbeni sebességet v [km/h]. Az üzemi sebesség meghatározásánál figyelembe kell venni a kezelés célját, a talaj egyenetlenségét, a permetezõgép mûszaki jellemzõit. Ajánlott értéke 5–8 km/h.

A szórókeretre jutó folyadékmennyiséget qö [dm3/min] az alábbi összefüggéssel határozzuk meg:

 

Ahol qö = a kereten lévõ összes szórófej együttes teljesítménye [dm3/min].

Amennyiben a qö értékét elosztjuk a szórófejek számával, megkapjuk egy szórófej teljesítményét (q1). A permetezés célja és az alkalmazott szer ismeretében meghatározható a kívánt nyomás, aminek ismeretében katalógus alapján meghatározható a szórófej mérete. A beállításhoz természetesen vannak segédeszközök, pl. beállító lécek, beállító tárcsák stb., amelyek megkönnyítik a szórófej kiválasztását.   

 

Ültetvénypermetezõ gépek speciális beállításai

Az ültetvénypermetezõ gépek szórófejteljesítményének meghatározásánál a szórófejek tömlõkkel kapcsolódnak a mérõhengerekhez és az összes szórófej teljesítménye egyszerre mérhetõ. Ezzel a módszerrel az adagolásegyenlõtlenség is meghatározható. Az alkalmazott nyomás ebben az esetben célszerûen 20 bár. Az ültetvénypermetezõ gépeknél a szórófejek ellenõrzése különösen fontos, hiszen a nagyobb üzemeltetési nyomás miatt (10–30 bar) jelentõs a kopás.

A qö meghatározása a fent leírt módon történik, azonban a gép munkaszélessége itt az ültetvény sortávolsága. A szórófejek nagysága a szóró íven változó lehet. Figyelembe kell venni, hogy hagyományos telepítésû ültetvényeknél a permetlémennyiség 50%-át a szóró ív közepén, 30%-át a szóró ív felsõ részén, 20%-át a szóró ív alsó részén kell kijuttatni. Intenzív ültetvényekben, szõlõben más eloszlás lehet célravezetõ. Gyakorlati tapasztalatok alapján a legkisebb veszteség közepes folyadékmennyiség esetén adódik. A ventilátor kiválasztásánál fontos:

• a teljesítménye és a légáram iránya;

• a kikapcsolás lehetõsége;

• a féloldalas kezelés lehetõsége;

• a legnagyobb érintõ légsebességek szõlõben 30 m/s, gyümölcsösben és komlóban 40 m/s;

• a légáramának szimmetria eltérése nem lehet nagyobb 10%-nál;

• szállító képessége a megadott értéktõl nem térhet el nagyobb mértékben, mint 10%.

Fontos tudni, hogy a szükségesnél kisebb légmennyiséggel nem érjük el a kívánt fedettséget, nagyobb légmennyiség esetén a levegõ a permetcseppeket a lombon átfújja és csökkent fedettség mellet nõ a veszteség és ezzel a környezetterhelés. A ventilátor által szállított levegõ mennyisége egyes ventilátoroknál a fordulatszám módosításával, másoknál a lapátszög változtatásával, esetenként e két lehetõség kombinációjával szabályozható. Szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy a menetsebesség növelése csökkenti a permetléfüggöny hatótávolságát, ezzel a permetezés hatékonyságát, ezért a javasolt sebesség 4-5 km/h.

A permetezõgépek gondos beállításával és ellenõrzésével megteremtjük az esélyt a hatékony, költség- és környezetkímélõ növényvédelemhez.

 

A környezetkímélõ növényvédelem gépei

A korszerû, költségtakarékos és környezetkímélõ növényvédelem a felhasznált vegyszer mennyiségének csökkentésére, a kijuttatás hatékonyságának növelésére helyezi a hangsúlyt. A cél elérhetõ:

• a felhasznált vegyszer mennyiségének csökkentésével;

• a kis cseppek elsodródásának megakadályozásával;

• a nagy cseppek célfelületen tartásával;

• vegyszermentes kezelési eljárások alkalmazásával.

 

A felhasznált vegyszer mennyiségének csökkentése

A kapás növények termesztése során jelentõs vegyszermegtakarítás érhetõ el a sávos permetezés és a mechanikai gyomirtás kombinációjával. A vegyszerkijuttatás ebben az esetben csak a kultúrnövénysorra történik kisebb szögû szórófejjel (pl. 90°), elsõsorban vetõgéppel, vagy kultivátorral kombináltan. A sávszélesség korrekt tartása érdekében a nyomás 1–4 bar.

A sávos kezelés egyik speciális változata az ültetvények sorközeinek gyomirtása. Itt a mechanikusan kezelhetõ felületet nem vegyszerezik, a lombkorona alatti terület egy részét és a fasávot azonban a fasort érintõ és kitérni képes, mechanikus és hidraulikus vezérlésû fasávpermetezõ gépekkel kezelik.

A kultúrnövénysorok sávos kezelésére vegetáció közben is lehetõség van. Ekkor levél alá permetezést alkalmaznak. Ebben az esetben célszerû aszimmetrikus szórófejet (pl. OC-fúvóka) és levélterelõ (védõ) ernyõt alkalmazni. Az alacsony, védõernyõ alatti szórófejelrendezés és a kis nyomás (1,5–4 bar) nagymértékben csökkenti a vegyszerveszteséget és növeli a védekezés hatékonyságát.

Jelentõs vegyszermegtakarítás érhetõ el a szakaszos permetezéssel. Itt optikai, infravörös vagy ultrahangos szenzor folyamatosan érzékeli a növényzet felületét és aktivizálja a felület irányában álló szórófejet. A szórófej csak addig mûködik, amíg a szenzor növényfelületet észlel. Ezeket a szakaszos permetezõgépeket ültetvénypermetezésre már üzemi szinten alkalmazzák. A vegyszermegtakarítás hiánymentes ültetvényben 10–20%, fiatal gyümölcsösnél 30–70%. Elõrehaladott vizsgálatok folynak a képelemzéses gyomfelismerésre alapozott gyomirtással.

A vegyszer hasznosulásának növelésére lehetõséget nyújt a cseppképzés nélküli vegyszeres kezelés, az úgynevezett felkenõ vegyszerezés. A vegyszert henger keni fel a kezelt felületre. Felhasználási területe kiterjedhet a szántóföldi termesztésen túl sportpályák, útpartok, folyópartok, erdõk ápolására is. Vannak sorkezelõ megoldásai és alkalmazzák gyepek ápolásánál is. A felkenõ hengert az erõgép akkumulátoráról táplált villanymotor forgatja. A henger bevonata a vegyszert magába szívja, de a folyadékot akkor sem engedi megcseppenni, ha a gép áll. A felkenõ hengert ebben az esetben egy forgó, a folyadékot átengedõ henger táplálja. Természetesen készülhet a gép központi tartállyal is, ahol a felkenõ hengerre szórófejek permetezhetik a vegyszert. Mivel a szórófejek zárt házban helyezkednek el, a vegyszer elsodródása kizárt. A berendezések általában nagy töménységû vegyszerrel dolgoznak, pl. 10 dm3 vízben 5–6 dm3 gyomirtó szert oldanak. A nagy töménység azonban nem okoz gondot, hiszen vegyszer csak a gyomok felületére jut, nem kerül sem a talajra, sem a környezetbe. A technológia nagy elõnye, hogy a kezelést a légmozgás nem zavarja és az alkalmazott kezelési sebesség akár 15 km/h is lehet.

 

Az apró cseppek elsodródásának csökkentése

A talajra és a környezetbe került vegyszer mennyiségének csökkentésével komoly eredmények érhetõk el. A permetcseppek irányíthatósága elsõsorban a 100 µm alatti cseppméret esetén nehéz. Ezek az apró cseppek a környezeti légmozgás hatására sodródnak. Az elsodródás kedvezõtlen esetben km nagyságrendû is lehet. Az elsodródott cseppek rontják a permetezés hatékonyságát, költségnövelõ tényezõként jelentkeznek, terhelik a környezetet.

A szántóföldi permetezõgépeknél a menetszél a függõleges irányban indított cseppeket vízszintes irányba tereli, azok méretüknél fogva különbözõ ideig tartózkodnak a levegõben, és a környezeti levegõ mozgása a kisebb cseppeket könnyen elsodorja. A nyomás alatti cseppképzés nem teszi lehetõvé, hogy megakadályozzuk az apró cseppek keletkezését, azok sodródását kell megelõzni. Erre ma a leghatékonyabb módszer a légfüggönyös permetezés. A légfüggöny – amellett, hogy az állományt megnyitja –, felfogja a menetszelet, nem engedi az apró cseppek elsodródását, sõt helyes szórófej beállítása esetén azokat belekényszeríti az állományba. Ezt a hatást úgy érik el, hogy a szántóföldi kerettel megegyezõ szélességû légvezetõ tömlõt szerelnek a keretre (2. ábra). A légvezetõ tömlõt ventilátorral táplálják. A légáram a tömlõ alján kiképzett furatokon, vagy végighaladó résen jut ki. A légfüggöny iránya lehet függõleges, de állítható elõre, illetve hátra, a célnak megfelelõen. A légáram mennyisége és sebessége szabályozható, így megakadályozható, hogy alacsony, vagy ritka állományban a cseppeket a légáram a talajra fújja. Az alkalmazott szórófejek iránya lehet párhuzamos a légfüggönnyel, de szögben is állhatnak, ebben az esetben a légfüggöny segíti a cseppek állományba jutását és bármelyik helyzetben, hatásosan csökkenti az apró cseppek elsodródását. Ennek következtében nagyobb nyomással, kisebb szórófejmérettel dolgozhatunk, csökkentve ezzel a felhasznált permetlé mennyiségét és növelve a fedettséget és ezzel a permetezés hatékonyságát. A kisebb méretû szórófejek alkalmazása miatt a hagyományos 50 cm-es szórófejosztáshoz képest csökkenhet, pl. 25 cm-re. A megváltozott szórófejosztás nem rontja a permetcseppek keresztirányú eloszlását, mert azt a légáram oszlató hatása kompenzálja. További elõnye a rendszernek, hogy nagyobb környezeti légmozgás (4–5 m/s) mellett is alkalmazható elsodródási veszély nélkül.








Szõlõ- és ültetvénypermetezõ gépek esetén szóba jöhet a védõernyõs ültetvénypermetezõ gépek alkalmazása. A térpermetezõ gépeknél gyakori jelenség, hogy a permetezõgép a permetcseppeket az állományon átfújja és azok az állomány másik oldalán a földre rakódnak le. Különösen jelentõs a veszteség, ha a lombozat nem zárt. A védõernyõs permetezésnél az állomány egyik, vagy mindkét oldalán védõernyõt helyeznek el. A szórófejek a védõernyõ irányába permeteznek és az állományon áthaladó cseppek az ernyõ felületén lecsapódnak. Az ernyõn lecsurgó permetlevet vályúban gyûjtik, majd szûrõn keresztül szivattyú juttatja vissza azt a tartályba. Az így elérhetõ vegyszermegtakarítás a 30–40%-ot is elérheti. További elõnye, hogy a szokásosnál nagyobb szélsebesség (4–5 m/s) mellett is biztonságosan végezhetõ a kezelés.

Az apró permetcseppek elsodródásának megakadályozására és a fedettség növelésére fejlesztették ki az elektrosztatikus feltöltést. Ma már inkább csak ültetvénypermetezõ gépek tekintetében folyik részben fejlesztés, részben üzemi alkalmazás. A permetcseppek 30–70 kV feszültségû árammal ionizált levegõben (koronafeltöltés) vagy speciális szórófej belsejében közvetlenül a permetlé feltöltésével (kontakt feltöltés) pozitív töltést kapnak, és a negatív töltésû célfelületen lerakódik, így csökken az elsodródás veszélye.

 

A nagy cseppek célfelületen tartása

A hidraulikus cseppképzéssel létrehozott csepphalmazban három cseppméretcsoportot különböztetünk meg. A 150 µm alatti cseppek elsodródásra hajlamosak. A 150–350 µm közötti cseppek a jelenlegi technikával jól kezelhetõk, a 350 µm feletti cseppek a célfelületrõl könnyen lecsurognak, növelve ezzel a veszteséget és a környezeti terhelést. Ezért fontos a nagyobb cseppek célfelületen tartása. Ez a légbeszívásos és a légbefúvásos szórófejekkel érhetõ el. A légbeszívásos szórófejek esetén a szórófejben kiképzett injektor hatására a permetléáram egy nyíláson át levegõt szív be és egy célszerûen kiképzett kamrában a permetcseppek légbuborékot vesznek fel. A légzárványos, nagyméretû cseppek kevésbé sodródnak, ugyanakkor a célfelületen szétpattannak és vékony filmként szétterülnek. A hatékonyság növelhetõ, ha a levegõt nyomás alatt juttatjuk a szórófejbe. Nagyobb nyomás (8–15 bar) alkalmazható a kisebb cseppek keletkezésének veszélye nélkül. Biztonságosabb lesz a nagyobb energiájú cseppek állományba hatolása. Javul a fedettség az állomány minden régiójában. Elmarad a veszélyes permetköd.

 

Vegyszermentes növényvédelmi eljárások

A legfontosabb a mechanikai gyomirtás. Célszerû kiváltani a vegyszeres kezelést mechanikai gyomirtásra, ahol erre lehetõség van. Hatásos gyomirtást végeznek a különbözõ gyomfésûk és küllõs kapák.

Speciális technológiája a termikus gyomirtás, ahol a fiatal gyomok levelét 60–80 °C-ra melegítik, aminek következtében a sejtfolyadék kitágul, átszakítja a sejtfalat, fehérjekicsapódás történik, ami a növény teljes vagy részleges elhalásához vezet. A kezelt növényfelület 1-2 nap alatt elszárad. A kezelést célszerû 10–15 cm gyommagasságnál végezni. Ebben az esetben 3–4 ismétléssel egész évben biztosítható a kezelt felület gyommentessége. A berendezés palackos propán-bután gázzal mûködik. A palackokból szabályzó rendszeren keresztül gázégõkhöz jut a gáz és a célszerûen beállított égõk, a szükséges gázáram és a haladási sebesség összhangja biztosítja a kezelés eredményességét. Alkalmazható fa sorközök mechanikailag nem kezelhetõ sávjának gyomtalanítására, burgonya deszikkálására, szõlõ levelezésre, parkok, útszegélyek stb. kezelésére. A technológia környezetbarát, alkalmazását környezetvédelmi és gazdaságossági megfontolások döntik el.

A vegyszermentes védekezés gépe a biokollektor, amely burgonyabogarak és lárvák gyûjtésére alkalmas. A hidromotorokal hajtott ventilátorok által keltett légáram a bogarakat és lárvákat a növényrõl lefújja és azok egy alul elhelyezett felfogó vályúba esnek, ahonnan szükség szerint üríthetõk és megsemmisíthetõk. A berendezés a bogarak ~95%-át és a lárvák ~85%-át képes begyûjteni. A kezelés után általában csak a fiatal lárvák maradnak a növényen.

A vegyszermentes talajfertõtlenítés lehetõsége a gõzölés, ahol egy bura alatti talajfelületet, vagy talajmûvelõ gép által mozgatott talajt forró gõzzel kezelnek.