A vetésidõ és néhány idõjárási tényezõ hatása a borsó jelzõnövényre

Több év óta tartó kísérletsorozat eredményei alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a vetésidõ, az egyes idõjárási tényezõ és a termés között szoros összefüggés mutatkozik.

A kísérleteket a Növénytermesztéstani Tanszék Növénynemesítõ és Fajtakísérleti Állomásán indítottuk el 1995 évben.

A kísérlet célja, vizsgálni, hogy az egyes vetésnapoknak és néhány idõjárási tényezõnek – naptári dátumtól függetlenül –, van-e hatása a fenofázisok lefutására és ezen keresztül a termésmennyiség alakulására.

A korábbi megállapításokat igazolja az 1. ábrán bemutatott matematikai összefüggés vizsgálat, mely szerint a vetésnapok mintegy 70%-ban meghatározzák a várható termés tömegét, az összefüggés P = 0,1%-os szinten szignifikáns.

Az ábrán jól érzékelhetõ, hogy a borsó termése a korai vetésnapokon 15–20%-kal magasabb az átlagnál, amelyet az elsõ vetésnaptól számított 30–40. nap között elvetett növények esetén kaptunk, míg az ennél késõbbi vetéseknél ugyanekkora terméscsökkenésre számíthatunk.

Az eredményekbõl levonhatjuk azt a következtetést, hogy a legkorábbi vetéseknél – akár – 30–35%-os termésnövekedés várható. Ugyanakkor a megkésett vetéseknél – ami már áprilisra átcsúszik – ugyanekkora lehet a terméscsökkenés a kitavaszodástól számított 30–35. napon vetett – ami a 100%-ot adja – növényekhez képest.

A korai vetés elvégzését – az ábra tanúsága szerint is – nem zárja ki az alacsony keléskori hõmérséklet. Sõt az alacsony keléskori hõmérséklet – 10 év átlagában ez 5 °C – jelentõs termésnövekedést eredményezhet – R2 = 0, 5 – szemben a 100%-ot jelentõ 11–12 °C-nál tapasztaltakkal.

 Az összefüggések P = 0,1%-os szinten szignifikánsak. Ez a tényezõ a termés alakulását 50%-ban meghatározza.

Az átlagos termést 10–12 °C-os keléskori hõmérsékletnél érhetjük el nagy valószínûséggel. Az elemzések arra engednek következtetni, ha keléskor a hõmérséklet 10 °C alatti, akkor 10–15%-os terméstöbblettel számolhatunk, míg ellenkezõ esetben, tehát ha késõbb végezzük el a vetést, akkor akár 15–25%-os termés csökkenésre is számíthatunk.

Az ábrán is jól érzékelhetõ az egyik legerõsebb és legmarkánsabb összefüggés, nevezetesen egy meteorológiai tényezõ és a termést nagyban meghatározó tényezõ – vegetatív szakasz hossza – között.   

A vegetatív szakasz, 74%-ban meghatározta a terméstömeg alakulását, még erõsebb az összefüggés, a vetésidõ a vegetatív szakasz hosszán keresztül és az ez alatti idõ alatt tapasztalható egy napra jutó léghõmérséklet nagymértékben befolyásolja a termést. Ez az összefüggés P = 0,1%-os szinten szignifikánsnak bizonyul. Az egy napra jutó közép léghõmérséklet 97%-ban meghatározza a vegetatív szakasz hosszát, tehát az egy napra jutó léghõmérséklet közvetlen hatással van a termésre is.

A borsó tenyészideje alatti napfényes órák száma 81%-ban meghatározza a termés mennyiségét, az összefüggés P = 0, 1%-os szinten szignifikáns.

Minél több napfényes óra esik a növény fejlõdési idejére, annál több termésre számíthatunk. Az összefüggés igen szoros, átlagos termésre számíthatunk, ha 550 körüli napfényes óra áll a növény rendelkezésére, akkor ha 650–700 óra ez, akkor 50%-os és egyes esetekben akár 100%-os termésnövekedésre is számíthatunk. Ha ennél kevesebb a napfényes órák száma, akkor 20–25%-os terméscsökkenés várható.

Annál több napfényes órára számíthatunk a növény fejlõdése során, minél korábban vetjük el, mivel a vegetatív fázis hosszát, így a tenyészidejét is meghatározza, azaz hosszabb ideje van a termésképzésre. Ha késõbb vetjük el, akkor rövidebb lesz a tenyészideje, így ezzel párhuzamosan a rendelkezésre álló napfényes órák száma is.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a vetés ideje 92%-ban meghatározza a vetés és a kelés között eltelt idõ hosszát.

A jelzõnövény kezdeti fejlõdését a vetésidõ 92%-ban meghatározza, ugyanakkor a várható termés tömegét nagymértékben befolyásolja  (R2 = 0,73) a kezdeti fejlõdés hosszúsága. A vetésidõ a virágzás, hüvelyképzõdés és az érés fázisára lényeges hatással nem bír.

A korai vetéseknél a megkésett vetésekhez viszonyítva 30–35% terméstöbblettel számolhatunk, az elhúzódó, illetve az áprilisi vetések terméscsökkentõ hatása bizonyított.

Az alacsony keléskori hõmérséklet – 10 év átlagában 5 °C – termésnövelõ hatású, vagyis a 10 °C alatti kelési hõmérséklet nagy valószínûséggel nagyobb terméstömeget eredményez.

A vegetatív szakasz hossza 74%-ban meghatározza a termés tömegét.

A napfényes órák száma erõsen befolyásolja (R2 = 0,81) a termés mennyiségének alakulását.