Szakfolyóirat > 2005/2 > Szántóföld Kukorica termés termésbiztonság
A biológiai alapok hatása a kukorica termésbiztonságára
A kalászos gabonaféléket 1,1–1,2 millió hektáron termesztik hazánkban. A legnagyobb részarányt az õszi búza képviseli, de ebbe a csoportba tartozik évrõl évre ingadozó területnagysággal az árpa (õszi, tavaszi), a rozs, a zab és a triticale.
Jelentõsége A mézontófû (facélia, méhvirág, hernyóvirág) Európa viszonylag új kultúrnövénye. Leginkább mint méhlegelõ jelentõs, de takarmányként, dísznövényként, zöldtrágyaként való felhasználása is elterjedt.
Az ökológiai mezõgazdálkodás egyik alapvetõ tényezõje lehet a vetésidõ, amely a termésmennyiség és -minõség kérdésén túl a termés biztonságát is jelentheti.
A „Magyarország Kultúrflórája” sorozat bemutatásával az Agro Napló hasábjain azért foglalkozunk, mert szeretnénk, ha a lap tisztelt olvasói a sorozat folyamatosan megjelenõ füzeteivel elsõként ismerkednének meg.
Az Agro Napló ezt megelõzõ számában részletesen szóltunk a gyomnövények terjedésérõl. A lakosságot, illetve mezõgazdasági szakembereinket a címben szereplõ két faj különösen érdekli, mert kártételük igen jelentõs és ráadásul a parlagfû az allergiát elõidézõ legfontosabb, mintegy 200 faj legveszedelmesebbike.
A söripar minõségi igényei szigorúak és speciálisak. A sörgyártás céljára termesztett árpának tulajdonképpen a csírázás, tisztaság, nedvességtartalom, szemméret, kiegyenlítettség, egészség stb. szempontjából vetõmag minõségûnek kell lennie, de emellett a söripar egyéb minõségi igényeit is ki kell elégítenie.
E cikk írásakor még messze vagyunk a 2005. év tavaszi vetés feladataitól. Ezért elnézést kérek, ha a 2004. évi vetõmag-elõállításról, a 2005. év igényeinek kielégítésére váró vetõmagkészletrõl nem részletesen és táblázatokon keresztül adok tájékoztatót.