Szemenként vetõ gépek kukorica és a napraforgó vetésére

A következõkben a vetõgépekkel szemben támasztott szabvány által elõírt követelmények, a kukorica szemenként vetõ gépek fõbb jellemzõi, mûszaki paraméterei és technikai megoldásai kerülnek bemutatásra, elõre kihangsúlyozva azt, hogy az ismertetésben szereplõ vetõgépek elsõdlegesen a szemes- és siló-kukoricák vetésére készülnek, azonban többségük – csoroszlyák, vetõtárcsák, vetõkocsi felszereltség, stb. cseréjével – más növények (pl. napraforgó, cukorrépa, babfélék) magvainak vetésére is alkalmassá tehetõ.



Szemenként vetés és követelmények



A széles (30-76,2 cm) sortávolságú kapásnövények vetése az ágazati termesztés egyik legfontosabb technológiai mûvelete, s a vetéstechnika az eredményes szántóföldi növénytermesztés meghatározó eleme. Ezen növények megfelelõ idõben és magszámmal, szemenként, közel azonos magtávolságra végzett hibátlan vetése egyenletes fejlõdést, egyöntetû növényállományt biztosít, végsõ soron pedig jobb minõségû, nagyobb hozamú termést eredményez. Szemenkénti vetésrõl akkor lehet beszélni, ha a vetõgép a növény meghatározott sortávolsága mellett – ez a kukoricánál és a napraforgónál általában 70; 75; 76,2 cm – a vetõmagvakat még a soron belül is egymáshoz közel azonos, elõre beállított tõtávolságra és mélységbe, szemenként helyezi a csoroszlyák által nyitott barázdákba, majd csírázásukhoz megfelelõ talajréteggel takarja be azokat.



A szántóföldi szemenkéntvetõ gépekkel szemben támasztott üzemeltetési-, agrotechnikai- és mûszaki követelményeket az MSZ 19104/1-79 Országos Szabvány tartalmazza, amelynek elõírásai közül a legfontosabbak a következõk:



–      a gép legyen alkalmas a szabványok szerinti kalibrált és osztályozott (kukorica, cukorrépa, szója és napraforgó) vetómagvak szemenkénti vetésére, a szabványban meghatározott minõségû mûtrágya, valamint granulált, normál nedvességtartalmú gyomirtó és rovarirtó-szer egyidejû kijutatásával is;



–      a vetõgép vetésre alkalmas talajokon max. 5 %-os lejtésig legyen üzemeltethetõ;



–      a sortávolság napraforgónál 50; 55; 70 vagy 76,2 cm; kukoricánál 70 vagy 76,2 cm legyen, illetve a gépek biztosítsák ezen sortávolságok beállítási lehetõségeit;



–      a gépek szemenként és megfelelõ vetéspontossággal vessék ki a különbözõ méretû és alakú vetõmagvakat. A hiányhelyek (magkihagyások) és kettõs vetések aránya együttesen max. 5 % (napraforgónál max. 8 %), a tõtávolság-értékek gyakorisága a ± 20 %-os névleges tõtávolság tartományban minimum 60 % legyen;



–      az egyszemes vetések aránya kukoricánál min. 95 % legyen;



–      a vetõgépek a magvakat a talaj állapotának megfelelõen beállított vetési mélységben helyezzék a tömörített nedves barázdafenékre és aprómorzsás, porhanyított talajréteggel takarják be azokat. A beállított vetési mélység ± 1 cm-es sávjában legyen az elvetett magvak 95 %-a (napraforgó esetében 100 %-a). A vetési mélység 3-10 cm között több fokozatban (min. 1 cm-enként) legyen állítható;



–      a gépek munkaszélessége, sortávolsága a termesztéstechnológiák más (sorközmûvelõ, betakarító) gépeihez igazodjon;



–      a vetõgépek a kívánalmaknak megfelelõen széles skálán biztosítsák a kivetendõ mag távolságának (kukoricánál és napraforgónál 10-40 cm közötti) beállítási lehetõségeit;



–      a magsérülés aránya, ha a vetõszerkezet mechanikus max. 1 %, ha pneumatikus max. 0,2 % (napraforgó vetõmagvak esetén max. 0,5 %) lehet;



–      az igényektõl függõen, a vetõgépek rendelkezzenek a vetéssel egymenetben talajfertõtlenítõ-szer, gyomirtó-szer és starter-mûtrágya kijuttatására alkalmas adapterekkel;



–      a kukorica- és napraforgó szemenkénti vetõgépre vetésellenõrzõ mûszer legyen felszerelhetõ;



–      a gép(ek) feleljen(ek) meg a munkavédelmi és biztonságtechnikai követelményeknek;



–      a gépek legyenek alkalmasak, a nagyobb (8-12 km/h) munkasebességekkel is végezhetõ vetésre, így a nagyobb területteljesítményekre;



–      a technológiai és mûszaki üzembiztosság min. 0,95, míg az összesített üzembiztosság min. 0,90 értékû legyen.

Az elõzõekben felsoroltakból látható, hogy az egyes követelmények igen szigorúak, s a gépeknek egyidejûleg több feltételt is biztosítaniuk kell. Ezeken túlmenõen külön gazdaságossági elõny, ha ugyanazon vetõgépek más-más szántóföldi növények magvainak vetésére is egyaránt alkalmazhatók.

A vetõgépcsaládok általános csoportosítása

A gyakorlatban ismert és az országban forgalmazott kukorica szemeként vetõ gépcsaládok jellemzõ paraméterei, ill. az egyes gépek lehetséges mûszaki megoldásai az 1. táblázatban kerültek összefoglalásra.

A szemenkénti vetõgépek esetében többféle csoportosítás lehetséges, a vetés technikai megvalósítása szempontjából alapvetõen mechanikus vagy pneumatikus vetõszerkezetû változatok vannak. Ezeken belül a mechanikus vetõszerkezetûek (6- és 12-, esetleg 18-soros változatai) elsõsorban a cukorrépa vetésében használatosak, míg a pneumatikus vetõszerkezetûek 4-6-8-12 soros változatait a kukorica, napraforgó, szója és babfélék vetésére alkalmazzák. A sorok száma egyben a gépek vetõelemeinek (vetõkocsijainak) számát is meghatározza, és az egyes elemekre felszerelhetõ kiegészítõ részegységek a hagyományos-, a mulcs-, vagy direktvetõ technológiai változatokban is biztosítják a gépek alkalmazhatóságát. A vetõgépek tömege elsõsorban munkaszélességüktõl (vetõelemeik számától) függ, azoban az egy sorra esõ géptömeget, (kg/sor) az adott vetõgép alkalmazási körülményei – pl. mulcs- v. direktvetés – ill. a kiegészítõ berendezésekkel való felszereltség határozzák meg.

Az erõ+munkagép kapcsolat függesztett vagy vontatott (ritkán féligfüggesztett) lehet. Mivel a vetõgépek üzemeltetéséhez aránylag kis vonóerõ-igény szükséges, a 6-soros gépek az általánosan használt 60 kW motorteljesítményû erõgépekkel (pl.: MTZ-80) üzemeltethetõk, azonban a 8-12-soros gépekhez már 80-130 kW motorteljesítményû traktorok szükségesek. A pneumatikus vetõszerkezetek mûködéséhez szükséges vákuumot (vagy levegõnyomást) a traktorok TLT-jérõl, hidraulikus rendszerérõl – kardántengely vagy hidraulikus szivattyú segítségével – meghajtott ventilátor biztosítja. A gépek vázát merev, vagy teleszkópos, illetve fel/behajtható gerendelyek képezik, így a megengedett szélességi méreten belül a gépek szállítása, közlekedése megoldott. Egyes nagyobb munkaszélességû vetõgépek külön szállítókocsin szállíthatók vagy hossztengelyük irányában – szállítókerekeken – vontathatók.

A gépek egyes vetõkocsijai a paralelogramma felfüggesztésbõl, a vetõszerkezetbõl, magládából, a csoroszlyákból, a magtakaró/talajtömörítõ kerekekbõl állnak. A vetõelemek paralelogramma felfüggesztésével a vetõszerkezet talajkövetését, az egyenletes mélységû maglehelyezést segítik elõ. Egy-egy vetõelem a (21-58 dm3-es) magládát, a vetõházat, a vetõmagkamrában lévõ maglesodró/leválasztó szerkezeteket, illetve az egyes magvakhoz igazodó, különbözõ furatszámú/furatátmérõjû vetõtárcsákat foglalja magába. A vetõcsoroszlyák cserélhetõek, tárcsás (ikertárcsás) vagy csúszó (késes) kialakításúak. A barázdába hullott magvakat – rugófeszítésû – takaró lapátok vagy keskeny magnyomó kerekek takarják be a felsõ aprómorzsás talajréteggel, majd a különbözõ megoldású (pl.: „V” elhelyezésû, sima v. fogazott, MONOFLEX, stb,) tömörítõ kerekek tömörítik vissza a talajfelszínt.

A szemenkéntvetõ gépek zártszelvényû vázát gumiabroncsozású járókerekek támasztják alá. A kisebb munkaszélességû gépeken két járókerék található meg, de a szélesebb gépek 4-6 járókerekes változatúak. A vetõszerkezetek meghajtását is ezek a járókerekek biztosítják, vannak azonban elemenkénti elektromos motorokkal meghajtott vetõszerkezetek is. A tõtávolságok beállítása lánckerekek cseréjével, több fokozatú hajtómûvel vagy a kettõ kombinációjával történhet meg. A vetõszerkezeteket mûködtetõ hajtásátvivõ berendezések biztonsági kapcsolókkal vannak ellátva, amelyek megakadályozzák az egyes szerkezeti egységek túlterhelését, törését. A gépek mechanikus átváltású vagy hidraulikus mûködtetésû nyomjelzõkkel vannak ellátva.

A gépgyártók a vetéssel egymenetben kiegészítõ mûveletek elvégzésére – starter mûtrágya, talajfertõtlenítõ-szer, gyomirtó vegyszer kijuttatására – alkalmas adapterekkel is felszerelik vetõgépeiket, amelyeket alapgépeikhez (legtöbször) opcióban ajánlanak. Ismeretesek olyan megoldások is amikor mûtrágya kijuttató berendezést nem a vetõgépre, hanem az üzemeltetõ erõgép mellsõ függesztésére kapcsolják, s a mûtrágya a központi (celláskerekes) adagolószerkezettõl pneumatikus úton (nyomó légárammal) jut el a hátsó függesztésû vetõgép elemenkénti mûtrágya kijuttató csoroszlyáihoz.

A kiegészítõ adapterek adagolószerkezetei általában mechanikus rendszerûek, toló- vagy bütykös-hengeres megoldásúak (rés-szabályozásúak), de vannak pneumatikus rendszerû, központi adagolós kivitelek is. A kiegészítõ adapterek tartályai mûanyagból (üvegszállal erõsített polyészterbõl) készülnek, s az adagoló szerkezetektõl mûanyag csõvezetékeken – sávosan – kerül a mûtrágya/talajfertõtlenítõ-szer a csoroszlyákhoz. Az adagolószerkezetek meghajtását is a járókerekekrõl biztosítják, s a kijuttatható tápanyag, herbicid vagy inszekticid mennyisége tág határok között változtatható.

A kukorica szemenkénti vetõgépek kiegészítõ berendezései közé tartoznak a vetést ellenõrzõ készülékek. Ezek a vetõcsoroszlyánál – vagy a vetõtárcsánál – elhelyezett (fotocellás vagy opto-elektrikus) magérzékelõkbõl, a soronkénti – fény és hang hibakijelzõkbõl, valamint az üzemeltetõ erõgép vezetõfülkéjében lévõ monitorból állnak. Ezek a berendezések az egyszerû – csak az egyes vetõelemenkénti magkihagyást jelzõ – készülékek mellett fedélzeti komputeres megoldásúak is lehetnek (vetési sebesség, területteljesítmény kijelzés, üzemóra számlálás, kiadagolt magmennyiség megadása, stb.).

A 2. táblázatban az elmúlt évben a legnagyobb darabszámban forgalmazott kukoricavetõ gépek fõbb mûszaki adatai, hazai forgalmazói kerültek feltüntetésre. A felsorolás a gépek alfabetikus sorrendjére és nem az eladott darabszám szerinti sorrendre vonatozik.

Kukorica szemenként vetõ gépek fõbb jellemzõi, mûszaki paraméterei és technikai megoldásai 

1. táblázat

Kukorica szemenként vetõ gépek fõbb mûszaki adatai és hazai forgalmazói

2. táblázat

Megjegyzés: Forrás: Mezõgazdasági gépek katalógusa, 2003.