Lemosó permetezés

Ugyan önmagában nem képes helyettesíteni az év közi növényvédelmet, de mindenképpen növeli annak hatékonyságát.



Számos, a fák törzsén, vázágain, gallyain, vesszõin, szõlõtõkén, annak kérgén, kéregrepedéseiben áttelelni szándékozó kártevõ, rovar- és atka ellen nyújt védelmet. Ilyenek például a:



Levéltetvek – zöld õszibarack-levéltetû (Myzus persicae), hamvas szilva-levéltetû (Hyalopterus pruni), fekete õszibarack-levéltetû (Brachycaudus prunicola), zöldalma-levéltetû (Aphis pomi), feketecseresznye-levéltetû (Myzus cerasi), levélpirosító alma-levéltetû (Dysaphis devecta), levélpirosító ribiszke-levéltetû (Cryptomyzus ribis).



Atkák – közönséges takácsatka (Tetranychus urticae), galagonya takácsatka (Tetranychus viennensis), piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi), barna gyümölcsfa-takácsatka (Bryobia rubrioculus), ribiszke gubacsatka (Cecidophyopsis ribis), szõlõgubacsatka (Colomerus vitis).



Pajzstetvek – kaliforniai pajzstetû (Diaspidiotus perniciosus), szilva-pajzstetû (Sphaerolecanium prunastri), közönséges teknõspajzstetû (Parthenolecanium corni), hosszú farkú kószapajzstetû (Pseudococcus longispinus), gyapjas pajzstetû (Pulvinaria betulae), eperfa-pajzstetû (Pseudaulacaspis pentagona).



Levélbolhák – füstösszárnyú körte-levélbolha (Cacopsylla pyri) stb.



Az említett kártevõk a legfontosabbak, amelyek ellen közepes–jó hatékonysággal alkalmazhatók a lemosó permetezõszerek. Ezeken kívül azonban még nagyon sok károsító ellen hatékony a lemosó kezelés. Nagyon fontos a lehullott lomb késõ õszi talajba forgatása is!



Rovarkártevõk, atkák ellen általában a különbözõ olajszármazékok hatékonyak: orsóolaj, ásványolaj, vazelinolaj, paraffinolaj, növényi olaj, valamint a poliszulfidkén-vegyületek: kalcium-poliszulfid. Miután az olajok hatásukat fizikai úton fejtik ki (vékony olajfilm vonja be a kártevõt, amely légzésgátlást, fulladást okoz), a poliszulfidok pedig rövid hatástartamúak, ügyelni kell a pontos idõzítésre (1), és a teljes fedésre (2).



1. Az idõzítés azért fontos, mert csak az érzékeny formában jelen lévõ kártevõ pusztul el a kezelés hatására (áttelelésbõl elõjött – imágóként telelõ – atkafélék; tojás alakban telelõ atkafélék, levéltetvek kelés elõtt; körte-levélbolhák tojásrakáskor stb.). A nem pontosan idõzített kezelés (pl. túl korai, hideg idõjárásban) az imént felsorolt kártevõknél jelentõs hatáscsökkenéssel, esetleg teljes hatástalansággal járhat. Ezek alapján megállapítható, hogy a legjobb eredmény a rügypattanáshoz minél közelebbi, illetve rügypattanáskori alkalmazással érhetõ el. Ekkor az olajszármazékok nagyobb (3–5%) töménységben alkalmazhatóak. Amennyiben a kártevõk csak késõbb jelentkeznek (pl. késõbb hagyják el a telelésre alkalmas helyet), lehetõség van almánál, körténél egérfül stádiumig használni az olajokat, de alacsonyabb (2–2,5%) töménységben.



2. A teljes fedés tulajdonképpen az áztatási jelleggel, lemosásszerûen végzett permetezést jelenti. Ehhez bõséges permetlémennyiség szükséges: az ültetvény mûvelésmódja, fakorona mérete, sor- és tõtávolság stb. szabja meg, hogy területegységre vetítve hány liter permetlevet kell használni. Például gyümölcsösökben 800–2000 l/ha (házikertben 8–20 l/100 m2), bogyósgyümölcsûekben 400–800 l/ha (4–8 l/100 m2), szõlõben 1000–1400 l/ha (10–14 l/100 m2) kell használni a megfelelõ áztatóhatás elérésére. A kérget, kéregrepedéseket, vesszõket, rügyalapokat teljesen át kell nedvesítenie a permetlének.



A másik nagy károsító a kórokozók (gomba- és baktériumszervezetek) csoportja, amely ellen jó alapot lehet adni az év közi növényvédelemnek lemosó permetezés segítségével. Lemosó gombaölõ permetezésre nagyszámú készítmény áll rendelkezésre, ám ezek a szerek mindössze egy-két hatóanyagcsoportnak a különbözõ összetételû termékei. 



Az egyik ilyen csoport a réztartalmú növényvédõ szerek, melyek különbözõ rézvegyületek formájában vannak jelen. Például: réz-szulfát, rézoxiklorid, rézhidroxid, tribázikus rézszulfát (réz-oxiszulfát), réz-oxid, rézoleát. Azok a termékek, melyek lemosó permetezésre használhatók, esetenként kombinálva kerülnek forgalomba szerves gombaölõ szerek (mankoceb, folpet, kaptán) társaságában. Hatásuk lemosó permetezõ alkalmazáskor sokféle kórokozóra kiterjed:



Baktériumos betegségek – Tûzelhalás (Erwinia amylovora), csonthéjasok ágelhalása (Pseudomonas syringae), diófélék bakteriózisa (Xantho-monas campestris pv. juglandis),

Gombás betegségek – levéllikacsosodás (Stigmina carpophila, Phoma pomorum), különbözõ levél- és vesszõfoltosságok (Polystigma rubrum, Venturia carpophila), ágrákosodás (Diaporthe eres, Nectria galligena), levélfodrosodás (Taphrina deformans), szõlõnél ESCA-betegség stb.



A második gombaölõszer-csoport a kéntartalmú szerek: elemi kén tartalmú készítmények. Ezek fõként lisztharmat, levéllikacsosodás, szilvalevél vörösfoltosság ellen hatásosak, jelentõs – dózistól függõ – atkaölõ mellékhatással.



A harmadik típus a már említett poliszulfidkén (mészkénlé), amely az elemi kénnél szélesebb hatásspektrumú szer, a felsorolt lisztharmatféléken stb.-n kívül rovarölõ hatása is van, különösen olajtartalmú permetezõ szerekkel kombinálva.



Az ismertetett gombaölõ (és baktériumölõ) szereknél szintén létfontosságú a jó idõzítés és a megfelelõ kivitelezés végrehajtása. Alapvetõ különbség az olajtartalmú szerekhez képest, hogy õszi kezelés is végezhetõ – több alkalommal is. Lehetséges lombhullás elõtt, lombhulláskor és azt követõen is. Igaz, hogy hatékonysága elmarad a tavaszi kezelés eredményétõl, de azt jól kiegészíti, különösen akkor, ha erõs fertõzés volt tapasztalható az elõzõ évjárat(ok)ban. Akkor pedig igen ajánlott, ha csonthéjasoknál ágelhalás (Pseudomonas syringae, Cytospora cincta) fertõzés fellépése gyakori. (Ezek a kórokozók fõként a hûvös õszi, téli, kora tavaszi idõszakban fertõzõképesek). Tavaszi metszést követõen végzett réztartalmú növényvédõszer-használat megakadályozza a keletkezett metszési sebek, sérülések fertõzõdését. Lehetséges, hogy rovarkártevõk, atkák és gombakórokozók is veszélyeztetik gyümölcsösünket, szõlõnket. Ekkor az említett olajtartalmú, réztartalmú, kéntartalmú szerek használatára is – egyidejûleg – szükség lehet, emiatt célszerû kombinált termékek alkalmazása. Ilyenek is vannak forgalomban: rézoxiklorid + kén; rézoxiklorid + kén + ásványolaj; vazelinolaj + poliszulfidkén; rézhidroxid + kén + növényi olaj stb. Ha például az elõzõ évben súlyos levéltetû-, atkafertõzés volt az ültetvényben, célszerû rügypattanáskor és egérfül állapotban megosztott kezelést végezni kisebb töménységû (elõbb 3%, majd 2%) olaj, vagy olaj + réz tartalmú szerekkel. Amennyiben pedig tûzelhalás fertõzés fenyeget, akkor már õsszel lombhulláskor, majd tavasszal rügypattanáskor és egérfül–zöld bimbó fenológiai stádiumban kell réz, vagy réz + mankoceb tartalmú lemosó kezeléseket folytatni. Szõlõtermesztésben – sajnos ma még nem általános gyakorlat, de – indokolt lenne legalább a tavaszi lemosó kezelés elvégzése. Itt fõként a törzs- és kordonkarelhalás megelõzésében, lisztharmat- és atkafertõzés mérséklésében játszhatna elsõdleges szerepet az ilyen jellegû permetezés. A lemosó permetezés általában segít jobb növényhigiéniai feltételeket teremteni gyümölcs- és szõlõültetvényeinkben.