Holstein-fríz üszõk marmagassági indexének változása születéstõl tenyésztésbevételig

A tenyésztésbevétel általában bizonyos életkor és élõsúly elérése alapján történik. Az üszõk fejlõdését ugyanakkor biztonságosabban megítélhetjük, ha még több tulajdonság alapján határozzuk meg tenyésztésbevételük idõpontját. Ilyenek a kondíción kívül a különbözõ funkcionális testméretek és e tulajdonságok közötti kapcsolatok, melyek összefüggésben vannak a hasznos élettartammal is.



Az ivarérés kezdetét általában adott testsúly elérése befolyásolja (Daccarett, M. G. et al., 1993), Gardner R. W. et al., 1977) és Sejrsen K. L. et al., 1982). A holstein-fríz általában az élõsúly 43%-ának megfelelõ súly (275 kg) elérésekor kezdi az ivari ciklust (Van Amburgh, M. E.–Galton, D. M., 1993). A mérsékelt növekedési ráta kedvezõ hatású a korai tenyésztésbevételre (Hoffman, P. C.–Funk A., 1992). Elkülönül egymástól az ivarérés elõtti gyors növekedés, valamint az ivarérés alatti és utáni lassúbb növekedés, mely utóbbi periódusra jellemzõ a kompenzációs növekedés is. A túl gyors növekedés azonban nemcsak a késõbbi tejtermelést csökkentheti, hanem az üszõk termékenyülését is ronthatja. A tejtermelés jövedelmezõségét egyre inkább befolyásolja az üszõnevelési módszerek gazdaságossága (Mourits, M. C. M., 1997).



A marmagassági index (az élõsúly és marmagasság hányadosa) alkalmas módszer lehet az üszõk fejlõdésének és a növekedésének ellenõrzésére. Jól mutatja továbbá az üszõk mínusz, kívánatos és pluszkondícióját.



Vizsgálataink során arra kívántunk választ kapni, hogy hogyan alakul 3 havonta a marmagassági index holstein-fríz tenyészüszõknél születéstõl tenyésztésbevételig. Vizsgálatainkat az Enyingi Agrár Rt. kiscséripusztai tehenészeti telepén végeztük. Születéstõl a tenyésztésbevételig mértük az üszõk élõsúlyát és marmagasságát.



A vizsgálataink során kapott marmagassági indexeket amerikai holstein-fríz üszõkre vonatkozó adatokkal hasonlítottuk össze. A kapott vizsgálati eredményeket az 1. táblázat tartalmazza.

Születéskor a marmagassági index 0,48 (élõsúly 36 kg, marmagasság 75 cm). Az arány három hónapos korban 1,06, azaz az üszõk súlya (86 kg) már több mint a marmagasságuk (81 cm). 6 hónapos korban a marmagassági index (1,80) alapján az állapítható meg, hogy kiváló kondícióban vannak ebben a korban az egyedek. 9 hónapos korban (súly 251kg, a marmagasság 112 cm) a számolt index 2,24, a kapott index az ajánlott kategória felsõ határán van, ami ideális kondíciónak felel meg. 1 éves korra az üszõk elérik átlagban a 328 kg-ot 117 cm marmagasság mellett. Ebben a korban igen minimális pluszkondíció figyelhetõ meg. A számolt marmagassági index minimálisan nagyobb (2,80), mint az ajánlott (2,56–2,71).

A holstein-fríz üszõk ajánlott tenyésztésbevételi ideje 16–18 hónap és 360–380 kg. (400 kg) élõsúly. A vizsgált állomány egyedei esetében 14 hónapos korban az átlagos élõsúly 376 kg, ez azt jelenti, hogy a súly alapján (tenyésztésbevétel alsó határa) már az üszõk tenyésztésbe vehetõk. A marmagasságuk 121 cm, a számolt index 3,11, mely egy tizeddel nagyobb, mint az ajánlott kategória felsõ határa, de ez még kiváló tenyészkondíciót jelent. 16 hónapos korban az egyedek átlagos élõsúlya 404 kg, 126 cm marmagasság mellett. A 3,21-es marmagassági index az ajánlott kategória közepére esik, az üszõk kondíciója ideális. 18 hónapos korig a növekedés és fejlõdés üteme folyamatos, melyet bizonyít az a tény, hogy a marmagassági index (3,47) szintén az ajánlott kategórián belül van. 18 hónapos korban a vizsgált állományra 458 kg-os élõsúly és 132 cm-es marmagasság a jellemzõ.



Vizsgáltuk a 14, 16, 18 hónapos korban mért és számolt élõsúly, marmagasság és marmagassági index megoszlását, melyet az 1. ábra szemléltet.



14 hónapos korban az ajánlott súlykategóriába tartozik az egyedek 65%-a, 16% ennél könnyebb és 19%-uk pedig nehezebb. 16 hónapos korban az egyedek 56%-a az ajánlott súlykategóriába tartozik, 28%-uk könnyebb és 16%-uk nehezebb. 18 hónapos korban az ajánlott kategóriába esik az egyedek 68%-a, könnyebb 17% és nehezebb 15%. 



A 14 hónapos korban mért marmagasság alapján megállapítható, hogy az egyedek marmagassága 64%-ban ideális, viszont az egyedek 36%-a alacsonyabb, mint a kívánatos. 16 hónapos korban az egyedek 11%-a kisebb marmagassággal rendelkezik, 80%-uk ideális marmagasságú és csak 9% magasabb. 18 hónapos korra a vizsgált állomány egyre homogénebb lesz ebben a mutatóban, mert 90% ideális, 1% alacsonyabb és 9% magasabb.



A marmagassági index alapján már nem ilyen egyöntetû az állomány, mint az élõsúly és a marmagasság tekintetében. 14 hónapos korban az egyedek 41,3%-ánál számoltunk ideális indexet, 4,1%-uknál alacsonyabbat és 54,6%-uknál magasabbat. Az 54,6%-ból 10% az, ahol a kondíció túlsúlyos. 16 hónapos korban az egyedek 43%-ának a marmagassági indexe ideális. Lényegesen megnõ (40,7%) a gyengébb kondícióra utaló alacsonyabb marmagassági index, de ez a magas arány maximum 0,3-del tér el a kívánatostól. A marmagassági index alapján pluszkondícióval jellemezhetõ egyedek aránya viszont csak 16,4%, ebbõl is csak pár százalék tér el nagyobb mértékben a kívánatostól. 18 hónapos korra a megoszlás lényegesen javul, mert az egyedek 55,2%-a ideális indexszel, 25,6%-uk kisebb, 19,2%-uk nagyobb indexszel rendelkezik.



Általános megállapításunk, hogy a vizsgált üszõállomány fejlõdése jónak ítélhetõ, ami egyrészt a következetes genetikai szelekciós munkának, másrészt a kiemelkedõ üszõnevelési technológiának köszönhetõ. Az üszõnevelés minõsége tovább is javítható, miután az elemzések azt is igazolják, hogy az állomány növekedésében bizonyos egyedi szóródás is tapasztalható, amely az üszõk egymástól eltérõ növekedési rátájára utal. Ez a tény lehetõséget nyújthat a gyorsabb fejlõdésû egyedek intenzívebb szelekciójára is. Az általunk vizsgált és alkalmazott index alkalmas arra, hogy az üszõk fejlõdésére irányuló szelekció ne csak egyetlen növekedési tulajdonságra (testsúlyra), hanem a testméretekre is kiterjeszthetõ legyen, sõt érdemes figyelembe vennünk ezen tulajdonságok összefüggéseit is.



A marmagassági index alkalmas arra, hogy tenyészésbevételkor, illetve tenyésztésbevételig az üszõk növekedését, fejlõdését ellenõrizzük. Alkalmazása esetén a tenyésztési és takarmányozási hibák feltárhatók, majd korrigálhatók.