Szûkös források – finanszírozási lehetõségek

A dátum Agro Naplóban történõ megjelentetését megelõzõen természetesen egyeztetve lett az FVM illetékeseivel, hogy a határidõ módosítása nem várható. Sajnos az azóta eltelt egy hónap alatt változott az álláspont, felgyorsult a jogszabály alkotási folyamat és szeptember 26. napjával megszületett, majd szeptember 30. napjával életbe is lépett a módosító rendelet. A rendelet értelmében a Gazdálkodási Napló jelenleg érvényes benyújtási határideje 2006. január 31. napja.



Ezek után lássuk az aktuális témát. Úgy gondolom érdemes kicsit foglalkozni azzal, amibõl a legkevesebb van. Itt elsõsorban a pénzre gondolok. Sajnos az elmúlt hónapok nem hoztak könnyítést a termelõknek a pénzügyi folyamatokban. Annak ellenére, hogy az MVH már kezdi utolérni magát a pályázatok és támogatási kérelmek feldolgozásában még mindig nincs pénze a gazdálkodóknak. A problémákat növeli, hogy a kereskedõk sem fizetik az amúgy is nyomott terményárakat. Nem jönnek a támogatások, csúsznak a termelésbõl származó árbevételek, pedig a jövõ évi termelést valamibõl finanszírozni kellene. Ilyen környezetben felértékelõdnek azok az éven belüli finanszírozási formák, amelyeket a pénzintézetek kínálnak. Ezeket szeretném az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – röviden áttekinteni.



Az év folyamán elsõként a területalapú támogatások elõfinanszírozására nyílt lehetõség. Az elõfinanszírozásra szolgáló hitel mind az EU (SAPS), mind a hazai forrásból (TOP-UP) származó támogatásra igényelhetõ. A hitel összege bankoktól függõen jellemzõen a támogatási összeg 80-90%-át teheti ki. Devizaneme HUF, EUR vagy CHF lehet. Az elõfinanszírozási kondíciók is nagyon eltérõek. A forint alapúakat BUBOR+2-4%, a deviza alapúakat pedig LIBOR+2-3% kamat mellett helyezik ki a bankok. Sajnos, ahogy haladunk elõre az év folyamán egyre több vállalkozás kényszerül igénybe venni ezt a pénzügyi formát. Még szerencse, hogy idõkorlát nincs a felvételt illetõen. Nem szabad elfelejteni, hogy a pénzintézeteket nemcsak a területalapú támogatások elõfinanszírozása érdekelheti, hanem ebbe a körbe tartozhat például állattartóknál a kvótatámogatás, illetve az agrár-környezetgazdálkodási programok támogatásai. Kvótatámogatás finanszírozására már vannak konstrukciók a piacon, az agrár-környezetgazdálkodási támogatások elõfinanszírozásával gyakorlatilag még nem foglalkoznak a bankok. De biztos vagyok benne, hogy jó pénzért bármilyen támogatást elõ fognak finanszírozni. Az egyéb támogatások elõfinanszírozását a pénzintézetek a területalapú támogatásokhoz hasonló kondíciók mellett végzik.



Hasonlóan a tavalyi évhez, idén is lehetséges az intervenciós felvásárlásra felajánlott gabona vételárának elõfinanszírozása közraktárjegyek fedezete mellett. A közraktárak a 824/2000/EK számú bizottsági rendeletben meghatározott minõségi elõírásoknak megfelelõ, minimum 500 tonna mennyiségû gabonát mûvi közraktározás keretében közraktárra vesznek. A minõségi követelményeknek való megfelelést a közraktárak vizsgáltatják meg. A pénzintézetek az árutulajdonos részére általában az intervenciós ár 100%-áig nyújtanak hitelt, EUR-ban vagy CHF-ban, amelyet igény szerint forintra váltanak. A konstrukció jellemzõ hiteldíj mutatója 4-5%. A bank a tervezett futamidõre számított kamat-, és deviza konstrukciónál az esetleges árfolyamváltozások következtében felmerülõ többletterhek fedezetére a folyósított kölcsön egy részét – 5–15%-át – zárolja, és elkülönítetten kezeli. A tényleges elszámolásra az ügylet lezárását követõen kerülhet sor. A konstrukciónál az ügyfélnek hitelt érdemlõen igazolnia kell, hogy az ügyfél-regisztrációs rendszerben az intervenciós ár fogadására a banknál vezetett számlaszámot jelölte meg. Az intervenciós értesítés kézhezvételét követõen sor kerül a deviza alapú hitel forintosítására, amely után a bank BUBOR + 2-3% kamatot számít fel. Ebben az idõszakban a hitel fedezeti rendszere is átalakul, az intervenciós vételár engedményezésével szabaddá válik a felajánlott készlet.



Augusztus hónapban módosult a 149/2004. FVM rendelet módosítása, amely állattartóknak biztosít támogatott hitelfelvételi lehetõséget takarmányozási célú gabona közraktári betárolása esetén. Takarmányozási gabonának minõsül a jogszabály szerint a kukorica, a búza, valamint a búza és árpa kevert vetésébõl származó abraktakarmány (az ún. kétszeres). A támogatást köztartozással nem rendelkezõ állattartók közül csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, végrehajtás alatt nem álló egyéni vállalkozók illetve természetes személyek vehetik igénybe. A közraktárban elhelyezett éves takarmányszükséglet 50%-ának megfelelõ gabonamennyiség után, a közraktárjegy fedezete alapján felvett éven belüli hitelhez legfeljebb hat hónapig igényelhetõ kamattámogatás és tárolási támogatás. A kamattámogatás mértéke a mindenkori kamatmegállapítás idõpontjában érvényes háromhavi BUBOR figyelembe vételével számított kamat ötven százaléka. Kamattámogatást csak olyan hitelszerzõdés után lehet igényelni, amelynél a teljes hiteldíj max. 3%-kal haladja meg a kamatmegállapítás idõpontjában érvényes BUBOR-t. A tárolási támogatás mértéke húsz Ft/t/hét. A kamattámogatást negyedévente utólag, a tárolási támogatást pedig a tárolási idõszak végén egy összegben lehet igényelni. A támogatási idõszak a búza és az abraktakarmány keverék esetén 2005. augusztus 01. és 2005. december 31. napja, kukoricánál pedig a 2005. október 01. és 2005. december 31. napja közötti idõtartam.



A támogatási kérelmet 4 példányban kell beküldeni az illetékes megyei földmûvelésügyi hivatalba. Ebbõl 3 eredeti példányt öt munkanapon belül visszakap az igénylõ további felhasználásra. Az FVM által leigazolt és visszakapott kérelem nyújtható be a kiválasztott bankhoz.



Természetesen ez a rövid cikk nem nyújtott lehetõséget az összes pénzügyi forma áttekintéséhez. De nem is ez volt a cél. Gondolatébresztõnek szántam arra az esetre, ha valamely gazdaságnak beszûkülnének finanszírozási lehetõségei, és problémáinak megoldására gyors pénzügyi konstrukciót keres.