Szaktanácsadóink válaszolnak

Nem szerencsés a nyári idõszakban szántani a talajt, azonban ebben az esetben kötelezõ az elmunkálás, és a felszín lezárása a nedvességveszteség csökkentése érdekében. Ugyanez vonatkozik a tavaszi szántásra is. A legújabb váltvaforgató ekékre már felszerelhetõ a szántáselmunkáló elem, amely a mûveléssel egy menetben egyenletes, magágy minõségû talajfelszínt hoz létre.

Lehet-e még a kukoricát monokultúrában termeszteni?
A kérdés felvetése jogos, ugyanis szakkönyveink úgy fogalmaznak, hogy termesztett növényeink közül a folyamatos, monokultúrás termesztést a kukorica, a rozs és a rizs tûri. Mivel ez utóbbi kettõ vetésterülete csekélynek mondható hazánkban, leginkább a kukorica érdekli a gazdálkodókat. Nos, azokon a termõhelyeken, ahol a kukoricabogár megjelent az utóbbi években a termelési költségek további növelésének elkerülése érdekében mindenképpen javasolt a vetésváltás bevezetése. Megjegyzendõ ugyanakkor, hogy az Agrár-környezetgazdálkodási Program e tekintetben engedményt tesz, ugyanis úgy fogalmaz, hogy fajtacsere és okszerû növényvédelem mellett nem minõsül monokultúrának, és legfeljebb két évig termeszthetõ ugyanazon a területen a kukorica.

Hogyan lehet a tej szomatikus sejtszámát csökkenteni?
Ebben a témakörben több tudományos és ismeretterjesztõ munka jelent meg. Mindez a téma jelentõségére és egyben bonyolultságára is utal. A tej szomatikus (testi) sejtszámát a takarmányozás és tartás valamennyi eleme befolyásolja, legtöbb esetben a fölösleges stresszhelyzetek révén. Legnagyobb befolyással a tej szomatikus sejtszámára a fejési technológia, illetve annak végrehajtása van. A korszerû fejõgépek megfelelõ beállítás és karbantartás esetén biztosítani tudják biztonságosan a szabványban megadott szomatikus sejtszám értéket. Nagyon fontos azonban tudni azt is, hogy maga a fejés végrehajtása, a fejésre való elõkészítés – tõgybimbó mosás és törlés, elsõ tejsugarak kifejése stb.-, valamint az állatokkal való szakszerû bánás – nyugodt környezet biztosítása –, a fejés alatt a vakfejés elkerülése, valamint a fejés utáni munkamûveletek – fertõtlenítés – döntõ mértékben befolyásolhatják a nyerstej szomatikus sejtszám tartalmát. Részletes tárgyalása ennek a témakörnek nagyobb terjedelmet igényel. Éppen ezért javaslom, hogy akit ez a téma pontosabban érdekel, vagy érint a gépi fejéssel és a szomatikus sejtszámmal foglakozó szakcikkekben konkrét teendõket megtalálhatja.

Hogyan tudom növelni a kecskegidák értékét, hogy többlet árbevételre tegyek szert felvásárláskor?
Ma Magyarországon jelenleg a kecskegida felvásárlás a bárányokkal együtt történik, mely azonos kg-onkénti árat jelent. A hazai kecskeállomány nagyon heterogén, kevés az import tejelõ kecskeállomány. A populáció jelentõs részét a magyar parlagi kecske foglalja el, és a gidák növekedési intenzitása elmarad a kívánttól. Nagy tömegû választott gida elõállításra jelenlegi formájában így fajtatisztán alkalmatlan. Ezért fontos, hogy a hazánkba az utóbbi években bekerült hús típusú (búr) kecskebakot alkalmazzunk terminálfajtaként, végtermék elõállító keresztezésre. A született keresztezett gidákat ebben az esetben ivartól függetlenül vágóra kell értékesíteni nagy, 30 kg körüli testsúlyban. Így nagyobb tömegû gida állítható elõ rövidebb idõ alatt, mely csökkenti a gidatartás költségeit (pl. takarmányozás). A nagyobb tömegû gida felvásárlási ára is magasabb, a gidánkénti árbevétel is kedvezõbb.
Dr. Gyuricza Csaba
Dr. Póti Péter

További kérdéseiket várjuk telefonon, levélben vagy a www.agronaplo.hu/fórum oldalunkon!