Kaposváriak a nyúltenyésztési világkongresszuson

Az elvégzett munka mennyiségét mutatja, hogy az egyes országok, kutatóhelyek hány elõadást küldenek és annál nagyobb a siker, minél többet fogadnak el közülük a néha szigorú bírálók. A Kaposvári Egyetem kutatóinak közremûködésével 20 elõadás készült és ezzel az országok sorrendjében is elõkelõ helyet lehet majd elfoglalni. Az alábbiakban ezen elõadások néhány fontosabb eredményét foglaljuk össze.

Bemutatjuk az ország nyúltenyésztésének helyzetét. 2003-ban közel 11.000 tonna vágónyulat vásároltak fel és 5.500 tonna karkaszt exportáltak: legtöbbet Olaszországba (44%), majd Svájcba (28%) és Németországba (18%). A két legnagyobb vágóhídnak 20.000 anyás nyúltelepe van, de négy telepen 5-10.000, további 12 telepen 1-5.000 anyanyúl termel. A tenyésznyúl forgalomból a Pannon fehér részesedett a legnagyobb arányban (44%), a hazai fajtát két hibrid (Hyplus: 23%, Hycole: 14%) követte. Ismertetjük az oktatás és a kutatás helyzetét, hol milyen fontosabb kutatási területen dolgoznak.

Fényképekkel illusztrálva mutatjuk be a Pannon fehér nyúl CT-re alapozott szelekcióját. Több, mint 13.000 növendéknyúl közül választottuk ki súlygyarapodás alapján azt a legjobb 1750 nõivarú (45 g/nap) és 1200 hímivarú egyedek (47,6 g/nap), amelyek hosszú hátizom metszési felszínét (L-érték) a CT-n megmértük. A 19,5 cm2 átlagos értékhez képest a tenyészanyának és baknak meghagyott nyulaknak 20,5 ill. 21,3 cm2 volt az L-értéke. Bebizonyosodott, hogy a CT-n felvett méret elég jól öröklõdik, h2 értéke 0,41; a vele szoros kapcsolatban levõ vágási kitermelésé 0,79. A genetikai trend bizonyítja, hogy évrõl-évre gyorsuló ütemben javítottuk állományunk vágási tulajdonságait.

Két elõadásban azt mutatjuk be, hogy a születési súly, az egy vagy két anyával nevelés, az ad libitum vagy korlátozott takarmányozás illetve a tenyésztésbevételi életkor (15,5 vagy 18,5 hét) hogyan befolyásolja a nyulak túlélését és az anyanyulak termelését.

A kis súllyal (35-45 g) született nyulak közül akkor is sok pusztult el ha két anyával neveltük õket, sõt még a választás utáni mortalitást is befolyásolta a születési súly. Az anyanyulak túlélésére kevésbé hatottak a vizsgált tulajdonságok, de kedvezõbb eredményt kaptunk, ha két anya nevelte õket, korlátozva voltak takarmányozva és 18,5 hetesen lettek elõször termékenyítve.

Az anyanyulak termelését a születési súly gyakorlatilag nem befolyásolta. A két anyával nevelt csoportban nagyobb volt az alomlétszám. Különösen hosszabb távon volt elõnye a felnevelés alatti korlátozott takarmányozásnak, ami elsõsorban a jobb tejtermelésben nyilvánult meg. Bizonyos esetekben (pl. alomlétszám) a korábbi tenyésztésbevétel mutatkozott elõnyösnek. Legnagyobb 3 hetes alomsúlyt abban a csoportban kaptunk, amelyet két anya nevelt, választás után visszafogottan takarmányoztuk és 15,5 hetesen termékenyítettük elõször. Érdemes az 1. ábrán megfigyelni, hogy legrosszabb eredményt a hagyományosan egy anyával nevelt és ad libitum takarmányozott csoport érte el.

1. ábra

Az egy vagy két anyával nevelt, ad libitum vagy korlátozott takarmányozott anyai csoportok 21 napos alomsúlya

Vizsgáltuk a világításnak a hízó- és az anyanyulak termelésére gyakorolt hatását. A hagyományosan 16 óra világos (V) és 8 óra sötét (S) fotóperiódushoz hasonlítva semmilyen különbséget sem tapasztaltunk, ha 24 óra alatt két világos és sötét idõszak volt (8V:4S:8V:4S).

Egy nyáron végzett kísérletben azt néztük, milyen hatása van az anyanyulak termelésére, ha a hõstressz elkerülése céljából a termékenyítés elõtt az angóra nyulakhoz hasonlóan megnyírtuk õket. Bár a nyírásnak semmilyen hatása sem volt a következõ termékenyítés eredményességére, de a lenyírt egyedek tejtermelése, az alom és a szopósnyulak egyedi súlya megnõtt.

Korábbi kísérletek folytatásaként megvizsgáltuk, milyen ún. biostimulációs hatása van ha a fialástól szabadon szoptató anyanyulak elletõládáját a termékenyítés elõtt 2 vagy 3 nappal bezárjuk és csak reggel engedjük õket szoptatni. A szoptatási mód megváltoztatása kedvezõen hatott az ivarzásra. A vemhesülési arány alig változott, igaz, hogy a kontroll csoport is nagyon jól vemhesült (79%). Az alomlétszám viszont lényegesen magasabb lett (8,56 vs. 9,76), ha a termékenyítés elõtt 3 nappal váltottunk szabadról egyszeri szoptatásra.

Egy kísérletben nyulakat a test zsírtartalmának növelésére vagy csökkentésére szelektáltunk és figyeltük a két anyai csoport termelését. A „zsíros” anyák általában jobban vemhesültek, bár kissé csökkent a születéskori alomlétszám, de a kisebb szopós elhullás miatt nõtt a 3 hetes alomlétszám, emellett az alom- és az egyedi súly is ebben a csoportban volt nagyobb.

Kifejezetten metodikai célból vizsgáltuk a gyakori mérés hatását a hízónyulak termelésére. A nyulak heti megfogásának, mérésének semmilyen negatív hatása sem volt, ami azt jelenti, hogy a kísérleti mérések nem befolyásolják a növendéknyulak termelését.

Emésztés-élettani vizsgálatokat végeztünk szopósnyulakon. Az egyik kísérletben azt követtük nyomon hogyan alakulnak a legfontosabb emésztés-élettani paraméterek, ha a szopósnyulaknak nem engedtük elfogyasztani anyjuk által hátrahagyott bélsárgolyókat. Megfigyelések szerint ugyanis az anyanyulak szoptatás után néhány bogyót hagynak a fészekben, amit a kisnyulak elfogyasztanak és feltételezések szerint ennek szerepe van a bélflórájuk kialakulásában. A kísérlet eredményei azt bizonyították, hogy a bélsárgolyó elfogyasztása valóban fontos, de ennek meggátlása csak késlelteti, de nem akadályozza meg a rendes bélflóra kialakulását.

Más vizsgálatok azt bizonyították, hogy egy természetes növényi kivonat (Immunovet) kedvezõen hat néhány emésztõ enzim aktivitásának növekedésében és más emésztés-élettani paraméter alakulására. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy jó minõségû takarmány etetésekor a 21 naposan leválasztott nyulak is eredményesen felnevelhetõk a táp gyógyszer kiegészítése nélkül.

Több kísérletben megfigyeltük, hogy a fiatalon (21 naposan) választott nyulak – szabad helyválasztás esetén – szívesen bújnak össze egy ketrecben és ha azok mérete különbözõ, általában az egyik legkisebbe mennek és akár 50-70 nyúl/m2 települési sûrûség is kialakulhat. A növendéknyulak 5-6 hetes kor után kezdenek egyenletesebben elhelyezkedni a lengõajtókon keresztül egymásba nyíló ketrecek között.

Ezek a megfigyelések vezettek minket annak kipróbálására, hogy 21 napos választás után (42 napos korig) a hagyományosnál (20 nyúl/m2) kétszer többet tettünk egy ketrecbe (40 nyúl/m2), majd a ketreceket megfelezve neveltük õket tovább. Az egy- és a kétfázisú rendszerben nevelt nyulak termelése teljesen megegyezett, vagyis a kezdeti nagyobb telepítési sûrûségnek semmilyen kedvezõtlen hatása sem volt. Ily módon a ketrecek és az istállók kihasználtsága javítható.

Érdekes, de nem teljesen váratlan eredményre vezetett egy kísérlet, amelyben 3 m2 alapterületû fülkében helyeztünk el különbözõ számú nyulat. A padozat egyik fele rács, másik fele szalma mélyalom volt. Életkortól és telepítési sûrûségtõl (8, 12, 16 nyúl/m2) függetlenül a nyulaknak általában csak 15%-a tartózkodott a mélyalmon és 85%-uk a rácspadozaton. Vagyis a rácspadló nem is olyan rossz a nyulaknak, ugyanakkor az embereknek tetszõ mélyalmot nem szeretik.

Több kísérletben hasonlítottuk össze a Pannon fehér és a különbözõ hibridek, valamint a két állomány keresztezésével elõállított nyulak vágási tulajdonságait. A Pannon fehér nyulak 12 hetes súlya hasonló volt a Hyplus vagy a Hycole végtermékhez, a Zika bakoktól származó nyulak testsúlya volt a legnagyobb. Egyértelmûen bebizonyosodott, hogy az években keresztül CT segítségével végzett szelekció eredményeként a Pannon fehér és a velük keresztezett nyulaknak volt legjobb a vágási kitermelése, ezekben a csoportokban volt a legnagyobb a gerinc aránya és különösen nagy különbségeket kaptunk ha a hosszú hátizom súlyát hasonlítottuk össze (2. ábra). Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a Pannon fehértõl származó nyulakban nagyobb volt a vese körüli zsír mennyisége is.

2. ábra

A fajtatiszta Pannon fehér (PP), a Hycole végtermék (HH) és a két állomány keresztezésével elõállított növendéknyulak vágási kitermelése

A rövid, nem mindegyik eladásra és nem minden részletre kiterjedõ összefoglalók hû képet adnak arról, hogy egyetemünk munkatársai milyen típusú elõadásokat küldtek a világkongresszusra és milyen eredményekrõl fognak ott beszámolni. Természetesen ennél sokkal gazdagabb tapasztalattal térünk haza, ha a külföldi kollégák elõadásait, az általuk szerzett tapasztalatokat és eredményeket megismerjük. Keressük majd a módját annak, hogy ezeket is minél szélesebb körben megismertessük az érdeklõdõkkel. Az elsõ ilyen alkalom a Pannon Állattenyésztés Napok nyulas fóruma lehet. Akkor jövünk haza a tengerentúlról és valóban elsõ kézbõl adjuk át a legújabb ismereteket.