Érdekes és biztosan nem véletlen, hogy a Raiffeisen Agrárház partnerei nagyobbrészt több generációs gazdászcsaládok leszármazottjai. Ilyen Gyurkovics János úr is, aki a szekszárdi „Aranyfürt” Mezõgazdasági Szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetõje.
– Így igaz. Édesapám mezõgazdasági gépszerelõ volt. Én szinte beleszülettem a földmunkába. Az otthon látottak nagyban determinálták a pálya-választásomat.
– A szakmát hol tanulta?
– Nekem nagyon jó iskolát jelentettek a Dalmandi Állami Gazdaságban eltöltött évek. Ott szinte forrt a világ. Az elsõk között ismertük meg és vezettük be az új technológiákat és alkalmaztuk a vadonatúj technikákat. Itthon és külföldön egyaránt a legjobbat, a legtermelékenyebbet, a legkönnyebben adaptálhatót kerestük. A magas elvárások, a csapatmunka és a fogékonyság az újra, ez jellemezte az ott folyó munkát.
– Aztán Szekszárdra került…
– Igen, ’89 márciusában jöttem ide, az „Aranyfürt”-be dolgozni.
– A „bor városában” nem számít kisebb kihívásnak szántóföldi növényeket termeszteni?
– Egyáltalán nem. Több mint 160 szarvasmarhának és a szaporulatának az ellátása szintén fontos feladat. Húsra és fõleg tejre mindenkinek szüksége van. Nem beszélve arról, hogy most az EU-ban is nagy lehetõséget látok. Itt a pályázatokra és a piaci lehetõségekre egyaránt gondolok. A szántóföldi növénytermesztésre mindig szükség volt és szükség is lesz.
– Ezt az állatállományt mekkora terület tartja el?
– Általában 50–70 hektár lucernánk van és kb. ugyanennyi siló. A mennyiséget ez a terület biztosítja, a minõséget pedig a megfelelõ technológiával és kiváló gépekkel nekünk kell garantálni. Nagyon lényeges, hogy a megtermett lucernát szakszerûen kezeljük, mert a munkánk eredménye azonnal lemérhetõ a tejhozamon. Az idõben végzett kaszálás, begyûjtés és tárolás nagyban befolyásolja a tápanyag hasznosíthatóságát.
– Milyen gépeket használnak ehhez a technológiához?
– Alapvetõen Pöttinger gépeket használunk, persze kiegészítve néhány más eszközzel. Van egy Pöttinger Cat Nova 310 T jelû vontatott kaszánk, ami igen jól bevált. Ez a munkagép kis- és nagyüzemi célokra is megfelel. A háromméteres munkaszélességével igen termelékeny és még könnyen szállítható is. Egy közepes vontató bõven elég a nagysebességû munkavégzéshez. Ezzel az üzembiztos géppel folyamatos és gyors a betakarítás, és ami számunkra fontos: jó minõségû a takarmány. A gumihengeres szársértõ alkalmazásával kisebb mértékben roncsolódik a növény, tehát tápanyagértékét jobban megõrzi. Lerövidül a szikkadási idõ is, tehát gyorsabb a begyûjtés. Ez fontos, amikor az ember versenyt fut az idõvel.
– Lehet még valamit tenni a tápanyag minõségének javításáért?
– Hogyne. Mi például a bálákat be is csomagoljuk. Így nincs pergési veszteség és a levélben levõ karotin sem megy veszendõbe. Végsõ soron a takarmány sokkal jobban megõrzi a tápanyagok beltartalmi értékeit. Ezek a csomagolt bálák könnyebben is kezelhetõk, étrendi hatásuk pedig bizonyítottan tejhozamnövelõ. Az sem mindegy, hogy az így tárolt takarmány akár egy év múlva is felhasználható minõségromlás nélkül.
– Lehet ezt a munkát valamivel gyorsítani?
– Nekünk sikerült. A munkasebesség növelése érdekében a kaszát, a bálázót és a Pöttinger Rollprofi G400S bálacsomagolót még egy rakodóval is kiegészítettük. Így még termelékenyebben tudunk dolgozni és a minõség is tovább javult. Még egy rendkezelõ hiányzik a gépparkunkból, hogy a technológiai sorunk teljes legyen. Beszerzését tervezzük, de csak akkor, ha a piaci viszonyok miatt a termékszerkezetünket nem kell alapvetõen megváltoztatnunk.
– Most, hogy kinyíltak a kapuk Európára, Ön szerint érdemes ebbe az ágazatba pénzt fektetni? Nem volna gazdaságosabb inkább más piaci megoldásokat keresni?
– Én hiszek a hazai értékteremtõ emberben. A termõföldet meg kell mûvelni és a föld ezt a gondoskodást kamatostól fogja visszafizetni. A termõföld soha nem veszítheti el értékét. Azt hiszem, Cicero ezt szebben fogalmazta meg:
„…a jól mûvelt földnél nincsen jövedelem tekintetében hasznosabb, sem a szemnek szebb dolog.”