MENÜ

A gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) életmódja és elõrejelzése

Oldalszám: 10
Prohászka Péter 2014.06.24.

Ez a kártevõ jó példája annak, hogy egy korábban csak alkalmanként és fõleg a déli országrészben fellépõ károsító részben idõjárásunk melegedése részben pedig alkalmazkodóképessége folytán hogyan vált állandó, országosan elterjedt kártevõvé.

Életmódjára jellemzõ, hogy vándorfaj, tavasszal délrõl érkeznek egyedei, és õsszel pedig az akkor kelt lepkék egy része dél felé vándorol. Báb alakban telel a talajban és az elsõ egyedek május folyamán jelennek meg, amelyek között vannak délrõl érkezõk és nagy valószínûséggel helyben átteleltek is. Ezt követõen hazánkban évente 2-3 nemzedéke fejlõdik ki. Polifág faj, károsít kukoricán, napraforgón, paprikán, paradicsomon, babon és még számos szántóföldi, kertészeti dísz- és haszonnövényen. A különbözõ kultúrákban kártételének közös jellemzõje, hogy a hernyó kifejezetten a virágot vagy a termést károsítja, így például kukoricán a fejlõdõ szemeket rágja, napraforgón a tányérba fúr bele, paprikán és paradicsomon a fejlõdõ bogyók belsejébe rágja magát a hernyó, üvegházban gerberán pedig a fejlõdõ virágokon táplálkozik. Kártételének következtében a keletkezett sebzéseken másodlagosan megtelepedhetnek különbözõ kórokozók - pl.:fuzárium, szürkepenész - amelyek tovább csökkenthetik a termés mennyiségét és rontják a minõségét. A számára kedvezõ száraz meleg idõjárás esetén - mint azt tavaly tapasztaltuk - a délrõl érkezõ vándor populációval együtt hatalmas tömegben képesek rajzani az imágók és ezt követõen nagy létszámú lárvapopuláció kezdi meg a károsítását a különbözõ kultúrákban. Mindezt bizonyítja, hogy hazánk déli megyéiben 2003. májusa folyamán több száz egyedet is fogtak a kihelyezett csapdákkal néhány nap alatt.

A hernyók elleni hatékony védekezés érdekében nagyon fontos szerepe van a helyileg végzett elõrejelzésnek. Az imágók rajzásának megfigyelését ragacsos vagy varsás típusú feromoncsapdával vagy fénycsapdával végezhetjük. A ragacsos típusú feromoncsapda elsõsorban a kártevõ elsõ megjelenésének megállapítására alkalmas, késõbb a biztonságos rajzáskövetésre alkalmasabb és megbízhatóbb a varsás típus, mivel ennek nagyobb a fogókapacitása. Viszonylag nagytestû lepkefajról lévén szó – szárnyfessztávolsága 35-40mm – a ragacsos típusú csapda ragacslapja már akár néhány egyed fogása esetén annyira telítõdhet, hogy nem ragadnak bele a késõbb berepülõ egyedek, ezért nem lesznek megbízható adataink a kártevõ rajzásáról. A tömeges lárvakelés a rajzáscsúcsot (tojásrakást) követõen 8-12napra várható, ekkorra kell idõzíteni a védekezést is. Nehezíti a védekezést, hogy a délrõl érkezõ egyedek között már korábban lehetnek tojásrakásra érett nõstények, mint a hazánkban áttelelt populációban. További problémát jelent a védekezés idõzítésénél, hogy az évek többségében az imágók rajzása júniustól augusztus végéig gyakorlatilag folyamatos. Ennek következtében folyamatos a tojásrakás és a lárvakelés is, amit bizonyít a hernyók sokszor vegyes korösszetétele is.  Ilyenkor csak ismételt védekezésekkel tudjuk megoldani az adott kultúra védelmét. A jól idõzített védekezés érdekében helyileg végzett elõrejelzés fontossága elsõrendû, mert miután a hernyók berágnak a virág vagy termés belsejébe (pl.: napraforgó tányérba, kukoricacsõbe, stb.) rejtetten, a növényvédõszerekkel gyakorlatilag elérhetetlen helyen élik életüket és károsítanak.

         Az alábbi ábrák is azt szemléltetik, hogy az elmúlt év száraz meleg idõjárása különösen kedvezõ életfeltételeket teremtett a kártevõ számára, amelynek következtében több kultúrában országos szinten is jelentõs kárt okozott. Emiatt fokozottan figyeljünk oda erre a kártevõre idén is. A feromoncsapdás rajzásmegfigyelését, már május közepétõl kezdjük meg, hogy kellõ információval rendelkezzünk a lárvák elleni védekezéshez.

1. ábra

Készítette: Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, Elõrejelzési Csoport

2. ábra

Készítette: Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, Elõrejelzési Csoport

Prohászka Péter, elõrejelzõ

Komárom-Esztergom Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat, Tata

Felhasznált IRODALOM:

Jenser Gábor-Mészáros Zoltán-Sáringer Gyula (1998): A szántóföldi és kertészeti növények kártevõi Mezõgazda Kiadó, Budapest