Ivóvíz minõség és felvétel szerepe a sertéstartásban

A víz esetében a következõ paraméterekre kell odafigyelni:

1. itatók száma / malac
2. víz átfolyási sebessége
3. víz pH-ja
4. víz egyéb paraméterei (oldott anyag tartalom, keménység, vas tartalom stb.)

 1.   itatók száma

Hazánkban az a szomorú helyzet uralkodik, hogy a telepek állományai fel vannak duzzasztva, így jóval kisebbek a férõhelyek, ez nem csak az elõírásokkal ütközik, hanem növekszik az egy itatóra jutó állatok száma is. Számos kísérletben mutattak már rá, hogy a nem elegendõ itatóférõhely jelentõsen növeli az agresszív viselkedések számát a csoportban, a testtömeg gyarapodás is visszaeshet, valamint kocáknál szaporodásbiológiai problémák is felléphetnek.

Külön kell említést tenni arról, hogy különösen választás körül milyen fontos a vízfelvétel stimulálása.

2.   átfolyási sebesség

Azt hiszem ez olyan kérdés, amirõl Magyarországon nem sok szó esett. Szinte senki sem tudná megmondani, hogy a telepén melyik korcsoportnál milyen az itató vízszállítási képessége. Meglepõ lehet, hogy az átfolyási sebesség egyes telepeken magasabb az utónevelõ épületekben, mint a fiaztatókban. Etológiai kutatások jelezték, hogy a sertés csak egy meghatározott idõt tölt el ivással és gyakran az alacsony vízszállító-képességû itatók esetén nem vesznek fel elegendõ mennyiségû vizet.

Az alacsony vízfelvételt a kocáknál lehet leggyakrabban megfigyelni, melyeknél az ebbõl adódó alacsonyabb takarmányfelvételt a koca betegségével szokták magyarázni. Ami lényegében igaz is, hiszen a vese és a húgyhólyag gyulladásos megbetegedéseit gyakran az alacsony vízfelvétel okozza. Az ilyen jellegû problémákból adódó selejtezések a kocaselejtezések 20%-át is elérik.

3.   víz pH

Hazánkban a víz majdnem mindenhol semleges-lúgos kémhatású és mivel a sertéstelepeink melletti fúrt kutakat már jó harminc éve szennyezzük hígtrágyával, nem elképzelhetetlen a faecalis eredetû baktériumok megjelenése sem a vízben. Az ilyen magas 7-8 pH körüli vizekben ezek a baktériumok kiválóan szaporodnak hiszen épp ez az ideális számukra. Az állat és a gazdálkodók számára kedvezõ baktériumtörzsek azonban az ennél lényegesen savasabb pH-n válnak uralkodóvá.

Az itatóvíz savanyításának két célja is van, elõször is a malacok gyenge gyomorsósav termelésének kisegítése a választást követõ négy hétben, másrészt az itatóvíz minõségének javítása és a rajta keresztül történõ medikációk hatékonyságának javítása.

Mára számos gyártó és forgalmazó cég van az országban, melyek gyakorlatilag 150 Ft/m3-tól 1500-ig hatékonyan lesavanyítják az ivóvizet. Mindegyiknek megvan a maga elõnye, melyet nem is haboznak eszükbe juttatni. Ami a legfontosabb az egészben, hogy költséghatékonyan tudjuk levinni a pH-t 4-es értékre. Ekkor már a káros baktériumok szaporodása gátolt, de a vízfelvétel még nem csökken a savanyítók hatására.

pH hatása a baktériumok növekedésére

Víz pH savanyítóval

4.   egyéb paraméterek

Itt számos olyan dologról tehetnék említést, melyek önmagukban is megérnek egy misét. Ezek az „egyéb” dolgok, mint a víz hõmérséklete a vízkeménység, az oldott anyag tartalom és a vastartalom mind-mind hatással van a vízfelvételre. Ezekkel kapcsolatban már nehezebb elõrelépni egy telepen, hisz ahhoz már kisebb „vízmû” kéne, melynek már komolyabb költségei vannak, így gyakorlatilag nincs realitása egy sertéstelepen. Ezért csak két táblázatban szeretném bemutatni az elvárt vízminõségi paramétereket a sertéstelepen és néhány vízfelvételt befolyásoló tényezõt.

Fontosabb vízminõségi paraméterek

A fentiekbõl látható, hogy még sok teendõ van számunkra a vízminõség és -ellátás kérdésben is, azonban nagy részük komolyabb mérvû beruházást nem csak nagyobb odafigyelést és gondosságot igényelnek. Remélem ezzel a kis összefoglalóval segítettem egy kicsit a munkájukat és ezzel is tudják fokozni a versenyképességüket uniós vetélytársaikkal szemben.

N.B.