Új módszerek és eljárások a kukoricatermesztésben

Az utóbbi évtizedben azonban a kukorica termésátlagunk 4 t/ha-ra csökkent, a genetikai haladás 37-40 kg/ha/év, a termésingadozás mértéke 30-50 %, ami rendkívül kedvezõtlen.



Az EU-hoz való csatlakozást követõen a kukoricatermesztésünk kedvezõ helyzetbe kerülhetne, hiszen az EU kukoricából importõr, sajnos azonban a kukorica termésátlaga Magyarországon 5 t/ha-al marad el az EU termésátlagától (1. ábra). Az alacsony termésátlagunk és az igen magas termésingadozásunk több tényezõre vezethetõ vissza. A globális felmelegedés következtében nõtt a száraz, aszályos évjáratok gyakorisága, rendkívül kedvezõtlen a csapadék tenyészidõbeni eloszlása (IV-IX. hó), csökkent a kemikáliák felhasználása. A mûtrágya-felhasználásunk a korábbi 280 kg/ha/évrõl 82 kg/ha/évre csökkent, ennek is a 90 %-a nitrogén. Rendkívül elhanyagolják a P, K visszapótlást és a talajvizsgálatokat, pedig éppen a kedvezõtlen csapadékviszonyok miatt is fontos lenne a talaj tápanyagellátottságához és a növény igényéhez igazodó harmonikus NPK tápanyag-visszapótlás.



A globális felmelegedés következtében nõ a melegigényes gyomok terjedése (parlagfû, disznóparéj, libatop, datura, szerbtövis, selyemmályva, stb.) és a mediterrán származású gyapottok bagolylepke és lárvája kártétele. Megjelent az amerikai kukoricabogár, amely állandó veszélyforrást jelent.



A termesztési tényezõk közül egyedül a biológiai alapok, a termesztett hibridek azok, melyek kedvezõ feltételeket jelentenek, rendkívül kedvezõ tulajdonságokkal rendelkezõ hibridek vannak köztermesztésben.



Az aszály kedvezõtlen hatásának mérséklése szempontjából is fontos, hogy

• az adott ökológiai viszonyokhoz legjobban igazodó, jó alkalmazkodó képességû hibridet válasszunk,
• okszerû vetésváltást kell biztosítani, amely az amerikai kukoricabogár ellen is a leghatásosabb védelmet jelenti,
• víztakarékos talajmûvelést is harmonikus NPK tápanyagellátást biztosítsunk,
• a korábbinál kisebb tõszámot kell alkalmazni,
• hatékonyabb növényvédelmet és vegyszeres gyomirtást kell alkalmazni.

A kukorica legkedvezõbb elõveteménye trikultúrában (borsó - búza - kukorica) a búza volt. Monokultúrás termesztésnél 2-4 t/ha-al is csökkent - aszályos évjáratokban - a termés a vetésváltásban termesztett kukoricához viszonyítva. Monokultúrás termesztésnél csökkent a talajélet, csökkent a talajtermékenység, jelentõsen csökkent a kukoricaszem Zn-tartalma, ami terméslimitáló tényezõ, illetve beltartalmi értékcsökkenést okoz.



Új vetési technológia:



A vetésidõ hatása a kukorica termésére és a betakarításkori szemnedvesség-tartalmára jelentõs. a vetésidõ és a termés közötti összefüggést befolyásolja a csapadék tenyészidõbeni eloszlása. Elõfordul, hogy ha a tenyészidõ második fele csapadékosabb a megkésett vetésidõben kapjuk a nagyobb termést, de ebben az esetben nagyobb a betakarításkori szemnedvesség-tartalom is. Ettõl sokkal lényegesebb a vetésidõ és a betakarításkori szemnedvesség-tartalom közötti igen szoros szignifikáns összefüggés.



Három vetésidõt alkalmazva (IV. 5-10, IV. 20-25, V. 45-47) a korai vetésidõben 5-10 %-kal tudtuk csökkenteni a betakarításkori szemnedvesség-tartalmat. Korai vetésre a jó csírázáskori hidegtûréssel rendelkezõ, jó Cold-teszt értékû hibridek alkalmasak (pl. PR37A24, PR37M81, PR37M³4, Danella és Florencia hibridek), melyeket a biológiai határokon elül akár két héttel is korábban vethetünk (8-10 oC-os talajhõmérsékletnél) (2. ábra).



A globális felmelegedés következtében az utóbbi években már április 5-10 között a talajhõmérséklet (0-5 cm réteg) elérte a 10 oC-ot. Ez a tény is a kukorica optimális vetésidejével kapcsolatos korábbi ismeretünk átértékelését teszi szükségessé.



A rövidebb tenyészidejû hibrideknek szélesebb az optimális vetésidõ intervalluma.



A hosszabb tenyészidejû hibrideknek nagyobb a potenciális termõképessége, de a terméstöbbletet elviheti a szárítási költség. A korábbi vetésidõvel 10-40 ezer forinttal tudtuk csökkenteni a hektáronkénti szárítási költséget.



A tõszám a termést nagymértékben meghatározó tényezõ. A tõszámnövelés hatására az egyedi produkció csökken, de a területegységre esõ termés egy bizonyos pontig (az optimális tõszámig) nõ. Az optimális tõszámot meghatározza a hibrid genetikai tulajdonsága, a termõhelyi adottság, az évjárat hatása, továbbá a víz- és a tápanyagellátás mértéke.



Az utóbbi idõben nõtt az aszályos évjáratok gyakorisága, csökkent a tápanyagvisszapótlás mértéke, ezért csökkenteni kell a korábban alkalmazott tõszámot (3. ábra).

Nem elég a hibrideknek az optimális tõszámát, hanem a tõszámoptimum intervallumát is meg kell határozni, pl.

A termésbiztonság érdekében a termesztés során az optimum intervallum alsó értékét kell alkalmazni, felfelé eltérni csak öntözés esetén célszerû.



Vannak nagy tõszámot nem igénylõ, de jó egyedi produkcióval rendelkezõ, többcsövûsége hajlamos hibridek (pl. Reseda, Colomba, DK 471, PR36R10, Mv Maraton, Florencia). Ezek jelentõsége a jövõben nõni fog, mivel ezen hibridek termésbiztonsága aszályos években is kedvezõ, kedvezõ években viszont nem a fattyúhajtást, hanem a második vagy harmadik csövet fejleszti.



Az optimálisnál nagyobb tõszám esetén nõtt az állomány vízigénye, nõtt az aszályérzékenység, nõtt a meddõ tövek részaránya, csökken a termés, továbbá 4-6 %-al nagyobb a betakarításkori szemnedvesség-tartalom, mivel a kukorica levélzete a kényszerérés következtében korán leszáradt.



A kukoricahibridek termõképessége, természetes tápanyagfeltáró és hasznosító képessége, továbbá a trágyareakciójuk nagymértékben eltérõ.



Azok a hibridek értékesebben, amelyek már a kisebb NPK mûtrágyakezelésnél is kiemelkedõ termés elérésére képesek. Ez a kedvezõ tulajdonság összefügghet a hibrid NRA kapacitásával, a gyökér tömegével, vagy a gyökérszõrök felületének abszorpciós kapacitásával. A céltudatos nemesítõi munka következtében a nitrogén agroökológiai optimuma a korábbi 180 kg/ha-ról 120 kg/ha-ra csökkent.

Az aszályos években nem az NPK mûtrágyaadag nagysága, hanem a harmonikus aránya bizonyult meghatározónak.



Az N 40, P2O5 25, K2O 30 kg/ha hatóanyag kezeléssel a kontroll (mûtrágyázás nélküli) kezeléshez viszonyítva 3-4 t/ha termésnövekedést értünk el, még ha az említett mûtrágyaadagot megdupláztuk a termés már csak 0,5-1,0 t/ha-al nõtt.



Eltérõ intenzitású technológiai változatokat kell kialakítani, de az ökológiai adottságoknak és a ráfordítás intenzitásának megfelelõ hibridet kell választani.



A jövõben a megfelelõ vetésváltással, harmonikus NPK tápanyag-visszapótlással, a kukorica igényének megfelelõ víztakarékos talajmûveléssel, az optimális tõszám biztosításával, a jelenleginél hatékonyabb növényvédelemmel növelhetjük a kukorica termésbiztonságát, továbbá az ökológiai, biológiai és agrotechnikai tényezõk közötti pozitív interaktív hatások jobb kihasználását.