Az öntözés agronómiai alapjai II.

Természetesen elsõk között merül fel a kérdés: van-e víz, hol, milyen mennyiségben és minõségben áll rendelkezésre? Az öntözõvízhez kapcsolódó fontosabb információk:

• vízforrás helye, vízadó képesség és változékonyság, korlátozások,
• víznyerés energia igénye, költsége,
• a víz minõsége és hatása a talajra, növényre, berendezésre (különösen a mikroöntözésnél fontos).

Öntözési tervek



Mint azt korábban vázoltam, az öntözés beruházás igényes, mûködtetése sem olcsó. A gazdálkodás teljes körû tevékenységére hat, ezért feltétlenül célszerû elõre alaposan megtervezni. A tervdokumentáció két részbõl áll:

1. Hatástanulmány vagy elõterv Tartalmi részei:
   
   
   
   - ökológiai körülmények,
   
   
   
   - a szárazmûvelésben elért eredmények,
   
   
   
   - vízbeszerzés, vízvezetés,
   
   
   
   - öntözés területi méretezése,
   
   
   
   - termesztett növényfajok és területük,
   
   
   
   - mûszaki megoldások,
   
   
   
   - várható gazdaságossági számítások (ráfordítás-hozam, költség-árbevétel, megtérülés).
   
   
   
   
2. Létesítmény- vagy kiviteli terv Tartalmi részei:
   
   
   • a kiválasztott berendezés és a kapcsolódó létesítmények mûszaki leírása, mûködtetésük, karbantartásuk módja,
   • vetésszerkezet, talajhasználat (esetleg melioráció),
   • hozamtervek (fõ és melléktermékek),
   • az öntözés összes, mértékadó vízszükséglete,
   • az egyes növények öntözõvíz normái (idénynorma, mértékadó vízigény, öntözési fordulók),
   • lehetõség az idényen kívüli (tározó) öntözésre, trágyalevek kijuttatására,
   • öntözõvíz kezelés, különösen mikroöntözés esetén (szûrés, kémiai vízjavítás),
   • a hozamtervekhez a vízszükséglet és a kijuttatáshoz kapcsolódó ökonómiai számítások,
   • szakhatósági engedélyek.

Természetes, hogy az öntözés irányításához (nagyobb terület esetén feltétlen) szakirányú képesítés kell. Már a tervezés során a termelés irányító közremûködése elengedhetetlen. Ezért befejezésül a tervezést elõsegítõ adatokat táblázatokba foglalom (9., 10., 11. sz. táblázatok) , illetve néhány idevágó fogalmat is ismertetek:



Effektív vízszolgáltató képesség: a berendezés névleges teljesítményének kb. 70-75 %-a, l/perc.



Idénynorma: az öntözött terület vagy egy növényfaj összes számított öntözõvíz szükséglete (kb. 10 %-kal több, mint az öntözõvíz igény), m³, mm.



Egyszeri vízadag: öntözési fordulónkénti vízadag, m³, mm.



Öntözési forduló: két öntözés között eltelt idõ, nap.



Öntözési intenzitás: az egyszeri vízadag kijuttatási sebessége, mm/h.



Effektív üzemidõ: a berendezés tényleges vízszolgáltatásának idõtartama 1 nap alatt (a gyakorlat kb. 14 órával számol), óra.



Mértékadó vízigényes idõszak: az öntözött terület legnagyobb öntözési vízigényt támasztó idõszaka (a berendezés kapacitásának tervezéséhez fontos), dekád.



Ami az öntözés technikai megoldásait illeti, az érdeklõdõk az Agro Napló következõ számaiból részletesen informálódhatnak. A közelmúlt létesítményei alapján azonban néhány törekvés markánsan körvonalazódik:

• víz- és energiatakarékosság,
• az élõmunka takarékosság miatt nõ az automatizálás jelentõsége,
• a fóliás és üvegházi termesztésben a mikroöntözési módok már ma is uralkodóvá váltak,
• a szántóföldi öntözés 80 %-át napjainkban az esõszerû öntözést megvalósító berendezések adják, közülük kisebb területen a csévélhetõ (tömlõs), nagyobb telepeken a linear, a körforgó (centerpivot) öntözõgépek a közkedveltek. Nem valószínû, hogy ez a tendencia 5-10 éven belül változna.

Dr. Késmárki István

9. sz. táblázat

Az öntözõvizek jellemzése az oldott sók minõsége szerint

10. sz. táblázat

Tájékoztató néhány szántóföldi kultúra öntözéses termesztésére átlagos csapadék ellátottságnál

11. sz. táblázat

A különbözõ talajok öntözése esetén figyelembe veendõ szempontok