A szõlõ tápanyagellátásának irányelvei
Oldalszám: 75-76
2014.06.24.
A talajerõgazdálkodás, a tápanyaggazdálkodás általános célja a legtöbb termesztett növény esetében régóta ismert, és jelenleg is érvényes.
A talajba juttatott tápanyagokkal növeljük a talajból a növények által felvehetõ tápanyag készletet , elõsegítjük a talaj-élet szempontjából fontos mikroorganizmusok szaporodását, javítjuk a talaj szerkezetét és tápanyag szolgáltató képességét.
A tápanyag-gazdálkodás jelentõsége a szõlõtermesztés területén is meghatározó. Évrõl évre nagy és jó minõségû terméseket csak kedvezõ termõhelyi adottságok között és optimális tápanyagellátással lehet elérni.
A kedvezõ tápanyag gazdálkodásnak számos feladata van :
A szõlõ a termõhelyi adottságoktól függõen 20-50 évig díszlik egy helyen . Éppen ezért a szõlõültetvények telepítése során alapvetõ szempont az, hogy az ültetvényt az ökológiai viszonyoknak megfelelõen indítsuk, s ezen túlmenõen biztosítsuk az eredéshez és a további fejlõdéshez az optimális feltételeket a víz és a tápanyag-ellátottság vonatkozásában. Mind-ennek alapvetõ feltétele a megfelelõ tápanyag-ellátás és a kedvezõ talaj fizikai tulajdonságok biztosítása. E két tényezõ nem választható el, mert a talajban lévõ illetve a talajba adagolt tápanyagok felvehetõsége csak optimális vagy ahhoz közelítõ talaj-fizikai tulajdonságok mellett biztosított. Ennek fontos része a megfelelõ mélységû és minõségû talajmûvelés. Mivel a szõlõ gyökereinek túlnyomó többsége a 0-30-60 cm-es talajrétegben helyezkedik el , éppen ezért a tápanyagokat is ebbe a talajrétegbe célszerû elhelyezni. A tápanyaggazdálkodás során arra kell törekedni, hogy a fenti talajrétegben hosszútávon kedvezõ tápanyag-ellátottságot biztosítsunk.
A tápanyaggazdálkodás során két fontos szempont van , amelyek egymásra épülnek:
A telepítést megelõzõ KÉSZLETEZÕ trágyázás, amelynek feladata az, hogy az ültetvény tápanyag ellátását hosszú távon biztosítsuk. Ennek fontos része a szervesanyag-adagolása Ez nem csupán a csekély szervesanyagtartalmú talajokra érvényes, ahol a telepítést megelõzõen a 50-100 tonna/ hektár szervesanyag adagolása célszerû, a talajtulajdonságoktól függõen , hanem gyakorlatilag valamennyi talaj esetében javasolt a 40-60 tonna/hektár szervesanyag kijuttatása. Optimális esetben ez szervestrágya, de egyéb szervesanyag, biomassza fel -
használása is javasolt.
A szervesanyag felhasználása több szempontból is igen kedvezõ :
-javítja a talaj vízgazdálkodási tulajdonságait, homoktalajon csökkenti a talaj vízáteresztõ-képessségét, és növeli a talaj víztartóképességét .Míg kötött talajon növeli a vízvezetõ, víz-
áteresztõképességet, amivel a talaj-eróziót, a talaj lehordást is csökkentjük.
a szervesanyag/szervestrágya adagolásával - azok minõségétõl függõen - jelentõs mennyiségû tápanyagot juttatunk a talajba / az istállótrágya nitrogéntartalma :0,5-1 %, a foszfortartalma 0,3-0,7 % , a káliumtartalma 0,3-0,7 % oxidban kifejezve . Ezen túlmenõen számos mikroelemet tartalmaz, továbbá nagymértékben hozzájárul a kedvezõ biológiai tevékenység kialakulásához.
A szõlõültetvények tápanyaggazdálkodási gyakorlatában meghatározó szerepe van a mû-trágya alkalmazásának .A telepítést megelõzõ készletezõ trágyázást többnyire mûtrágya adagolásával biztosítjuk . A telepítést megelõzõ foszfor, kálium és esetenként magnézium
mûtrágya mennyiségét TALAJVIZSGÁLAT alapján célszerû meghatározni, mert így el -kerülhetjük , hogy ökológiai vagy ökonómiai szempontból kárt okozzunk
A talajvizsgálatok alapján a következõ értékek javasoltak
Ahhoz hogy a talaj oldható foszfor vagy káliumtartalmát 1 mg/kg értékkel növeljük a 20 cm-es talajrétegben 1,50 g / cm/3 talajtérfogat esetében 3,1 kg / ha tápanyag szükséges.
Ennek során nem vesszük figyelembe a tápanyagok megkötõdését, ami a kötött talajokon számottevõ.
A TALAJVIZSGÁLATOK alapján tehát könnyen kiszámítható, hogy adott talajok esetében mennyi tápanyag szükséges a készletezõ trágyázás során.
A FENNTARTÓ trágyázás célja az, hogy a meglévõ ültetvény makro és mikro-elem -ellátottságát biztosítsuk .Tekintettel arra, hogy a termesztett fajták száma nagy, igényeik változatosak , ezt a tápanyaggazdálkodás vonatkozásában is figyelembe kell venni. A tápanyag-ellátottság a termés mennyiségén túlmenõen számottevõ módon befolyásolja a bor minõségét, jellegét is.
A szõlõ tápanyagigénye az egyes tápelemek vonatkozásában jelentõsen eltérõ. Számottevõ a szõlõ kálium-igénye , amelynek mennyiségét a talajtulajdonságok alapján célszerû megha-
tározni az alap és a fenntartó trágyázás során.
Jelentõs a szõlõ magnézium-igénye is, amit az alapkõzet, a geológiai viszonyok függvényében a talajvizsgálat alapján, továbbá a kálium-adagolással összhangban kell kialakítani.
A tápanyag ellátásnál alapvetõ szempont az, hogy valamennyi fenológiai fázisban biztosítsuk a kívánatos, szükséges tápelem mennyiségét és a tápelemek felvehetõségét, továbbá az optimálisnak ítélt tápelem arányát.
Ilyen vonatkozásban alapvetõ információt kapunk a szõlõ termése, a vesszõ és a levél által kivont tápanyag mennyisége alapján .
A nemzetközi és a hazai adatok alapján az alábbi értékekkel lehet számolni :
10 tonna/ ha termés esetében a kivont tápanyag mennyisége kg/ha
A kedvezõ tápanyag gazdálkodásnak számos feladata van :
- gyorsítjuk a gyökérrendszer és a földfeletti fás részek kialakulását,
- lehetõvé válik , hogy a tõkék a nagy igénybevétel mellett több éven keresztül is megfeleljenek az optimális termesztés feltételeinek.
- sok éves növény,
- a termés két egymást követõ évben alakul ki. Az egyik évben a rügyek differenciálódnak,s a termés az ezt követõ évben alakul ki,
- a szõlõ gyökérzetének túlnyomó többsége a 0-30-60cm-es talajrétegben helyezkedik el, de jelentõs része ennél mélyebb talajrétegeket is felkeresi , ezért a tápanyagokat is a fenti talajrétegbe célszerû bejuttatni,
- a felvett tápanyagok egy része tartalék tápanyagként halmozódik fel, amelynek mennyiségé a tápanyag gazdálkodás során is ismerni kell,
- a fitotechnikai mûveletekkel a tápanyag felhasználás módja, iránya nagymértékben módosul
- a fagyérzékenység miatt a tápanyagok felhasználása évrõl évre változik.
A szõlõ a termõhelyi adottságoktól függõen 20-50 évig díszlik egy helyen . Éppen ezért a szõlõültetvények telepítése során alapvetõ szempont az, hogy az ültetvényt az ökológiai viszonyoknak megfelelõen indítsuk, s ezen túlmenõen biztosítsuk az eredéshez és a további fejlõdéshez az optimális feltételeket a víz és a tápanyag-ellátottság vonatkozásában. Mind-ennek alapvetõ feltétele a megfelelõ tápanyag-ellátás és a kedvezõ talaj fizikai tulajdonságok biztosítása. E két tényezõ nem választható el, mert a talajban lévõ illetve a talajba adagolt tápanyagok felvehetõsége csak optimális vagy ahhoz közelítõ talaj-fizikai tulajdonságok mellett biztosított. Ennek fontos része a megfelelõ mélységû és minõségû talajmûvelés. Mivel a szõlõ gyökereinek túlnyomó többsége a 0-30-60 cm-es talajrétegben helyezkedik el , éppen ezért a tápanyagokat is ebbe a talajrétegbe célszerû elhelyezni. A tápanyaggazdálkodás során arra kell törekedni, hogy a fenti talajrétegben hosszútávon kedvezõ tápanyag-ellátottságot biztosítsunk.
A tápanyaggazdálkodás során két fontos szempont van , amelyek egymásra épülnek:
A telepítést megelõzõ KÉSZLETEZÕ trágyázás, amelynek feladata az, hogy az ültetvény tápanyag ellátását hosszú távon biztosítsuk. Ennek fontos része a szervesanyag-adagolása Ez nem csupán a csekély szervesanyagtartalmú talajokra érvényes, ahol a telepítést megelõzõen a 50-100 tonna/ hektár szervesanyag adagolása célszerû, a talajtulajdonságoktól függõen , hanem gyakorlatilag valamennyi talaj esetében javasolt a 40-60 tonna/hektár szervesanyag kijuttatása. Optimális esetben ez szervestrágya, de egyéb szervesanyag, biomassza fel -
használása is javasolt.
A szervesanyag felhasználása több szempontból is igen kedvezõ :
-javítja a talaj vízgazdálkodási tulajdonságait, homoktalajon csökkenti a talaj vízáteresztõ-képessségét, és növeli a talaj víztartóképességét .Míg kötött talajon növeli a vízvezetõ, víz-
áteresztõképességet, amivel a talaj-eróziót, a talaj lehordást is csökkentjük.
a szervesanyag/szervestrágya adagolásával - azok minõségétõl függõen - jelentõs mennyiségû tápanyagot juttatunk a talajba / az istállótrágya nitrogéntartalma :0,5-1 %, a foszfortartalma 0,3-0,7 % , a káliumtartalma 0,3-0,7 % oxidban kifejezve . Ezen túlmenõen számos mikroelemet tartalmaz, továbbá nagymértékben hozzájárul a kedvezõ biológiai tevékenység kialakulásához.
A szõlõültetvények tápanyaggazdálkodási gyakorlatában meghatározó szerepe van a mû-trágya alkalmazásának .A telepítést megelõzõ készletezõ trágyázást többnyire mûtrágya adagolásával biztosítjuk . A telepítést megelõzõ foszfor, kálium és esetenként magnézium
mûtrágya mennyiségét TALAJVIZSGÁLAT alapján célszerû meghatározni, mert így el -kerülhetjük , hogy ökológiai vagy ökonómiai szempontból kárt okozzunk
A talajvizsgálatok alapján a következõ értékek javasoltak
| Homoktalajon : | Humusztartalom : | 1 % . |
| Könnyen oldható foszfortartalom : | 80 - 100 mg/kg | |
| Könnyen oldható káliumtartalom : | 100 - 150 mg/kg | |
| Könnyen oldható magnéziumtartalom : | 40 - 60 mg/kg | |
| Kötött talajon : | Humusztartalom | 2,5-3,5 % . |
| Könnyen oldható foszfortartalom: | 160-360 mg/kg | |
| Könnyen oldható káliumtartalom : | 300-500 mg/kg | |
| Könnyen oldható magnéziumtartalom : | 100 - 200 mg/kg |
Ennek során nem vesszük figyelembe a tápanyagok megkötõdését, ami a kötött talajokon számottevõ.
A TALAJVIZSGÁLATOK alapján tehát könnyen kiszámítható, hogy adott talajok esetében mennyi tápanyag szükséges a készletezõ trágyázás során.
A FENNTARTÓ trágyázás célja az, hogy a meglévõ ültetvény makro és mikro-elem -ellátottságát biztosítsuk .Tekintettel arra, hogy a termesztett fajták száma nagy, igényeik változatosak , ezt a tápanyaggazdálkodás vonatkozásában is figyelembe kell venni. A tápanyag-ellátottság a termés mennyiségén túlmenõen számottevõ módon befolyásolja a bor minõségét, jellegét is.
A szõlõ tápanyagigénye az egyes tápelemek vonatkozásában jelentõsen eltérõ. Számottevõ a szõlõ kálium-igénye , amelynek mennyiségét a talajtulajdonságok alapján célszerû megha-
tározni az alap és a fenntartó trágyázás során.
Jelentõs a szõlõ magnézium-igénye is, amit az alapkõzet, a geológiai viszonyok függvényében a talajvizsgálat alapján, továbbá a kálium-adagolással összhangban kell kialakítani.
A tápanyag ellátásnál alapvetõ szempont az, hogy valamennyi fenológiai fázisban biztosítsuk a kívánatos, szükséges tápelem mennyiségét és a tápelemek felvehetõségét, továbbá az optimálisnak ítélt tápelem arányát.
Ilyen vonatkozásban alapvetõ információt kapunk a szõlõ termése, a vesszõ és a levél által kivont tápanyag mennyisége alapján .
A nemzetközi és a hazai adatok alapján az alábbi értékekkel lehet számolni :
10 tonna/ ha termés esetében a kivont tápanyag mennyisége kg/ha
| Fás rész | Levél | Termés | Összesen | |
| Nitrogén | 20 | 34 | 28 | 82 |
| 7 | 7 | 8 | 22 | |
| 25 | 28 | 28 | 81 | |
| 17 | 32 | 3 | 52 | |
| 5 | 8 | 2 | 15 |
Agrometeorológia
Hőmérséklet
Hőmérséklet
Olvasta már?
Együttműködés segítette a takarmányelőállítás fejlesztését
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]