A szõlõ tápanyagellátásának irányelvei

A tápanyag-gazdálkodás jelentõsége a szõlõtermesztés területén is meghatározó. Évrõl évre nagy és jó minõségû terméseket csak kedvezõ termõhelyi adottságok között és optimális tápanyagellátással lehet elérni.



A kedvezõ tápanyag gazdálkodásnak számos feladata van :

• gyorsítjuk a gyökérrendszer és a földfeletti fás részek kialakulását,
• lehetõvé válik , hogy a tõkék a nagy igénybevétel mellett több éven keresztül is megfeleljenek az optimális termesztés feltételeinek.

A szõlõ tápanyag gazdálkodása az egyéves növényektõl jelentõsen eltérõ :

• sok éves növény,
• a termés két egymást követõ évben alakul ki. Az egyik évben a rügyek differenciálódnak,s a termés az ezt követõ évben alakul ki,
• a szõlõ gyökérzetének túlnyomó többsége a 0-30-60cm-es talajrétegben helyezkedik el, de jelentõs része ennél mélyebb talajrétegeket is felkeresi , ezért a tápanyagokat is a fenti talajrétegbe célszerû bejuttatni,
• a felvett tápanyagok egy része tartalék tápanyagként halmozódik fel, amelynek mennyiségé a tápanyag gazdálkodás során is ismerni kell,
• a fitotechnikai mûveletekkel a tápanyag felhasználás módja, iránya nagymértékben módosul
• a fagyérzékenység miatt a tápanyagok felhasználása évrõl évre változik.

A szõlõ a termõhelyi adottságoktól függõen 20-50 évig díszlik egy helyen . Éppen ezért a szõlõültetvények telepítése során alapvetõ szempont az, hogy az ültetvényt az ökológiai viszonyoknak megfelelõen indítsuk, s ezen túlmenõen biztosítsuk az eredéshez és a további fejlõdéshez az optimális feltételeket a víz és a tápanyag-ellátottság vonatkozásában. Mind-ennek alapvetõ feltétele a megfelelõ tápanyag-ellátás és a kedvezõ talaj fizikai tulajdonságok biztosítása. E két tényezõ nem választható el, mert a talajban lévõ illetve a talajba adagolt tápanyagok felvehetõsége csak optimális vagy ahhoz közelítõ talaj-fizikai tulajdonságok mellett biztosított. Ennek fontos része a megfelelõ mélységû és minõségû talajmûvelés. Mivel a szõlõ gyökereinek túlnyomó többsége a 0-30-60 cm-es talajrétegben helyezkedik el , éppen ezért a tápanyagokat is ebbe a talajrétegbe célszerû elhelyezni. A tápanyaggazdálkodás során arra kell törekedni, hogy a fenti talajrétegben hosszútávon kedvezõ tápanyag-ellátottságot biztosítsunk.



A tápanyaggazdálkodás során két fontos szempont van , amelyek egymásra épülnek:



A telepítést megelõzõ KÉSZLETEZÕ trágyázás, amelynek feladata az, hogy az ültetvény tápanyag ellátását hosszú távon biztosítsuk. Ennek fontos része a szervesanyag-adagolása Ez nem csupán a csekély szervesanyagtartalmú talajokra érvényes, ahol a telepítést megelõzõen a 50-100 tonna/ hektár szervesanyag adagolása célszerû, a talajtulajdonságoktól függõen , hanem gyakorlatilag valamennyi talaj esetében javasolt a 40-60 tonna/hektár szervesanyag kijuttatása. Optimális esetben ez szervestrágya, de egyéb szervesanyag, biomassza fel -



használása is javasolt.



A szervesanyag felhasználása több szempontból is igen kedvezõ :



-javítja a talaj vízgazdálkodási tulajdonságait, homoktalajon csökkenti a talaj vízáteresztõ-képessségét, és növeli a talaj víztartóképességét .Míg kötött talajon növeli a vízvezetõ, víz-



áteresztõképességet, amivel a talaj-eróziót, a talaj lehordást is csökkentjük.



a szervesanyag/szervestrágya adagolásával - azok minõségétõl függõen - jelentõs mennyiségû tápanyagot juttatunk a talajba / az istállótrágya nitrogéntartalma :0,5-1 %, a foszfortartalma 0,3-0,7 % , a káliumtartalma 0,3-0,7 % oxidban kifejezve . Ezen túlmenõen számos mikroelemet tartalmaz, továbbá nagymértékben hozzájárul a kedvezõ biológiai tevékenység kialakulásához.



A szõlõültetvények tápanyaggazdálkodási gyakorlatában meghatározó szerepe van a mû-trágya alkalmazásának .A telepítést megelõzõ készletezõ trágyázást többnyire mûtrágya adagolásával biztosítjuk . A telepítést megelõzõ foszfor, kálium és esetenként magnézium



mûtrágya mennyiségét TALAJVIZSGÁLAT alapján célszerû meghatározni, mert így el -kerülhetjük , hogy ökológiai vagy ökonómiai szempontból kárt okozzunk







A talajvizsgálatok alapján a következõ értékek javasoltak

Homoktalajon :	Humusztartalom :	1 % .
	Könnyen oldható foszfortartalom :	80 - 100 mg/kg
	Könnyen oldható káliumtartalom :	100 - 150 mg/kg
	Könnyen oldható magnéziumtartalom :	40 - 60 mg/kg
Kötött talajon :	Humusztartalom	2,5-3,5 % .
	Könnyen oldható foszfortartalom:	160-360 mg/kg
	Könnyen oldható káliumtartalom :	300-500 mg/kg
	Könnyen oldható magnéziumtartalom :	100 - 200 mg/kg

Ahhoz hogy a talaj oldható foszfor vagy káliumtartalmát 1 mg/kg értékkel növeljük a 20 cm-es talajrétegben 1,50 g / cm/3 talajtérfogat esetében 3,1 kg / ha tápanyag szükséges.



Ennek során nem vesszük figyelembe a tápanyagok megkötõdését, ami a kötött talajokon számottevõ.



A TALAJVIZSGÁLATOK alapján tehát könnyen kiszámítható, hogy adott talajok esetében mennyi tápanyag szükséges a készletezõ trágyázás során.







A FENNTARTÓ trágyázás célja az, hogy a meglévõ ültetvény makro és mikro-elem -ellátottságát biztosítsuk .Tekintettel arra, hogy a termesztett fajták száma nagy, igényeik változatosak , ezt a tápanyaggazdálkodás vonatkozásában is figyelembe kell venni. A tápanyag-ellátottság a termés mennyiségén túlmenõen számottevõ módon befolyásolja a bor minõségét, jellegét is.



A szõlõ tápanyagigénye az egyes tápelemek vonatkozásában jelentõsen eltérõ. Számottevõ a szõlõ kálium-igénye , amelynek mennyiségét a talajtulajdonságok alapján célszerû megha-



tározni az alap és a fenntartó trágyázás során.



Jelentõs a szõlõ magnézium-igénye is, amit az alapkõzet, a geológiai viszonyok függvényében a talajvizsgálat alapján, továbbá a kálium-adagolással összhangban kell kialakítani.







A tápanyag ellátásnál alapvetõ szempont az, hogy valamennyi fenológiai fázisban biztosítsuk a kívánatos, szükséges tápelem mennyiségét és a tápelemek felvehetõségét, továbbá az optimálisnak ítélt tápelem arányát.



Ilyen vonatkozásban alapvetõ információt kapunk a szõlõ termése, a vesszõ és a levél által kivont tápanyag mennyisége alapján .



A nemzetközi és a hazai adatok alapján az alábbi értékekkel lehet számolni :



10 tonna/ ha termés esetében a kivont tápanyag mennyisége kg/ha

	Fás rész	Levél	Termés	Összesen
Nitrogén	20	34	28	82
7	7	8	22
25	28	28	81
17	32	3	52
5	8	2	15