Választás utáni közvetlen testtömeg-gyarapodás hatása az életteljesítményre

A kansasi egyetem kutatói egyértelmûen bemutatták az elsõ hét eredményeinek hatását az életteljesítményre. Ha megengedjük magunknak azt a feltételezést, hogy a választás utáni testtömeg-gyarapodás alakulását egyértelmûen a takarmányfelvétel határozza meg, valamint a gyarapodás a malacoknak a választás utáni új környezeti és takarmányozási feltételekhez való alkalmazkodásának képességét jelzi, akkor könnyen megérthetjük, miért olyan fontos.



A kísérletet 20 napos korban választott malacokkal hajtottak végre kísérletet, melyeket az elsõ heti testtömeg-gyarapodás alapján rendeztek csoportokba. A legjobb csoport fenntartotta választás elõtti növekedési erélyét, míg a legrosszabb nem gyarapodott esetleg negatív gyarapodást ért el, ami üzemi körülmények között is gyakorta elõfordul. E két csoport között az elkészülési idõben 10 nap eltérés volt. Szintén kimutatták, hogy ezen kísérletnél (éppúgy ahogy sok másiknál is) a malacok nem mutatnak kompenzációs növekedést, a kérõdzõkkel ellentétben. Egy nagy Spanyol integráció azt a megfigyelést tette, hogy minden 1 kg elõny a választás utáni 28.-ik napon, 5kg-ot jelent a hízlalási idõszak végén.



Az SCA csoport több, mint 5000 malaccal végzett kísérleteket mind az Egyesült királyságban, mind Spanyolországban, melyek szintén a korai gyarapodás fontosságát emelték ki. Ezek a kísérletek bizonyították, hogy a korai gyarapodás 30%-ban határozza meg az életteljesítményt. Szintén ebben a kísérletben figyelték meg, hogy választás után minden 100g/nap testtömeg-gyarapodás 147g/nap tömeggyarapodást eredményez az egész hízlalási idõszakban.



Holland kutatók azt a megfigyelést tették, hogy nagyon fontos az elsõ heti tömeg-gyarapodás, de nem magyaráz meg mindent, a takarmány-felvétel megindulásának gyorsasága talán még nagyobb hatással van a teljesítményre



A takarmány-felvétel megindulását Brooks (1999) és Bruininx (2002) is vizsgálta. Mindkét estben megfigyelték, hogy a malacok kis része (20%) nagyon gyorsan, két órán belül elkezdte a takarmány-felvételt. A teljes állomány azonban csak 70 óra multán (ez közel 3 nap) fogyasztott rendszeresen szilárd takarmányt.



Ennek bizonyíthatóan komoly hatása van az állományra: elsõként takarmányozástani és menedzsment eszközökkel biztosítanunk kell a korai takarmányfelvételt, másodszor, ha pár malac eszik egy kutricából, az még messze nem jelenti azt, hogy minden malac takarmányt vesz fel, harmadszorra pedig az emésztés-élettani problémák veszélye, amik a takarmány-felvétel hiányából és a bezabálásból erednek. Ha egy malac választás után két napig nem eszik és utána bezabál, akkor fermentációs eredetû diorrhea következik be.



A korábbiakból kiderül, hogy egyenes összefüggés van a korai takarmányfelvétel és a bélstruktúra, bélsár konzisztencia és egészségi állapot között. Ezt bizonyították a másik oldalról is a TNO kutatói. Azok a malacok, melyek nem vették fel a létfenntartó szükségletet sem, sokkal nagyobb %-ban voltak E. Coli fertõzöttek, valamint sokkal rövidebbek voltak a bélbolyhok.



Eddig csak azt taglaltuk, hogy mi történik, ha nem megfelelõ a takarmáy-felvétel, most néhány olyan tényezõt említünk meg, amivel növelni lehet: Mint korábban is említettük, hogy nagyon fontos a választás elõtti tak. felvétel és a tak. emészthetõsége is, de éppúgy fontos a takarmány fizikai formája is.



Takarmányfelvétel hatása a bélbolyhok magasságára választás után (táblázat)



Kim (2000) kutatásai azt mutatták, hogy a malactáp nedves etetése a választást követõ 14 napon 21 %-al magasabb testtömeget eredményez, mely elõnyt a hízlalás során is fenntart, így 4 nappal elõbb érik el a 110 kg-ot.



A nedves takarmányozás nem mindenhol megoldható, ahol nem ott a dercés és granulált forma használható. A granulátum etetése sokkal elfogadottabb, mint a dercés táp. Azonban itt is nagyon fontos a minõség, ennek kapcsán két kiemelt fontosságú tényezõ van, a porosság és keménység. Mindkettõ negatívan befolyásolja a tak. felvételt.



Etológiai vizsgálatok megmutatták, hogy a malacok takarmány-kereséssel csak egy meghatározott idõt töltenek el, éppúgy, mint a víz felkutatásával. Ahogy a granulátum porossága növekedik, úgy csökken a takarmány felvétel és testtömeg-gyarapodás. Kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok mutatták, hogy a minél kisebb a granulátum, ami magában nem könnyíti meg, hogy jó minõségben gyártsuk le, jelentõsen javítja a tak. felvételt.

Mint láthatjuk, nagyon fontos a korai takarmányfelvétel, valamint hogy a változásának jelentõsége nem csak az adott idõszakra, hanem az állomány egészségügyi állapotára és az életteljesítményre is kiterjed. Késõbbi írásainkban kitérünk majd a választás elõtti takarmány felvétel jelentõségére és együtt fogjuk felfedezni a takarmány emészthetõségének befolyását a takarmányfogyasztásra, valamint az életteljesítményre.



A mai viszonyok között sokan gondolnak a takarmányozási költség csökkentésére, azonban ez a takarmány emészthetõséget is rontja, ezen keresztül rontja a táplálékfelvételt, az elkészülési idõt, valamint jelentõsen megnõnek az állategészségügyi veszélyek is.



Ha a malactápszer költség az összes takarmányköltségnek csak négy százaléka és csökkentése ilyen mértékben képes növelni a szórást, rontani a teljesítményt a sertéseknél, akkor nevezhetjük-e ezt rossz befektetésnek?