MENÜ

Az almástermésûek tûzelhalása (Erwinia amilovora)

Oldalszám: 10-11
2014.06.25.

Magyarországon elõször 1996 - ban figyeltek fel a baktérium okozta tûzelhalás betegségére. A vegetációs idõszak alatt megfertõzõdött ültetvények, rohamos pusztulásnak indulhatnak. Kártételi veszélyessége miatt a zárlati károsítók csoportjába tartozik.
Gazdanövényei az almástermésû kultúrák (alma, körte, birs, naspolya), valamint a vadontermõ és dísznövények, például: galagonya, berkenye, madárbirs, tûztövis, japán birs.

A tünetek elsõ megjelenése a virágzás idején várható. A csészeleveleken, a kocsányon, barnás beszûrõdõ foltok jelennek meg. A fertõzött virágrész beszárad és nem hullik le. Ha a kocsányon keresztül a terméskezdemény fertõzõdik, rajta fehéres - sárgás baktériumnyálka verõdik ki. Késõbb megbarnul, feketedik, és a fán marad. A virágok elváltozása nehezen észrevehetõ, de a látványosabb tünetek ezután alakulnak ki. A még nem fásodott hajtásvégek pásztorbot szerûen meggörbülnek. A fertõzött hajtásokon lévõ levelek megbarnulnak, és nem hullanak le. A fás részeken a vesszõkön, gallyakon, ágakon kéregelhalások alakulnak ki és fekélyes sebek keletkeznek.

A kórokozó a fás növényi részeken, rákos sebek baktériumnyálkájában telel át. A növény szöveteiben (endofita) módon és a növény felületén (epifita) módon is jelen lehet. Tavasszal a baktérium a virágokra, hajtásokra kerül. Metszéssel, madarakkal, rovarokkal, vízzel, fertõzött pollennel, légáramlat útján juthat a felületre. A baktérium növénybe jutása a légzõnyílásokon és sebzéseken keresztül történhet meg. A fertõzés valószínûsítésére több elõrejelzõ modellt dolgoztak ki (MARYBLYT és BILLING módszerek). A MARYBLYT nevû elõrejelzõ modell az elsõ kritikus idõszakban, a virágzásban számítja ki a fertõzés lehetséges idõpontját. Ez szerint négy feltétel szükséges a baktérium bejutásához: 

  • legyen kinyílt, ép virág a növényen,
  • megfelelõ hõmérséklet összeg halmozódjon fel,
  • legyen csapadék, vagy felületi vízborítás a virágzaton (legalább 0,25 mm)
  • valamint az átlagos napi középhõmérséklet legyen legalább 15,6 Cº.

Ezek alapján a modell jelzi a fertõzés valószínûségét, amikor a védekezés szükségessé válik.

A fertõzés valószínû idõpontjának meghatározása után a tünetek kialakulása, az idõjárástól függõen 5 - 30 nap alatt valósulhat meg.

A hajtásnövekedés idõszakában a fertõzést, a virágzáskor bejutott baktériumtömeg, vagy az elõzõ évek során kialakult fekélyes sebek fertõzõ anyaga indíthatja el.

A tûzelhalás elleni védekezésben a megelõzés a legfontosabb. A szaporítóanyag beszerzése, megbízható, csak a növényegészségügyi hatóság által ellenõrzött helyrõl történjen. A fajták fogékonysága között nagy különbségek vannak. Fogékonyabb fajták a Jonathan és hibridjei, a Golden Delicious fajtacsoport és hibridjei.

A megelõzésen kívül a tünetek idõbeni felismerése is fontos feladat. A fákat sziromhullás idején és hajtásnövekedéskor ellenõrizzük. Ha tüneteket észleltünk, azt jelenteni kell a területileg illetékes növényegészségügyi hatóságnak. A beteg növényi részeket úgy kell eltávolítani, hogy a tünetmentes részbõl is 40 - 60 cm vágunk le. A levágott részeket meg kell semmisíteni, el kell égetni, vagy el kell ásni. A lemetszések során a vágóeszközt minden metszést követõen fertõtlenítõ folyadékba kell mártani, amely lehet hypo 10 % - os higított oldata.

A tûzelhalás elleni vegyszeres védekezést rügyfakadástól pirosbimbós állapotig réztartalmú készítményekkel végezhetjük. A virágzás idején a növényegészségügyi hatóság rendelhet el kötelezõ védekezést, tûzelhalás ellen, baktériumölõ hatású készítménnyel. Sziromhullás után az engedélyezett készítmények használhatók. A tûzelhalás kórokozója ma már mindenütt jelen van Magyarországon, ezért a virágzás után is figyelemmel kell kísérni az ültevényben történteket. Ha olyan esemény történik (Pl. jégverés) amely lehetõvé teszi a baktérium bejutást, védekezni kell!

Nagy Krisztina, elõrejelzõ

Veszprém Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat, Csopak