Fajtaválasztásról - vetõmagvásárlásról takarmánykukorica termesztõknek

A kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok is igazolták, hogy a jó hibridválasztás 28-35%-ban részesedik a terméseredménybõl. Ez a szakmai tudásráfordítás, nem növeli a termelési költséget. A jó fajtaválasztásnál és a kapcsolódó vetõmagvásárlásnál nem elhanyagolható az árkérdés, de megközelítõen sem a legfontosabb! Ezen kívül van, amit el is felejthetünk, nevezetesen: nincs bõtermõ, jó kortani értékû és egyúttal igénytelen fajta!



A fajtamegválasztás elõtt mindig meg kell fogalmazni a termesztés célját, lehetõségeit, néhány ezek közül: 

• szemes, siló, CCM, LKS, másodvetés, egyéb,
• ökológiai adottságok (talaj, hõmérséklet, a növénytermesztési tér vízgazdálkodása),
• termesztés színvonala (intenzív, extenzív) és kapacitása,
• növénytermesztés szerkezete (különös tekintettel a kukorica és az õszi kalászosok arányára),
• öntözés lehetõsége, az öntözés módosító hatásai,
• rendelkezésre álló forgóeszköz,
• értékesítési, felhasználási mód, ütemezés.

Lényeges a hibridek értékmérõ tulajdonságaira vonatkozó tájékozottság: 

• termõképesség genetikai lehetõségei a hibridtípustól (SC, MSC, TC, MTC, DC) és a tenyészidõtõl függõen [(FAO-szám, HU érték) lásd 2. táblázat és 2. ábra],
• 50%-os nõvirágzáshoz szükséges napok száma a keléstõl (már elõre tájékoztat a fiziológiai érettségrõl),
• a fiziológiai érettséghez (RM) szükséges napok száma,
• az RM (Relativ Maturity) állapotot követõ vízleadás üteme (hõmérséklet, dent-flint szemtípus),
• termõképesség (biomassza, növényi részek aránya),
• kórtani érték (rezisztencia, tolerancia),
• stressz-tûrõ képesség (hidegtûrés a kezdeti fejlõdésben, szárazságtûrés a szemképzõdés idején),
• termésstabilitás (kis termésingadozás ugyanazon a termõhelyen, különbözõ évjáratokban),
• alkalmazkodó képesség (kis teljesítményingadozás adott tenyészidõben különbözõ termesztési feltételek között),
• sûríthetõség (szûk-tág tõszám intervallumban miként változik a teljesítmény, egyedi és területi produkció),
• szárszilárdság (tenyészidõben és három-négy hetes technikai túlérésben),
• terméselemek aránya (Harvest Index, M %),
• szem típusa (dent, flint szerint változik a beltartalom),
• tápanyag hasznosító képesség,
• a fajta elõállításának éghajlati zónája (É-D irányú adaptáció hatása a tenyészidõ hosszára),
• herbicid érzékenység, tûrõképesség (mutáció, génikus beavatkozás),
• gépi betakaríthatóság (kiegyenlítettség, foszthatóság, morzsolhatóság, csutka szilárdság),
• lignin tartalom a szárban (elsõsorban a silókukoricánál lényeges).

Elméletileg bõ a hazai fajtaválaszték, hiszen 2004-ben már jóval több, mint 300 fajta neve szerepel az OMMI kiadásában megjelenõ Nemzeti Fajtajegyzékben. Akik ezt a kiadványt évrõl évre figyelemmel kísérik, megállapíthatják, hogy egy-egy fajta élettartama ritkán haladja meg az 5 évet, tehát gyors a fajtaváltás, ami csak részben vezethetõ vissza genetikai okokra. A hivatkozott kiadvány 2002. évi adatai, pl. nagyon sok hasznos információt tartalmaznak, minden kukorica termesztõnek melegen ajánljuk. Természetesen a fajtajegyzékben szereplõknek csak egy része jelenik meg a tényleges fajtakínálatban és a nem hivatalos becslések szerint az 1,2-1,3 millió ha-os szemes és silókukorica terület 80%-án mindössze kb. 30 fajta osztozik. Az OMMI kiadvány említésével már tulajdonképpen elérkeztünk a fajtaválasztás következõ állomásához, az információs forrásokhoz.

Fajtatulajdonosok, vetõmag-forgalmazók kiadványai



Érdemes a bemutatókon, tájékoztatókon minél többet összegyûjteni belõlük, azon oknál fogva, hogy a nemesítõ, a fajtatulajdonos sokkal többet tud az általa képviselt fajtáról mint bárki más. A prospektusok annyit érnek, amennyi hasznos tudnivalót tartalmaznak. Kellõ kritikával kezelendõ! Az attraktív megjelenés még nem biztos, hogy az un. „csúcshibridekrõl” tájékoztat (érdemes tehát a kiadványok tartalmát összevetni az elõzõekben felsorolt értékmérõ tulajdonságokkal).



OMMI fajtaismertetõ kiadványok



A kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek (13-16 helyszínrõl, az ország különbözõ részeibõl) eredményei objektíven tükrözik az elõzõ évi teljesítményeket. Különös figyelmet érdemel egy-egy fajta terméshozama különbözõ termõhelyen (alkalmazkodó képesség). A hozamok nagy területen az üzemi teljesítményeket általában 20-30 %-ban meghaladják, ezt figyelembe kell venni.

Független intézmények (kísérleti intézetek, egyetemek) szántóföldi bemutatói



A szabatos kísérletek az egész tenyészidõben látogathatók, specialisták adnak felvilágosításokat. A kísérletek megtekintése a hímvirágzás kezdetétõl a betakarításig 2-3 alkalommal ajánlott. A kísérlet látnivalóin kívül tájékozódjunk az alkalmazott talajmûvelésrõl, NPK trágyázásról, a vetésidõrõl!

Fajtatulajdonosok, vetõmag-forgalmazók szántóföldi bemutatói



Ezeken a területeken többnyire 1-2, „jó házból származó” hibrid teljes kínálata (érésidõ szerint) megjelenik, nagyparcellás, ismétlés nélküli elrendezésben. A parcellák gépi mûvelésre alkalmas mérete, a terület kiegyenlítettsége viszonylag pótolja az ismétlések hiányát. A vetéstõl a betakarításig megtekinthetõk. A szervezõk általában 2 bemutatót tartanak, az elsõt virágzás idején, a másodikat a betakarítással egybekötve. Ajánlott a demonstratív bemutatókon részt venni, különösen azoknak, akik a helyszín közelében gazdálkodnak.

Saját tapasztalatok (saját kísérletek)



A saját tapasztalatok nagyon fontosak akkor, ha:

• 1-1 hibridrõl 2-3 év eredményei rendelkezésre állnak,
• a terméseredményeket a termesztés körülményei és a lehetõségek összhangjában objektíven értékeli a gazdálkodó.

Saját kísérletekre (fõként szabatos kísérletekre) csak a nagyobb területtel bírók vállalkozzanak, kutatói tanácsot érdemes igénybe venni! A szabatos vizsgálati eredmények (a negatív eredmények is) viszik leginkább elõre a termelésfejlesztést.

A vetõmagvásárlás alapjai



A vetõmagvásárlásig eldöntendõ szakmai kívánságok:

• fajtaösszetétel a hibrid típusa, az érésidõ besorolás szerint,
• a hibridek vetésterülete, tervezett tõszám (betakarításkori tõszámhoz viszonyítva 10-15 %-kal több csírázóképes vetõmag) kiszámítása,
• vetõgép típusa (a vetõmag kalibráltsága iránti igény),
• a vetõmaggal szemben támasztott különleges igények a kalibráltságon és az osztályba soroláson túlmenõen, pl.: Cold test érték, CSVT ( Complex Stress Vigor Test).

Egyéb, a sikeres vetõmag vásárlásához szükséges tennivalók:

• vetõmag-forgalmazók cég image-nak ismerete,
• jó tárgyalóképesség elsajátítása (alku, bizalom, kompromisszumkészség, kedvezmények).

Ez utóbbi azért is fontos, mert a vetõmag nem olcsó (pl.: 2004-ben várhatóan 20-30.000 Ft/ha között alakul az 1 ha-ra szükséges ár, ez kb. 12-17 %-a a várható termelési költségnek).



Akik a vetésidõt jóval megelõzõen vásárolnak, és maguk raktározzák a vetõmagot, fontos tudni a minõségmegõrzõ tárolási alapfeltételeket:

• optimális a 10-15 ºC, 60%-nál nem több relatív légnedvesség,
• 0 ºC vagy az alatti tárolási hõmérséklet károsítja a csírázóképességet,
• a maradék vetõmag, még optimális feltételek között is egy év alatt 20-30 %-ot veszít csírázóképességébõl.

Befejezésül még néhány jó tanács: 

• kis termõterületre is érdemes legalább 2-3 különbözõ hibridet választani (nemesítési típus, érésidõ),
• csak a jó Cold test értékû vetõmag biztosítja a korai vetés kisebb kockázatát,
• a tenyészidõ hosszával (FAO 500-asok) arányosan nõ a termesztés kockázata (korai fagyok szeptemberben),
• a sok, már ismert érvhez a kukoricabogár (Diabrotica virgifera) is társult a tekintetben, hogy a kukorica idõszakos monokultúrát, de még a di- vagy bikultúrát is (kukorica-kukorica-õszibúza-õszibúza) váltsa fel a vetésváltás. Ehhez a FAO 200-300 éréscsoportból kell válogatni, így kisebb lehet ugyan a kukorica termése, de ezt az idõben elvetett õszi búza hozama kompenzálja,
• kisebb a hozam kockázata, ha a tájékoztató tõszám intervallum alsó határa közelében maradunk,
• a genetikailag csúcsteljesítményre képes hibridek (SC, MSC) csak átlagosnál jobb feltételek között bizonyítanak.
  
  
  
  Késmárki István - Kiss József - Petróczki Ferenc
  
  
  
  
  
  

  1. sz. táblázat
  A kukorica hasznosítási irányai
  Szár					Takarmány
  					Papírpép – mûselyem – takarmány
  Csutka					Tüzelõanyag, fûtõanyag – csiszolóanyag – agyaghordozó
  					Orvosság – talajtakaró – humusz – szilárd mûanyaglap
  					Takarmány
  		Oldható anyagok	Koncentrálás		Antibiotikum-elõállítás
  					Takarmány
  		Korpa			Takarmány
  		Glutén fehérje	Kémiai kezelés	Zein	Lakk – mûszál – lemez – orvosság
  					Állati takarmány
  		Csíra	Extrakció	Olaj (nyers)	Öntödeipar – mûselyem-elõállítás – gyógyszeripar
  				Finomítás	Asztali olaj – margarin
  				Takarmánypogácsa	Takarmány
  		Keményítõ	Szárítás	Ipari keményítõ	Fonóipar (szövõipar) – ragasztószer
  			Mosás	Étkezési keményítõ	Sütõipar – édes- és sütõipar – hús- és kolbász-elõállítás
  			Finomítás	Nemesített étkezési keményítõ	Levesek – fõzelékek – szószok – édesipar – gyermektápszer
  			Fõzés	Duzzadó keményítõ	Bányászat – öntõipar – kõolaj-bányászati töltelék – szövetek keményítése
  			Pirítás	Dextrin	Ragasztó – öntödeipar – kikészítõszer
  			Kémiai reakciók	Módosított keményítõ	Papírgyártás – fonodai anyag
  					Hõre lágyuló mûanyag-elõállítás
  			Hidrolizálás
  			Derítés
  			Besûrítés	Glükózszirup	Söripar – édes- és sütõipar – cserzés (tímárság)
  					Kémiai anyagok – gyógyszeripari termékek
  			Kristályosítás	Glükóz vagy dextróz	Gyógyszeripari termékek – szõlõcukor
  			Hidratálás	Szorbit	Fonodai szerek – dugógyártás – papíráruk – tápszerek
  					C-vitamin – gyanták
  		Szemek õrlése			Corn-flakes
  					Csíraolaj
  			Grízliszt		Snackgyártás
  			Dara		Sörgyártás
  			Kukoricacsíra-pogácsa		Takarmány
  			Korpa
  Alkohol-elõállítás					Whisky, gin, bourbon (whisky)
  					Takarmány (törköly)

  2. sz. táblázat
  A takarmánykukorica érésidejére vonatkozó tájékoztató adatok hazánkban (lásd még a 2. sz. ábrát)
  Éréscsoport az OMMI besorolás szerint	FAO-szám* (FAO index)	HU (Heat Units) érték**, °C	50%-os nõvirágzásig eltelt napok száma, db	RM (Relativ Maturity)***, nap	„Technológiai” érettségig eltelt napok száma****, db	A Nemzeti Fajta- jegyzékben szereplõ fajták száma 2000-2003 között, %
  Igen korai	240-290	1110-1160	68-74	85-90	110-120	5-8
  Korai	300-390	1170-1230	73-79	90-100	120-130	47-52
  Középérésû	400-490	1250-1300	76-80	95-110	130-140	32-36
  Kései	500-590	1310-1360	79-84	100-120	140-150	9-11
  * FAO-szám:	A kukoricafajták érésidõ szerinti besorolása a FAO 1954. évi római kukorica értekezlete szerint, 100-900 közötti értékekkel. A növekvõ számok egyre hosszabb tenyészidõt jelölnek. Vitatható besorolás, mert ha egy fajtát az északi féltekén É-D irányban mozgatunk (adaptáció), egyre koraibbá válik, megfordítva pedig egyre nõ a tenyészideje.
  ** HU-érték:	képlettel számítható, ahol <span >Sn = ápr. 1-szept. 30. között eltelt napok száma; Tmin °C = napi minimum hõmérséklet;

T_max °C = napi maximum hõmérséklet; - 10 °C levonás

a napi átlagból azért szükséges, mert a kukorica növekedési, fejlõdési

küszöbértéke » 10 °C. A T_max °C-nál a 30 °C felett értékeket (hõségnapok)

30 °C-ra redukálják. Pontosabban tájékoztat, mint a FAO-szám, de többen

vitatják. Számításmenete országonként is változik.*** RM:A kukorica fiziológiai érettsége. A szem

és a csutka határán szürkés-fekete réteg jelenik meg (black layer), ezzel

lezárul a tápanyagok szembe épülése. Ezt az állapotot a fajták 28-35%

szemnedvességnél érik el, ettõl kezdve már csak az ún. természetes

vízleadó képesség befolyásolja a kukorica vízvesztését. Mindkét tulajdonságot

genetikai sajátosságok és természetes körülmények szabályozzák, általában

0,7-1,0% vízleadást 18-23 °C hõösszeg indukál.**** Technológiai

érettség:A takarmányozási céloknak (szemes, siló,

CCM, LKS) megfelelõ érettségi állapot. A betakarítás siló, CCM,

LKS céljára általában a teljes növényre számított 35-45%-os nedvességtartalomnál

ajánlott. Szemes kukorica betakarítására a szem < 28 % víztartalmánál

lehetséges, a szárítás költségeitõl függõen célszerû

a természetes vízleadó képességet minél jobban kihasználni (a szemes kukorica

biztonságosan 13,5% nedvességtartalomnál tárolható). Szerencsére a szárszilárd

fajták 20-25 napos túlérettséget is kibírnak jelentõs veszteség,

minõségromlás nélkül.