MENÜ

Ajánlások és tanácsok a szemenkénti vetõgépek üzemeltetéséhez

Oldalszám: 73-75
2014.06.25.

Az AGRO-NAPLÓ elõzõ (2004/1-2.) számában a széles (45-76 cm) sortávolságú szántóföldi kultúrnövények - a köznyelvben: kapásnövények - magvainak vetésére használt különbözõ szemenkéntvetõ gépek jellemzõ technikai-mûszaki megoldásai, fõbb szerkezeti elemei, illetve alkalmazási területeik kerültek ismertetésre. A következõkben a vetõmagvak és a vetõszerkezetek kapcsolata mellett, a kapásnövények (pl. cukorrépa, kukoricák, napraforgó, stb.) magvainak vetésére alkalmazott szemenkénti vetõgépek felkészítésére, üzemeltetés elõtti ellenõrzéseikre, beállításukra, valamint üzemeltetésükre kívánunk tanácsokat, ajánlásokat adni.

A vetõszerkezetek és a vetõmag kapcsolata



A kapásnövények sikeres termesztése megalapozásának döntõ munkamûvelete a vetés. Az optimális idõben, megfelelõ magágykészítés után, jó termesztési értékû és tulajdonságú vetõmaggal, megfelelõ munkaminõséggel elvégzett vetést szokták a termesztés leginkább fontos tényezõjeként megjelölni. A vetés az egyik olyan munkamûvelet, amelynek hibáit a termesztés-technológia további beavatkozásai során kompenzálni már nem lehet, így ezt a technológiai munkamûveletet már elõretekintve, megfelelõ idõben és módon, a korszerû vetés-technikákat elõtérbe helyezve kell elvégezni.



A gyakorlatban mind a sorba-, mind a szemenkéntvetõ gépekkel végzett vetési munkamûveletnek termésmeghatározó hatása van. A vetés munkaminõsége közvetlenül befolyásolja a kelést, a növények fejlõdését, az állomány kiegyenlítettségét, valamint mindezeken keresztül a termés mennyiségét és minõségét is. Ennek megfelelõen a vetõgépgyártók mûszaki fejlesztéseik során a gépek területteljesítményének növelése mellett természetesen elsõsorban a vetés munkaminõségének javítását helyezik elõtérbe.



A vetõgépek munkaminõsége szoros összefüggéseket mutat a vetés, a vetõgép kialakítása, illetve a különbözõ vetõmag-frakciók kapcsolatában. A vetõmagvaktól függõen jelentõs mértékben mutathatók ki a növények közötti anatómiai, morfológiai és agronómiai különbségek, melyek befolyásolják a vetést és ezáltal a növényi fejlõdést. A növények egyes tulajdonságainak variációs lehetõségei - mint pl. a tenyészidõ, a növényi méretek, formák; ezermagtömeg - fontos adatokat szolgáltatnak a kiválasztható vetõgép-konstrukciókhoz.



A vetõgépek esetén a vetõmag minõségét meghatározó tényezõk is jelentõs problémakört határoznak meg. Ezek elsõsorban a vetõgép legfontosabb szerkezeti egységére - a vetõszerkezetre - gyakorolnak jelentõs hatást. A vetõmagvak tulajdonságai közül a nagyság, az alak és az ezermagtömeg hat a vetõszerkezeti egységre, mivel a magvak térbeli kiterjedése és tömege a vetés pontosságának egyik fontos feltételét képezi.



Az egyes vetõgépek - fõleg a vetõelemeken belüli - kialakítására is a kivetendõ magvak alakja, nagysága, térbeli kiterjedése, valamint azok ezermagtömege alapján került sor. Mind a mechanikus, mind a pneumatikus rendszerû vetõszerkezetek esetén ezek a jellemzõk határozzák meg a pontos vetést, ezáltal megteremtik a termelés biztonságának egyik fontos feltételét. A gépfejlesztéseknél - természetesen - a sokoldalú alkalmazhatóság (különbözõ növények magvainak kivetése) is érvényesül, amely nem egy esetben magával hordozza a kompromisszumos megoldásokat is.