Magyarország kukoricatermesztésének 2004. évi tapasztalatai

Jelentõségét tovább növeli, hogy az EU kukoricából importõr.
Magyarország kukoricatermesztése az 1970–80-as évtizedekben a világ élvonalába tartozott. A kiemelkedõ eredményt a szakértelem mellett az egyre korszerûbb biológiai alapoknak, a szakszerû és hatékony agrotechnikának, ezen belül a kemikáliák felhasználása növekedésének, az NPK mûtrágya hatóanyag-felhasználás országosan elérte a 278 kg/ha-t, és a korszerû mûszaki technikai háttérnek köszönhettük. A kukorica termésátlaga elérte a 6,2–6,8 t/ha-t, a termésingadozás 10–20% volt.
1991-tõl viszont az NPK mûtrágya-felhasználás jelentõsen visszaesett, nõtt az aszályos évjáratok gyakorisága, egyre nagyobb mértékû a melegigényes (T4-es) gyomok elszaporodása, megjelentek a mediterrán kártevõk. Mindennek következtében a kukorica országos termésátlaga 4 t/ha-ra esett vissza, a termésingadozás elérte a 40–50%-ot.
2004. évben 1 213 369 hektáron termesztettünk szemes kukoricát, 93 000
hektáron silókukoricát és 25 079 hektáron hibridkukorica vetõmagot, ez összesen 1 330 448 hektár kukoricaterületet jelent.
2004. évben az idõjárás szempontjából a klimatikus tényezõk kedvezõen alakultak. Míg 2003-ban a kukorica megyénkénti termésátlaga a csapadék mennyiségével volt szoros összefüggésben, az 1. ábrán látható, hogy ahol IV. 1.–VIII. 15. között a csapadék mennyisége csak 79–115 mm volt, a termésátlag is csak 2,5–3,5 t/ha körül alakult, míg ahol a csapadék mennyisége elérte a 215–250 mm-t, a termés is 4,5–5,5 t/ha körül alakult.

2004. évben az elmúlt évhez viszonyítva a kukorica tenyészidejében közel 100 mm-rel több csapadék hullott (2. ábra), ennek következtében a várható termésátlag országosan 6,0 tonna felett várható.
Viszont kedvezõtlen, hogy a jó terméseredmények mellett rendkívül alacsonyan alakultak az átvételi árak, 1700–1800 Ft/100 kg termés, melybõl még lejött a szárítási költség. A meghirdetett 2500 Ft/100 kg termés intervenciós árak garanciát jelentenének, de jelenleg kevés a közraktár az országban.
A másik kedvezõtlen tényezõ volt, hogy az átlagosnál csapadékosabb évjárat következtében a kukorica tenyészideje 10–14 nappal kitolódott és még így is viszonylag magas volt a betakarításkori szemnedvesség-tartalom, ami növelte a szárítási költséget.
A biológiai alapok (a termesztett hibridek) vonatkozásában továbbra is kedvezõ helyzetben vagyunk, a szemes- és silóhibridek száma közel 360. Azonban az elmúlt évben is 14 kukoricahibrid foglalta el a kukorica vetésterületének 50%-át.

A jövõben még inkább a FAO 300–400-as hibridekre kell alapoznunk, mert ezek termõképessége jó és általában a vízleadó képességük is kedvezõ. Továbbá lehetõségként a kétvonalas (SC) hibrideket részesítsük elõnyben, mert ezek termõképessége nagyobb, de emellett a hibridek tulajdonságainál elsõsorban a:
• Termõképességet, termésbiztonságot, az alkalmazkodó képességet, a szárszilárdságot, a tõszám-sûríthetõséget, a vízleadó képességet és a rezisztenciát tartsuk a legfontosabb hibriddel szemben támasztott követelménynek.
A 2004. évi kukoricatermesztést jellemezte, hogy továbbra sem tudtuk a kukoricának csak egy részét vetésváltásba iktatni és jelentõs részét monokultúrában termesztettük, pedig az amerikai kukoricabogár és lárvája fõleg monokultúrás termesztésnél jelent nagy kockázatot.
Az amerikai kukoricabogár rendkívül gyorsan terjed Európában, mely a 3. ábrán piros vonallal jelölve jól látható.
A lárvakártétel már 2003-ban az ország kukoricaterületének felén jelentkezett (4. ábra).
Senkit ne tévesszen meg, hogy 2004-ben kisebb gondot okozott az amerikai kukoricabogár és lárvája. Ennek magyarázata, hogy a 2003. év rendkívül aszályos év volt és ez az amerikai kukoricabogárnak sem kedvezett, kevesebb petét raktak, a másik tényezõ, hogy a csapadékos évjárat elõsegítette a lárva által károsított gyökerek regenerációját.
A jövõben a kukoricabogár és lárvája elleni védekezésnél a vetésváltást, a bogár elleni védekezést, a lárva elleni talajfertõtlenítést együttesen kell alkalmazni, bár ez a hektáronkénti költséget akár 25 000 Ft-tal is növelheti.
Egymagában a vetésváltás sem jelent védelmet, mert a bogár a vetésváltásban termesztett kukorica bibéjét is károsítja, ebben az esetben egyedül a lárvakártétel (gyökérkárosítás) lesz kisebb mértékû.
A 2003/2004. évi tápanyag-visszapótlás hiányosságai visszanyúlnak az utóbbi évtized hibáira. A mûtrágya-felhasználásunk sem mennyiségében, sem minõségében nem kielégítõ, melynek kedvezõtlen hatása különösen a jobb csapadékellátottságú években (2004) jelentkezik, amikor is terméslimitáló tényezõvé válhat.
Napjainkban 80–90 kg/ha NPK mûtrágya-hatóanyagot használunk fel a korábbi EU 15-ök 220 kg/ha-os mûtrágya-felhasználásával szemben.
A 80–90 kg/ha NPK mûtrágya-felhasználásnak 70–80%-a nitrogén és rendkívüli mértékben elhanyagolják a foszfor- és a kálium-visszapótlást. A kukorica azonban a N mellett különösen a káliumellátásra is igényes és érzékeny.
A kukorica fajlagos N 2,5; P 1,1; K 2,2 kg/100 kg termés tápanyagigényét figyelembe kell venni. A talajvizsgálatokat el kell végezni és a kukorica tápanyagigényét összhangba kell hozni a talaj tápanyag-ellátottságával.
A vetésidõ és a betakarításkori szemnedvesség-tartalom között rendkívül szoros összefüggés van. A jó Cold-test értékû (jó csírázáskori hidegtûréssel rendelkezõ) hibrideket 10–14 nappal korábban vethetjük, mellyel a betakarításkori szemnedvesség-tartalmat akár 5–10%-kal is csökkenthetjük, ami akár hektáronként 20–30 ezer forint szárítási költségmegtakarítást jelenthet.
Ennek különösen nagy jelentõsége lett volna 2004-ben, mivel még október elején is magas, 20–25% volt a kukoricahibridek szemnedvesség-tartalma.
A jövõben növelni lehetne a szemesen nedvesen (erjesztéssel) és CCM-es csõ-csutka betakarítását és szintén erjesztéssel történõ tárolását.
2004-ben több termelõ kipróbálta az állomány desszikálását, amit csak szakszerûen célszerû alkalmazni. Csak a biológiai érést követõen (a fekete réteg kialakulása után) 7–10 nappal lehet elvégezni, ellenkezõ esetben terméscsökkenést, vagy más kedvezõtlen hatást vált ki (pl.: a szemek kicsírázását is okozhatja).
A 2004. évi tapasztalatok alapján már most ügyelni kell a harmonikus tápanyag-visszapótlásra, az okszerû vetésváltás tervezésére, az ökológiai adottságnak megfelelõ kukoricahibrid megválasztására és a vetõmag beszerzésére.