Gazdaságvezetõk tûzvédelmi feladatai a növénytermesztésben és a kapcsolódó létesítményeinél

A különbözõ hatáskörrel rendelkezõ vezetõk tûzvédelmi feladatai és az ehhez tartozó felelõsségek a gazdálkodási folyamatok tevékenységrendszereibõl fakadnak. 
A biztonságvédelem személyi, anyagi és eszköz feltételeinek biztosítása a gazdálkodás szerves része.
A tûzvédelemi szabályzatokban rögzítettek betartatása és az operatív tûzvédelem üzemi tervének kidolgozása a végrehajtáshoz szükséges rendelkezések kiadásával, illetve az ellenõrzésekkel együtt gazdaságvezetõi feladat.
A növénytermesztés termelési sajátosságaiból fakad, hogy a védelmi tevékenységrendszerben együttmûködést kell kialakítani a hivatásos és önkéntes tûzoltóságokkal, a települések önkormányzataival és valamennyi olyan gazdálkodási és társadalmi szervezettel, amelyek közremûködése szükséges a megelõzõ, a mentõ és védekezõ, valamint a helyreállító feladatok eredményes megoldásához.
A gazdaságon belül is csak az a tûzvédelem lehet eredményes, amely a védelem komplexitására törekszik és ehhez megteremti az üzemi  feltételeket.                
Cikkünkben a gazdaságok és azon belül a növénytermesztés  tûzvédelmi feladatait az átfogó tûzvédelmi ellenõrzések szempontjai szerint tárgyaljuk.
Megjegyzendõ, hogy az ellenõrzés – amelynek elsõdleges célja a tûzvédelmi jogszabályok és a kötelezõen alkalmazandó szabványi elõírások érvényesülésének vizsgálata – a tûzoltóságnak, mint szakhatóságnak a feladata, azonban a gazdálkodás tûzvédelmi helyzetének felmérése tulajdonosi és gazdaságvezetõi érdek is. 

1.  A létesítési és használati szabályok vényesülsének helyzete
A gazdaságok jelenlegi létesítményeinek többsége az 1960-as és az 1970-es években, a hatályos elõírásoknak megfelelõen épült. Az elmúlt idõszakban a gazdálkodók több létesítményt kivontak a termelésbõl és ezek állapotának fenntartásával általában nem törõdnek. Az állaguk romlásával együtt a vagyon- és tûzvédelmi veszélyhelyzetük is fokozódik. A leromlott állagú épületek egy részét a magángazdálkodók igyekeznek felújítani, másik részét leromlott állapotban használják. Sajnos csak a felújítások és az új épületek létesítése során érvényesülnek a tûzvédelem követelményei, mert a mûködési engedélyhez a szükséges tûzvédelmi szakhatósági hozzájárulást az elõírások teljesítése alapján kaphatják meg.   

2.  A tûzvédelmi szabályzatok megléte, megfelelõsége
A tûzvédelmi törvény értelmében azoknak a jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteknek, magánszemélyeknek, amelyek ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, tûzvédelmi szabályzatot (1996. évi 31. sz. tv.) kell készíteni. A tûzvédelmi szabályzat a létesítmény legfontosabb tûzvédelmi dokumentuma, amely szabályozza a tevékenységi körrel, a rendeltetéssel és a használattal összefüggõ veszélyhelyzetek megelõzésének és a tûzoltásnak, kárelhárításnak szervezeti és technikai feltételeit, valamint a biztonságos mûködést és a munkaszervezet belsõ tûzvédelmi viszonyait.
A gazdálkodó szervezetek többsége a törvénynek megfelelõen készítette el a tûzvédelmi szabályzatokat, de közel negyedrészüknél a szabályzat hiányos vagy hibás. Jellemzõ, hogy hiányzik a tûzveszélyességi osztályba sorolás, a gazdálkodó szervezet tûzvédelmi szervezetének felépítése, a tûzvédelmi elõírások érvényesítéséért felelõs személyek meghatározása.
Az is tapasztalható, hogy a régi tûzvédelmi utasításokat nem dolgozták át szabályzattá, a jogszabályok változása szerint. 

3. A raktározó és a tároló épületek tûzvédelmi helyzetére
jellemzõ, hogy a tárolóépületek és helyiségeik közlekedési útvonalait eltorlaszolják, szabálytalan a gázpalackok tárolása és szabálytalanul helyezik el a kazlakat.
Figyelmet érdemlõ, hogy a régi állattartó épületeknél nem végeztetik el az új tûzveszélyességi osztályba sorolást, annak ellenére, hogy azokat szálastakarmány és egyéb termék tárolására használják.
Sok esetben felmerülõ gondatlanság a kémények mûszaki felülvizsgálatának elmulasztása.
A gazdaságokban visszatérõ tûzvédelmi mulasztás a villamos és a villámvédelmi berendezések felülvizsgálatának és a feltárt hiányosságok megszüntetésének elmaradása. A villamos berendezések felülvizsgálati kötelezettségét és gyakoriságát a helyiségek tûzveszélyességi osztálya alapján határozza meg az Országos Tûzvédelmi Szabályzat (OTSZ). 

4. A kiürítési, menekülési, tûzoltási felvonulási útvonalak állapota, megfelelõsége.
A létesítményeknek és a munkaterületeknek tûzoltó gépjármûvel való megközelíthetõségét biztosítani szükséges, és a tûzoltási felvonuláshoz az üzemi utakat az akadálytalan oltás és menekítés tényezõinek figyelembevételével kell kialakítani. Az önkormányzatok, az útügyi szervek és a birtokos szomszédok együttmûködését igényli a dûlõutak megfelelõ állapotának fenntartása és a külterületi árkok, hidak karbantartása, illetve újak létrehozása.
Az együttmûködés a tulajdonosoktól, a gazdaságok, az önkormányzatok, és az egyéb szervek vezetõitõl is új stílusú gondolkodást igényel, amely a jelen megoldandó feladatai mellett a jövõ gazdálkodását is érzékeli.

5. Az oltóvízellátás biztosítottsága, víztároló medencék állapota, karbantartottsága
A gazdaságokban a tûzivízforrások megfelelõ állapotának fenntartására  hatékony  vezetõi intézkedések szükségesek. Többek között a tûzoltáshoz szükséges oltóvizet, az oltóvízforráshoz vezetõ utaknak járhatóságát és akadálytalanságát, a felszálló vezetékek megközelíthetõségét biztosítani kell és a víztárolóban lévõ víznek az oltáshoz minõségileg és mennyiségileg meg kell felelni. Jellemzõ hiányosság, hogy a tûzcsapszekrényekbõl hiányoznak az MSZ 9771/7-1992. szabványban elõírt felszerelések (tömlõ, sugárcsõ), vagy a készenlétben tartott felszerelések használhatatlanok és a vízforrások karbantartását, valamint a félévente esedékes idõszakos felülvizsgálatát elmulasztják. A tûzivízforrásokat táblával nem jelölik meg és nem vezetnek azokról nyilvántartást.

6.  A tûzvédelmi berendezések, eszközök megléte, állapota és karbantartottsága
A tûzvédelmi jogszabályok szerint  idõszakos tûzvédelmi és biztonságtechnikai felülvizsgálatokat kell tartani. Ennek ellenére jellemzõ a tûzoltó készülékek idõszakos ellenõrzésének elmulasztása, a tûzoltó készülék hiánya,  a keletkezhetõ tûz oltására nem alkalmas oltóanyagú tûzoltó készülékek készenlétben tartása. Ezenkívül általában nem vezetnek nyilvántartást a tûzoltó készülékekrõl; a készülékek rossz helyen vannak elhelyezve és a hozzáférhetõség nehézkes. Kiemelendõ intézkedés, mert az OTSZ szerint az építményekben és a szabad terekben az ott keletkezhetõ tûz oltására alkalmas és vonatkozó nemzeti szabványoknak megfelelõ hordozható tûzoltó készülékeket kell készenlétben tartani.  A gazdaságokban tapasztalható, hogy a készenlétben tartott – többségében régi, BC típusú – lángoltó porral töltött készülékek vannak, amelyek  a szilárd éghetõ anyagok tüzeinek oltására nem alkalmasak.
Javasoljuk, hogy a létesítményekben, ahol elsõsorban a szilárd éghetõ anyagok jelenléte jellemzõ, a régi porraloltó tûzoltó készülékek lecserélését. Az új típusú, ún. ABC típusú oltópor alkalmas az izzással, parázslással való égés megszüntetésére. Az  ABC oltópor a régi – MSZ 1040 szerint gyártott és jelenleg még nagy számban készenlétben tartott tûzoltó készülékekbe is betölthetõ, ezért új készüléket nem feltétlenül kell vásárolni. A porok cseréje elvégeztethetõ a készülékek 5 évenkénti – soron következõ nyomáspróbája alkalmával is, amikor a készülékeket szakmûhelybe kell szállítani
Figyelmet érdemel, hogy a tûzoltó készülékek készenlétben tarthatóságának ideje max. 20 év, ezért az ennél régebbi gyártási idõvel rendelkezõ készülékeket selejtezni kell.  Az MSZ 1040 szabvány szerinti tûzoltó készülékek gyártását 1998. december 31-i hatállyal betiltották. Jelenleg csak az MSZ-EN 3 szabványnak megfelelõ tûzoltó készülékek gyárthatók és forgalmazhatók új készülékként. Ezért a leselejtezett készülékek helyett csak az új szabványnak megfelelõ tûzoltó készülékek vásárolhatók, illetve tarthatók készenlétben.
Az új típusú készülékek  idõszakos felülvizsgálatának ideje nem fél év, hanem egy év. Ezért is célszerû a régi készülékeket lecserélni az új típusra. Az MSZ-EN. szabvány szerint gyártott tûzoltó készülékeknél a jogszabály  negyedéves, ún. készenlétben tartói ellenõrzést ír elõ. Ezt az ellenõrzést a gazdálkodó szervezet is elvégezheti, de megfelelõen dokumentálni  kell az tûzoltó készülék nyilvántartásában.
Szükségesnek tartjuk, hogy a gazdaságok tûzoltó készülékeikrõl a jogszabálynak megfelelõ tartalmú és naprakész nyilvántartással rendelkezzenek.

7. A tûzveszélyes folyadéktárolók, üzemanyagkutak állapota
Kiemelt figyelmet kell fordítani az éghetõ folyadéktárolókra és az üzemanyagkutakra vonatkozó tûzvédelmi elõírások betartatására. A gazdaságokban legjellemzõbb hiányosság az üzemanyagtartályok nyomáspróbájának  lejárta. Ennél súlyosabb, hogy az – általában a nagyüzemektõl örökölt – szimpla falú tartályok már nem használhatók és helyettük az új szabványnak megfelelõ duplafalúakat a különbözõ egyéni és anyagi megfontolásokból nem tudják telepíteni.
Vezetõi felületesség viszont az, hogyha hiányoznak a szükséges védelmi anyagok és eszközök. Nem lehet anyagi okokra visszavezetni  a felitató homoknak, a lángmentesített textíliának, a  tûzoltó készüléknek a hiányát, vagy a szabadtéri éghetõ folyadéktárolók területérõl az éghetõ aljnövényzet eltávolítását.
Ugyancsak a gondatlansághoz tartozik az, ha az üzemanyag-kiszolgálást és -tárolást végzõ személyek az elõírt tûzvédelmi szakvizsgával  nem rendelkeznek.

8. Gépszínek, javítómûhelyek tûzvédelmi helyzeténél
– figyelembe véve a fokozott veszélyhelyzetet – a szabályok betartásának magasabb szintje várható el az ott dolgozóktól.
Tapasztalataink és vizsgálataink szerint az elmúlt évtizedben visszaesett a technológiai fegyelem szintje, amelynek egyik oka az, hogy a mûhelyvezetõi munkakört szinte minden gazdaságban megszüntették. Ezenkívül a szerelõk és az erõ- és munkagépkezelõk feladatai az üzemi igények szerint keverednek. A munkaszervezés racionalitása szempontjából ez elfogadható, de magasabb szintû felkészültséget és önfegyelmet kíván az egyéntõl, amely kialakításában a vezetõknek meghatározó a szerepük. Ezzel szemben megállapítható, hogy a tûzvédelmi oktatások végrehajtásában és a tûzvédelmi szakvizsgák terén is komoly hiányosságok találhatók. Például a hegesztést végzõk, az üzemanyagkút-kezelõk és a szárítóberendezés-kezelõk közül többen a szükséges tûzvédelmi szakvizsgával sem rendelkeznek.
Az egyéb – kisebb számban elõforduló – hiányosságok között megemlíthetõ a magatartásra figyelmeztetõ és tiltó táblák és a villamos kapcsolók jelölésének hiánya is.

9. A tûzvédelmi feladatokkal megbízott személyek foglalkoztatásának és a képesítési követelmények helyzete
A tûzvédelmi törvény értelmében a „C” tûzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben a tûzvédelem biztosításáról megfelelõ szakképzettséggel rendelkezõ személy alkalmazásával, vagy szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodni. A mezõgazdasági létesítmények általában a mérsékelten tûzveszélyes „D”, tûzveszélyességi osztályba tartoznak, ezért nem követelmény tûzvédelmi szakember foglalkoztatása.
A gazdaságok közül kevés az, amely saját alkalmazottat foglalkoztat, illetve ad megbízást külsõ vállalkozóknak  a tûzvédelemi feladatok elvégzésére. Ahol tûzvédelmi szakembert nem foglalkoztatnak, ott valamelyik vezetõnek kell vállalni ezt a feladatot is. Tapasztalataink szerint ebben az esetben a tûzvédelmi feladatok háttérbe szorulnak.
 
10.  Gépek tûzvédelmi szemléje
A  Országos Tûzvédelmi Szabályzat 68. § (1) bek. alapján a betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkálatokban olyan erõ- és munkagép, jármû vehet részt , amelynek  tûzvédelmi felülvizsgálatát az üzemeltetõ a betakarítást megelõzõen elvégezte, és ezt igazolja. A gépszemlék végrehajtásán a hivatásos tûzoltóság részvétele nem kötelezõ, de ajánlott.
Célszerû a szemle szakszerû végrehajtása érdekében  a gépek ellenõrzésének egyes fázisait kidolgozott szempontok szerint csoportosítani.
A gazdaságok tûzvédelmi helyzetének javításához az alábbiak kiemelt figyelmet érdemelnek:
1. A tûzvédelmi szabályzatnak követnie kell a létesítmény struktúrájában és a folytatott tevékenységében bekövetkezett változásokat, ezért azokat naprakész állapotban kell tartani.
2. A Tûzvédelmi Szabályzatnak részletesen tartalmaznia kell az alkalmazott technológiára és a különbözõ rendeltetésû helyiségekre vonatkozó eseti és egyedi tûzvédelmi használati szabályokat, valamint a szabályzat mellékleteként a helyiségek, az építmények és a létesítmény  tûzveszélyességi osztályba sorolását el kell készíteni.
3. A villamos és a villámvédelmi berendezések idõszakos tûzvédelmi szabványossági felülvizsgálatát el kell végeztetni.
4. A villamos és a villámvédelmi berendezések  idõszakos tûzvédelmi szabványossági  felülvizsgálata során megállapított hibák kijavításáról gondoskodni kell.
5. A tûzoltó készülékek, a tûzoltó vízforrások és tartozékaik mûködõképességérõl, idõszakos felülvizsgálatáról folyamatosan gondoskodni kell.
6. Javítani szükséges a tûzvédelemmel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet. Nyilvántartások, kimutatások naprakész vezetése: vízforrások, tûzoltó készülékek, szakvizsgára kötelezettek nyilvántartása, tûzvédelmi oktatás bizonylatolása stb.
7. A nem megfelelõ oltóanyagú, vagy selejt tûzoltó készülékek cseréjérõl gondoskodni kell.
8. A gépek és eszközök használatának tûzvédelmi felkészítésében erõsíteni kell a tulajdonosok és a gazdaságok vezetõinek felelõsségtudatát.